F�z�san h�ztam �ssze magamon a kab�tom. A sz�l az arcomba f�jta az �kl�mnyi h�pelyheket, amik lassan sz�lling�ztak a f�ldre. R�ad�sul nagyon hideg volt.

Lucy! - pr�b�lkoztam, h�tha siker�l kapcsolatot teremtenem a testv�remmel. Az iskola fel� vezet� �ton bandukoltam egyed�l. Mikor reggel fel�bredtem, anya k�z�lte, hogy Lucy m�r elindult. Eddig minden reggel megv�rt, de ma nem akart tal�lkozni velem. Tal�n t�l durva voltam vele tegnap.

Lucy! �ltal�ban t�bb kilom�terr�l is meghallottuk egym�st, ha koncentr�ltunk. Csakhogy Lucy val�sz�n�leg nem nagyon akar r�m figyelni.

Lucy! –pr�b�lkoztam �jb�l. Vajon haragszik r�m? Tal�n nem volt igazam tegnap… �s tal�n Jenny sem mondott igazat, amikor azt �ll�totta, hogy Lucy �s Roba… De mi�rt pont Rob�val? Lucy t�nyleg ennyire �t�d�tt lenne? Ha pedig t�nyleg egym�sba z�gtak, akkor, mi�rt nem tartja titokban? B�r nem � tehet r�la, hogy Jenny megl�tta �ket. Csak tudn�m…

- Valami baj van? –t�rte meg Ella hangja a gondolatmenetemet.

- Tess�k?

- J�l vagy, Lilly?

- Persze.

L�ttam, hogy nem siker�lt meggy�zn�m, �s n�m�n ballagtunk egym�s mellett. Csak ekkor eszm�ltem r�, hogy Ella nem is erre lakik. Mit keres akkor itt?

Az iskol�ba �rve az oszt�ly az ajt�ban v�rt.

- Te h�lye vagy, Lucy! –ki�ltott r�m r�gt�n Vanessa.

- Te meg vak vagy! –v�gtam vissza. –A nevem ugyanis Lilly Peterson.

Vanessa eln�mult.

- Akkor a testv�red h�lye! –vette �t a sz�t t�le Regina

- Fogd be!

- Komolyan cs�kol�zt�l Roba b�tyj�val? –l�pett mell�m �mulva Emma.

- Micsoda? –k�pedtem el. Az oszt�lyt�rsaim egym�s szav�ba v�gva ecseteltek mindent, amit Jennyt�l megtudtak, �gy a pletyka �sszes vari�ci�j�t megismerhettem. Valakik szerint Lucy csak az�rt ment el Rob�val, mert szerelmes a b�tyj�ba, �s �gy akart vele tal�lkozni. Egyesek szerint azonban Lucy �s Roba m�r r�g�ta j�rnak. S�t, a nagysz�j� Leila �s a bar�ti k�re szerint nem is Lucy volt az, hanem �n. Le�ltem a helyemre, �s csak ekkor eszm�ltem r�, hogy Lucy nincs a teremben, noha hamarabb elindult, mint �n.

Lucy! Hol a csod�ban bujk�lsz? V�lasz azonban nem �rkezett. N�m�n �ltem a padomban, a becs�ng�re v�rva. Komolyan agg�dtam a testv�rem miatt.

- Se Roba, se Lucy nem j�tt iskol�ba. –suttogott g�nyosan Vanessa, mikor Miss Clayton bel�pett a terembe. Jenny �pp v�laszolt volna, amikor kiny�lt az ajt�, �s Lucy l�pett be rajta.

- Eln�z�st –motyogta Miss Claytonnak, aki egy biccent�ssel a hely�re k�ldte.

- Mi a baj, Lucy? –suttogtam, de nem v�laszolt. –Bocs�nat, hogy tegnap olyan undok voltam –folytattam halkan. –Nem kellett volna belesz�lnom a dolgaidba.

- Nem haragszom. –suttogta. –Csak egy p�r percig voltam d�h�s.

- Hol volt�l ma reggel? –k�rdeztem.

- Lilly, Lucy! –sz�lt r�nk Miss C. – Rem�lem figyeltek is, mik�zben sutyorogtok, mert �ra v�g�n sz�mon k�rem, az anyagot!

