Arch�vum

HETI NYELVTAN

Tartalomjegyz�k:

• �s h�t akkor…
• Rizst, rizset, rizs�t
• Odavan a r�vidt�vfut�k�rt
• Gondoltad volna-e?
• Tejfeles
• Nemcsak err�l van sz�
• T�bb mint test�r
• �s vessz�
• Sikolj �s csukolj!
• Egyenl�re
• Mindennap
• Szemtelen v�nember
• F�rfival vagy f�rfivel?
• Evvel vagy ezzel?

�s h�t akkor…

Mindenki tudja, hogy „�s”-sel �s „h�t”-tal nem kezd�nk mondatot. Hisz a magyar tan�raink �pp el�gszer mondt�k m�r meg nek�nk, hogy „h�ttal nem kezd�nk mondatot”. Na igen, de vajon t�nyleg igaz ez? Van valamif�le nyelvtani szab�ly erre? Mi�rt nem magyar�zt�k meg eddig a tan�raink?
Pontosan az�rt, mert nincs r� nyelvtani szab�ly. S�t mi t�bb, a nyelv�szek egyet�rtenek abban, hogy a „h�t” nem t�ltel�ksz�, hanem igen fontos szerepet j�tszik a besz�dben, mivel bizonytalans�got fejez ki.
Mindenesetre abban igazuk van a tan�roknak, hogy vannak bizonyos esetek, mikor (ha nem is nyelvtani), de stilisztikai hib�nak sz�m�t, p�ld�ul hivatalos levelekben, �retts�gi feladatokban, tudom�nyos publik�ci�kban, stb. Az �l�besz�dben pedig az egyik leggyakoribb szavunk.

EGY TIPP: Irodalmi alkot�sokban is megengedett, b�r ez is st�lust�l f�gg. Most az egyszer pedig nem �rv�nyes a „le�r�sban nem, de p�rbesz�dben igen” szab�lyunk. J

Rizst, rizset, rizs�t 

Nem, a c�m nem a fokoz�st akarja taglalni. Nemr�g olvastam interneten feltett k�rd�st, hogy vajon melyik a helyes. Szem�ly szerint �n m�r mindh�rom verzi�t hallottam, gyakrabban a rizst �s rizs�t. Ut�na is n�ztem, hogy kinek van igaza.
A Nyelv �s Tudom�ny online �js�gban tal�ltam meg a v�laszt, b�r nem teljesen az, amire sz�m�tottam. A cikk szerint az s, sz, z, zs bet�kre v�gz�d� szavakn�l �ltal�ban nem �ll k�t�hangz�, vagyis a t�rgyi ragot k�zvetlen�l a sz� ut�n rakjuk. P�ld�ul: m�z -> m�zet, r�sz -> r�szt. �m mint mindig, itt is vannak kiv�telek. Ott van p�ld�ul a rossz, amib�l rosszat sz�t kre�lunk.  
Mivel a magyar nyelvben nagyon kev�s zs v�gz�d�s� szavaink vannak, ez�rt konkr�t szab�ly ezekre nem vonatkozik. (�rdekess�g, hogy k�r�lbel�l h�rom ezrel�k az ar�nya a zs v�gz�d�s� szavainknak.) De ha nincs konkr�t szab�ly, melyiket haszn�ljuk? Ez k�zmegegyez�s alapj�n d�l el. Teh�t �ltal�ban az irodalmi sz�vegekn�l az �ltal�nos szab�lyt alkalmazzuk, vagyis rizst, rozst �runk. Besz�dben ugyan�gy haszn�lhatjuk a rizset vagy rizs�t is (nek�nk ez abb�l a szempontb�l fontos, hogy p�rbesz�dekn�l �rdemes lesz ezeket haszn�lni). 

EGY TIPP: Le�r�sban mindenf�lek�ppen a rizst sz�t �rdemes haszn�lni, m�g p�rbesz�dekn�l sz�nes�thetj�k a sz�k�szletet. "Parasztosabb" hangz�sa van a rizs�t-nak, �gy egy m�veletlenebb parasztember sz�j�ba �rdemesebb ezt a sz�t belerakni.