Lucy nem v�laszolt, �n pedig k�nytelen voltam figyelni Miss Claytonra, aki v�g�l is nem tartotta be a fenyeget�s�t, �s egyik�nkt�l sem k�rdezte ki az anyagot. Lucy a kics�ng�vel egy�tt viharzott ki a teremb�l, �s csak becs�nget�sre jelent meg a t�rt�nelem teremben.

- Hol volt�l? –k�rdeztem halkan.

- A mosd�ban. Vera �s Vanessa �pp a mellettem l�v� f�lk�ben t�rgyaltak ki engem –felelte rezign�ltan.

Lucy arc�ra pillantottam, de � csak egykedv�en b�mult maga el�.

- �gy l�tom, Lilly kisasszony igencsak besz�des kedv�ben van. L�ssuk, mit tud nekem mes�lni az egys�ges Olaszorsz�g �s N�metorsz�g l�trej�tt�r�l! –sz�lalt meg Mr. Robson a padunk mell�l. - Gyere a t�bl�hoz, �s mes�ld el nekem, hogy mikor is j�tt l�tre az egys�ges Olaszorsz�g?

Lassan v�nszorogtam ki. Fogalmam sem volt, mit vett�nk m�lt �r�n! Otthon pedig d�h�sek lesznek, mert m�r van egyk�t rossz jegyem t�rib�l.

- Nos, halljam! Ki akarta l�trehozni az egys�ges Olaszorsz�got?

A piemonti kir�ly. 3.Nap�leon seg�ts�g�vel ki�zte az osztr�kokat �szak-It�li�b�l.          

Lucyre pillantottam, aki k�z�ny�s arckifejez�ssel b�multa a tank�nyve lapjait.

- A piemonti kir�ly. 3.Nap�leon seg�ts�g�vel ki�zte az osztr�kokat �szak-It�li�b�l –feleltem.

- Kinek a nev�hez f�z�dik az egyes�t�s befejez�se?

Garibaldi –hallottam meg ism�t Lucy hangj�t a fejemben.

- Garibaldi –feleltem, �s csak alig tudtam meg�llni, hogy el ne vigyorodjak.

- Melyik v�rosba vonultak be a felszabad�t�k utolj�ra?

L�ttam, hogy Lucy lapozgat a tank�nyv�ben, majd egy kis id� m�lva �jra meghallottam a hangj�t.

R�m�ba.

- R�m�ba –jelentettem ki gy�ztes mosollyal.

Mr. Robson egy �t�ssel k�ld�tt a helyemre. L�that�an el volt keseredve, hogy nem siker�lt rossz jegyet osztania.

Huhh. K�szi! –mosolyogtam Lucyre. Lucy visszavigyorgott.

A k�vetkez� sz�netben bent maradt a teremben, �s k�z�ny�sen hallgatta az oszt�lyt�rsaink piszk�l�d�s�t. Brigitte term�szetesen az � oldal�n �llt, �s t�j�koztatta arr�l, hogy a pletyka rosszabb vari�ci�it Ella tal�lta ki, �s terjesztette az oszt�lyban. Meglehet, Ella ut�lta Lucy-t, de azt m�r nem tudtam elk�pzelni r�la, hogy ilyen undok legyen. Ny�ltan nem meri felv�llalni, hogy ut�lja, csak a h�tt�rb�l piszk�lja?

- Min t�prengsz? –Ella hangj�ra riadtam f�l.

- Semmin –motyogtam, �s arr�bb h�z�dtam Ell�t�l.

- �gyis tudom. Azon, hogy mi�rt terjesztek hazugs�gokat a testv�redr�l!

T�tott sz�jjal b�multam r�.

- Honnan…?

- Teh�t eltal�ltam –�llap�totta meg keser� mosollyal az arc�n. –�s arra nem gondolt�l, hogy Brigitte hazudik?

- Honnan tudod, hogy Brigitte mondta ezt nek�nk?

- Megvannak a forr�saim.

Egy percig n�m�n meredt�nk egym�sra, majd Ella t�rte meg a csendet. V�gtelen�l szenvtelen hangon besz�lni kezdett.

- Csal�dtam benned, Lilly Peterson. Azt hittem, hogy te nem vagy olyan… - hirtelen elhallgatott.

- Milyen?

Ella legyintett.

- Tudod mit? Felejtsd el ezt az eg�szet.

Ezzel sarkon fordult, �s �tballagott a terem m�sik fel�be. A k�vetkez� sz�netben faggatni kezdtem, de tudom�st sem vett r�lam. Vajon mi v�ltoztathatta meg �gy a viselked�s�t?

Tan�t�s ut�n Lucy n�lk�lem indult haza. Azt mondta, hogy elint�znival�ja van, �s �n nem firtattam. Elkedvtelenedve s�t�ltam haza a havas �ton, Rebecca t�rsas�g�ban. Ez a nap egy�ltal�n nem �gy siker�lt, mint ahogy elterveztem. Vajon mi baja lehet Ell�nak? �s hov� ment Lucy? Nem akartam k�v�ncsiskodni, de kicsit b�ntott a dolog. Nek�nk nem igen voltak titkaink egym�s el�tt, �s ha Lucy azt akarta volna, hogy ne is legyenek, biztosan mag�val h�vott volna. Merre is ment Lucy? A West Lane fel�. Hirtelen ir�nyt v�ltottam, �s Rebecc�t is magammal h�zva elindultam a testv�rem ut�n. Bar�tn�m egy darabig n�m�n k�vetett, majd hirtelen megtorpant

- Minden rendben? –k�rdezte aggodalmasan.

- Persze –b�lintottam �s Rebecc�ra pillantottam. �gy t�rt�nhetett meg, hogy nem vettem �szre idej�ben az aut�t, ami a jeges �ton megcs�szott, �s egyenesen fel�nk sz�guldott.

 

۞۞۞

 

Lucy Peterson

 

V�gigszaladtam a j�rd�n, majd lekanyarodtam az egyik keskeny utc�ra. El�sz�r Cirmost kellett megetetnem, �s csak ut�na mehettem a Gy�ngyvir�g vend�gl�be. Cirmos k�bor macska volt, akivel el�sz�r az iskol�ban tal�lkoztam. K�lykei voltak, �s �pp �lelmet akart szerezni, amikor a fi�banda r�tal�lt. Miut�n sz�ltunk Mr. Brown-nak, a cic�t k�vetve r�bukkantam a lakhely�re, ami egy eldugott utca v�g�ben �ll�, r�ges-r�gi, lerobbant lak�kocsi volt. El�sz�r otthonr�l sz�ll�tottam nekik �lelmet, de k�s�bb Berta, az iskolai konyh�s enged�ly�vel az iskol�b�l vittem nekik ennival�t. Cirmos �s a k�lykei megkedveltek, �s minden nap az utca v�g�ben v�rtak. P�r hete azonban nem j�ttek el�m. El�sz�r azt hittem, hogy csak a hideg miatt, de k�s�bb r�j�ttem, hogy a k�lyk�k m�r megn�ttek, �s maguk szerzik a t�pl�l�kukat. Csak Cirmos v�rt r�m mindig h�s�gesen az �reg lak�kocsi ajtaj�ban. Csak minden m�sodik nap jutottam el hozz�, �s igyekeztem, hogy Lilly ne fogjon gyan�t.

A lak�kocsi most azonban �res volt.

- Cirmos!

Semmi zaj.

- Cccc, kiscica! –sz�longattam, mire halk panaszos ny�vog�s j�tt v�laszul.

- Mi a baj, Cirmos? –suttogtam, �s �vatosan bem�sztam a lak�kocsiba. Az ismer�s doh -�s porszag azonnal megcsapta az orromat. Utat t�rtem magamnak a vezet�f�lk�n, ahol Cirmos berendezte az otthon�t, �s bel�ptem a h�ts� r�szbe. A f�lhom�lyban el�sz�r semmit sem l�ttam, csak a cica halk ny�vog�s�t hallottam. Azt�n, miut�n a szemem megszokta a s�t�tet, megpillantottam Cirmost. Egy felborult szekr�ny el�tt fek�dt, �s az egyik l�ba be volt szorulva a szekr�ny al�. Megpr�b�ltam megemelni a szekr�nyt, de meg sem b�rtam mozd�tani.