Odavan a r�vidt�vfut�k�rt

Az egybe- �s k�l�n�r�s mindig sok gondot okoz a kezd� �r�knak, hisz a word helyes�r�s ellen�rz�je sokszor csak a bet�pl�lt adatok alapj�n d�nt. �m ugyanolyan sokszor hib�san is. �rdemes fel�lvizsg�lni, mikor is kell egybe�rni a szavakat �s mikor k�l�n. Vizsg�ljuk meg mindj�rt az oda van illetve az odavan verzi�t.
Gondolom ti is �rzitek, hogy mindkett� helyes, �m k�t k�l�n jelent�ssel b�r. M�g az „oda van” szerkezet annyit tesz, hogy t�vol van, addig az „odavan” rajong�st fejez ki. P�ld�ul „S�ri �s P�ter p�ntekig vannak oda Si�fokon.” Vagy a m�sikra egy p�ldamondat: „S�ri odavan Hugh Jackman�rt.”
�s mivel ez egy r�vid, de (rem�lem) �rthet� magyar�zat volt, n�zz�nk meg egy m�sik ilyen p�rost, ahol tal�n egy kicsit nehezebb eld�nteni mikor �rjuk egybe �s mikor k�l�n. Ez a „hossz� t�v” �s a „hossz�t�v”.
Mivel mindkett� helyes, ez�rt a jelent�seket kell megvizsg�lni. A hossz� vagy r�vid t�vr�l, teh�t konkr�tan mondjuk egy p�ly�r�l vagy id�r�l besz�l�nk, k�l�n kell �rnunk. P�ld�ul: „Hossz� t�v� befektet�seket keres�nk.”
Abban az esetben, ha sportversenyeken haszn�ljuk a sz�t, egybe�rjuk. Ilyen p�ld�ul: „R�vidt�von verhetetlen a versenyz�, de hossz�t�von mindenki megveri.” Arra m�g figyelni kell, hogy a hossz�t�v� egybe�rt v�ltozat�t al�h�zza a word, de ha sportr�l besz�l�nk, ez is helyes.

Gondoltad volna-e?

Hova kell pakolni az "e" k�rd�sz�csk�t? Kell nek�nk egy�ltal�n? Vagy m�r r�g kikopott a nyelvb�l, mint  az � bet�? Nem csak a h�tk�znapi emberek, de a nyelvtan tan�rok sem biztosak benne, hogy az �ll�tm�ny vagy az ige ut�n haszn�ljuk. N�zz�nk is ut�na, pontosan milyen szab�lyok vannak ezen a t�ren!
Az �ltal�nos norma szerint az „e” k�rd�sz�cska a mondat leghangs�lyosabb r�sz�hez kapcsol�dik, els�sorban az �ll�tm�nyhoz, vagy ha van, akkor az �ll�tm�ny seg�dig�j�hez. Ilyen p�ld�ul a c�mben szerepl� „gondoltad volna”. Mivel a mondatnak ez az �ll�tm�nya, ez�rt az „e” sz�csk�t egy�rtelm�en ide tessz�k. A „volna” sz� a felt�teles m�dot jel�li, �gy seg�digek�nt funkcion�l. Ez�rt helyesen �gy �rjuk: „Gondoltad volna-e”.
A m�sik verzi�ban az „e” sz�t a tagad�sz� ut�n �rj�k ki, vagyis „Nem-e j�ttek meg”.  Manaps�g eln�z� a nyelv ezzel szemben, �m kor�bban az egyik legs�lyosabb nyelvtani hib�nak sz�m�tott.

EGY TIPP: Sokan haszn�lj�k a „Gondoltad-e volna” verzi�t is, ami a f�lnek ugyan nem b�nt�, m�gis szab�lytalan, ez�rt �gyelj�nk arra, hogy irodalmi alkot�sokban ne haszn�ljuk. A „nem-e” verzi�t is �rdemes ker�lni (els�sorban gondolatokn�l, le�r�sokn�l), ha helyesen szeretn�nk �rni. A p�rbesz�dek term�szetesen majdnem minden al�l kiv�telek.