- Seg�tsek?

A v�ratlan hangra ijedten megp�rd�ltem a sarkamon. Az ajt�ny�l�son besz�reml� f�ny egy fiatal fi� sziluettj�t vil�g�totta meg.

- Sajn�lom, nem akartalak megijeszteni.

M�g mindig nem tudtam kiny�gni egy sz�t sem. A fi� sz� n�lk�l k�zelebb l�pett �s k�nnyed�n felemelte a nagy szekr�nyt. Gy�ng�den magamhoz �leltem Cirmost, �s kih�tr�ltam a vezet�f�lk�be.

 - Ki vagy? –k�rdeztem, noha a f�lemben csengett anya egyik legfontosabb szab�lya: Soha ne �llj sz�ba idegenekkel!

 - Ezt �n is k�rdezhetn�m t�led.

Egy pillanatig farkasszemet n�zt�nk, majd az ismeretlen halv�nyan elmosolyodott.

- Seth vagyok, Zara fia.

�rtetlen�l b�multam r�.

- Any�m �s �n egy v�ndorcirkuszban dolgozunk, �s ez a lak�kocsi a cirkusz tulajdona, csak lerobbant �s nem volt p�nz megjav�ttatni, �gyhogy egy �ve, amikor utolj�ra itt j�rtunk, itt hagytuk. Teh�t �n jogosan k�rdezhetem, ki vagy �s mit keresel m�s ember lak�kocsij�ban?

- Lucy vagyok. –feleltem, mik�zben azon t�n�dtem, hogy vajon honnan ismer�s nekem ez a fi�.

- �s mit keresel itt? –Seth hangja szigor�an csengett.

- Semmi k�z�d hozz�.

A fi� �jra elmosolyodott, �s a mosolya valahonnan nagyon ismer�s volt.

- Kital�lom, hogy egy Cirmos nev� macsk��rt j�tt�l, akit te mentett�l ki egy banda karmai k�z�l.

- Micsoda? –Megh�kkentem.

- Nincs igazam?

- De…

- Pedig m�r kezdtem azt hinni, hogy cs�d�t mondok.

- Mi bajod van?

- Nekem semmi, de �n a helyedben sietn�k, mert valaki nagyon v�r r�d a Gy�ngyvir�g Vend�gl�ben.

- Ezt te honnan…?

- Csukd be a sz�d, mert m�g belerep�l egy l�gy.

- Nem csukom be, �s addig nem hagylak b�k�n, am�g nem v�laszolsz!

- H�t pedig nekem nem �ll sz�nd�komban v�laszolni. De ha holnap d�lut�n elj�ssz a v�ndorcirkuszunkba, sz�vesen mes�lek neked egy-k�t �rdekes dolgot.

Hirtelen megfordultam, �s kil�ptem a lak�kocsib�l. Ki vagyok �n, hogy egy irt� fura, idegen fi�val csevegek egy elhagyatott lak�kocsi k�zep�n? Anyu sz�vbajt kapna, ha r�j�nne.

- Akkor v�rlak holnap Zara, a j�sn� s�tra el�tt. �s ha tudni akarod, egy l�ny k�vet t�ged, aki hajsz�lpontosan �gy n�z ki, mint te. –sz�lt ut�nam. Megszapor�ztam a l�pteimet. Vajon honnan tudja, hogy van egy ikertestv�rem, aki rosszul t�ri, ha titkol�znak el�le?

 

Miut�n megbizonyosodtam arr�l, hogy Cirmos j�l van, letettem a f�ldre, �s el�raktam n�h�ny r�d halat, amit direkt neki k�rtem Bert�t�l. �tv�gtam n�h�ny utc�n �s t�ren, majd megpillantottam a vend�gl� nagy, impoz�ns, k�k �p�let�t. Ez a vend�gl� volt a legr�gebbi, �s a legjobb Saint Paulus vend�gl�i k�z�l. Bel�pve kellemes illat csapta meg az orromat.

- Lucy! –ki�ltott fel valaki az egyik asztal mell�l.

- Szia, Will! –intettem vissza a volt oszt�lyt�rsunknak. Will �s csal�dja tavaly Kanad�ba k�lt�z�tt, de addig a fi� az oszt�lyunkba j�rt. Tegnap kaptam t�le egy levelet, hogy Saint Paulusba kir�ndul az �j oszt�ly�val, �s besz�lni szeretne velem a Gy�ngyvir�g vend�gl�ben. Term�szetesen beleegyeztem, noha csod�lkoztam, mi�rt velem akar besz�lni, �s nem a testv�remmel. Will �s Lilly ugyanis nagyon j�ban voltak tavaly, �s szerintem t�bb volt k�zt�k egyszer� bar�ts�gn�l.

- Lucy… musz�j besz�lnem veled Lillyr�l. –bukott ki bel�le, amint le�ltem mell�.

- Lilly-r�l?

- Sz�val… �n csak azt szeretn�m tudni, hogy az�ta…

- Nem, nem j�r senkivel. –feleltem Will ki nem mondott k�rd�s�re.

- �s szerinted j�rna velem? –faggatott.

- Mi�rt? Hiszen Kanad�ban �lsz.

- Nem… m�r nem.

- Hogyhogy?

Will pillant�s�b�l azonban r�j�ttem, hogy nem kellett volna megk�rdeznem..

- A sz�leim elv�ltak, �s nekem any�val vissza kell k�lt�zn�m ide. –felelt v�g�l.

- �, ne haragudj, nem tudtam.

Will v�llat vont.

- Szerinted? –t�rt vissza az el�z� t�m�ra.

- Sz�val most el kell hagynod a kanadai bar�tn�det, ez�rt �gy gondolod, hogy Lilly is megteszi helyette, nehogy egyed�l maradj!

- Nem, dehogyis! Sz� nincs err�l! –menteget�z�tt egy kicsit s�rt�d�tten.

- Akkor mi�rt nem m�sz egyenesen Lilly-hez?

- Egyr�szt az�rt, mert nem tudom, van-e m�r bar�tja… m�sr�szt viszont amikor elutaztunk, azt mondta nekem, hogy nem is akar l�tni t�bb�…. Valami apr�s�gon �sszeveszt�nk –tette hozz�, mikor megl�tta �rtetlenked� arckifejez�semet.

- �s ezen �n hogy tudok seg�teni?

- Nem mondott neked semmit err�l, miut�n elmentem?

V�llat vontam.

- Csak azt, hogy milyen j�, hogy m�r nincsenek olyan sokan az oszt�lyban.

Will arca megny�lt.

- �s ezen k�v�l semmit?

- Semmit. De ha gondolod, kifaggathatom –vetettem f�l.

- Megk�sz�nn�m. Egy h�t m�lva k�lt�z�nk. Tal�lkozhatn�nk ugyanitt j�v� szombaton?

- Rendben.

Egykedv�en fel�lltam, b�cs�t intettem Willnek, �s kis�t�ltam a vend�gl�b�l, ami el�tt �pp Sethbe botlottam.

- �pp t�ged kereslek. A kik�p�tt hasonm�sod bajban van!

- Mi bajod van? –b�multam �rtetlen�l a fi�ra.

- Menj a WestLane-re ott megtal�lod!

- K�tked� pillant�st vetettem r�, de az�rt elindultam a WestLane fel�. Az volt a v�ros leghangulatosabb utc�csk�ja, de mikor meg�rkeztem, nem volt id�m a deresen csillog� fa�gak t�mteleg�ben gy�ny�rk�dni. Az �ton ugyanis Lilly hevert mozdulatlanul, mellette egy nagy, piros aut�.

- Mi t�rt�nt? –rohantam az aut� mellett �lldog�l� alak fel�.

 Rebecca volt az.

- El�t�tte –mutatott hal�lrav�ltan a piros aut� fel�. – A sof�r most h�vja a ment�ket.

- Te j� �g! –csak ennyit voltam k�pes kiny�gni. Vajon honnan tudta Seth, hogy baja esett? Tal�n csak v�letlen�l l�tta meg?