Tejfeles

Tejfeles vagy tejf�l�s? Az egyik hib�s, m�g a m�sik helyes? Vagy mindkett� j�? Esetleg az egyik t�jsz�l�s? De vajon melyik? Nem biztos, hogy sokan elgondolkodtak m�r ezeken a k�rd�seken, de mindenk�pp �rdemes kicsit besz�lni err�l.
K�zel�ts�k meg a dolgot nyelvt�rt�neti szempontb�l (nem, ez most �rdekes lesz, �g�rem). R�gebben a magyar nyelvben l�tezett egy z�rt mag�nhangz�, mely az "�" �s "e" bet� k�z� sorolhat� be. Ez volt az �. Ez k�s�bb kikopott a nyelvb�l �s gyakrabban "e"-re, n�hol "�"-re m�dosult. Ez�rt van az, hogy a szegedi sz�gedi �s nem sz�g�di. Vagy ilyen a seper vagy s�p�r, sepr� vagy s�pr�. Mindenki ismeri a szavakat.
Egy m�sik k�zkelet� elm�let szerint a tejf�lt az�rt �gy mondjuk, mert f�l�zik, �s nem felezik. Ez t�ves meg�t�l�s, ugyanis a f�l/fel itt arra utal, hogy a tej tetej�re megy fel/f�l, �s onnan kell lef�l�zni.
�sszess�g�ben teh�t azt mondhatjuk, hogy a tejf�l/tejfel, sepr�/s�pr� p�ros�t�sok is helyesek, jelent�sbeli k�l�nbs�g pedig nincs k�zt�k.

EGY TIPP: Irodalmi m�vekben t�jsz�l�sk�nt tudjuk felt�ntetni a k�l�nbs�geket. P�ld�ul a tejf�ln�l az  "�" bet�s alakot haszn�ljuk gyakrabban, �gy a tejfel m�r t�jsz�l�snak sz�m�tana, a sepr� pedig ford�tva

Nemcsak err�l van sz�

Mikor �rjuk k�l�n �s mikor kell egybe? Nem ugyanazt jelenti mindk�t form�ja? Akkor mi�rt van k�tf�le? M�g a szak�rt�k is vit�znak, hogy mi�rt is van k�tf�le �r�sm�dja ennek. Mert az t�ny, hogy jelent�sre azonosak. Helyettes�thet�ek a nem csup�n sz�kapcsolattal. De akkor mikor �rjuk egybe �s mikor k�l�n?
Egybe�rjuk, ha a „nemcsak… hanem… is” szerkezetben haszn�ljuk. Ilyenkor k�t�sz�k�nt szerepel a mondatban. N�zz�nk is r� egy p�ld�t: Nemcsak Ferenc ment el, hanem �va is. Abban az esetben, ha sz� szerint �rtj�k, teh�t nem kiz�r�lag valamir�l van sz�, akkor k�l�n �rjuk. Ebben az esetben a mondatban sem szerepel a „hanem… is” p�ros. Teh�t „Nem csak l�nyoknak”.
A neheze az eg�sznek, hogy a m�sodik esetben is be lehet helyettes�teni a „hanem… is” szerkezetet. Neh�z megtanulni, sokszor �rz�sre tudjuk csak megmondani, melyik is a helyes. Mindenesetre ezt a p�r szab�lyt �rdemes betartani. Teh�t ha egyed�l �ll a mondatban, k�l�n �rjuk, ha csatlakozik hozz� a „hanem… is”, akkor egybe.

T�bb mint test�r

Ha m�r a vessz�n�l tartottunk el�z� t�m�nkn�l, akkor n�zz�k meg, hogy mi t�rt�nik a „mint” sz�csk�n�l. Ugyanis van, ahol nem kell tenni �s van, ahol szemet sz�r az embernek, ha hi�nyzik. De vajon melyiket mikor �s legf�k�pp mi�rt haszn�ljuk?
Amit mindenki ismer, hogy hasonlat eset�n a „mint” el�tt vessz�t kell tenni. Szebb, mint a r�zsa. Eddig m�g egyszer�, �m itt k�vetkezik a bonyodalom. Ilyenkor k�t�sz�k�nt haszn�ljuk. Akkor, ha –k�nt �rtelemben van jelen, nem kell vessz�. Mire gondolok most? P�ld�ul: Mint n�z�, ment el az el�ad�sra. Ha nem haszn�ljuk a „mint” sz�t, �gy n�zne ki: N�z�k�nt ment el az el�ad�sra.
Akkor, mikor a t�bb mint k�tsz�z ember kifejez�st haszn�ljuk, szint�n nem kell vessz�t rakni. Hogy mi�rt is van ez? Mert itt a majdnem sz� ellent�tek�nt szerepel. Vagyis a mondat tartalm�t k�v�nja meger�s�teni, nem k�t�sz�k�nt van jelen.
Kicsit zavaros, m�g annak is, aki ezzel foglalkozik, �m rem�lem �rthet� volt ez �gy r�viden �sszegezve. Ha m�gis van valami k�rd�s nyugodtan �rjatok �s megpr�b�lok r�vil�g�tani a megold�sra.

�s vessz�

Sz�val akkor hogy is van ez? Mikor kell „�s” el� vessz�t rakni �s mikor nem? Ez az egyik leggyakoribb f�lre�rt�s, �m igaz�b�l a szab�ly nagyon egyszer�.
Ha mondatban felsorol�sn�l szerepel, akkor nem kell vessz�t kirakni. P�ld�ul: Gyurika elment a boltba alm�t, zseml�t �s tejet venni. Abban az esetben viszont, ha k�t k�l�n tagmondatr�l van sz�, a j� szok�sokhoz h�ven vessz�vel v�lasztjuk el �ket.  Ilyenre p�lda: Elmentem az erd�be, �s tal�lkoztam egy igazi farkassal.
A "vagy" sz�n�l ugyanez a k�rd�s �ll fenn �s nem t�l meglep� m�don a megold�s is ugyanaz. Ha a tagmondatokat k�ti �ssze a sz�, akkor vessz�vel v�lasztjuk el, ha viszont csak egy-egy sz� k�z�tt �ll, nem kell kitenn�nk. J�jjenek a p�ld�k: Nem tudom, hogy alm�t vagy k�rt�t egyek reggelire. Nem tudom, hogy alm�t egyek reggelire, vagy vigyek k�rt�t az iskol�ba uzsonn�nak.
Ennyire kell csup�n figyelni, de az�rt ezt sem �rt szem el�tt tartani, mikor egy novell�t vagy reg�nyt �runk p�ly�zatra. Ha helyesen �runk, egy pozit�v k�pet ad a lektoroknak �s szerkeszt�knek az �r�r�l.

Sikolj �s csukolj!

Azt hiszem, ez olyan k�rd�sk�r, amin m�r mindenki gondolkodott kor�bban, vagy legal�bbis besz�lget�sek folyam�n felmer�lhetett a probl�ma. Most ut�na is n�ztem, mi ilyenkor a m�rvad� szab�ly.
A -lik �s -zik v�gz�d�s� ig�ket az�rt olyan neh�z felsz�l�t� m�dba rakni, mert ilyenkor m�ssalhangz� torl�d�s van, ami a magyar f�l sz�m�ra zavar�. �gy a csuklikb�l csukljon lesz, a siklikb�l pedig sikljon. Hogy ezt elker�lj�k, az ig�k t�v�ltozat�t alkalmazzuk, teh�t sikoljon �s csukoljon. Vannak olyan hasonl� ig�k, amikn�l ez a m�dszer nem m�k�dik. Ilyenkor k�r�l�rjuk a sz�t, vagy k�pz� betold�s�val seg�tj�k a meg�rt�st. P�ld�ul a kifejljen helyett nem a kifejeljen sz�t haszn�ljuk (hisz az m�st jelent), hanem a kifejl�dj�n alakot haszn�ljuk, vagy a k�r�l�r�sra p�ld�t mondva ne a porozzon sz�t haszn�ljuk, helyette azt mondjuk, ne verje fel a port. Haszn�lhatjuk m�g az ig�k szinonim�j�t is, melyeket megfelel�en tudjuk felsz�l�t� m�dba tenni. Ilyen ige a sikolj is, helyette haszn�lhatjuk a cs�szik ig�t.

EGY TIPP: Az irodalomban fontos, hogyan hangzik egy-egy mondat, hisz legt�bbsz�r a sz�vegek sz�ps�ge miatt is sz�vesen olvasunk. Ez�rt is c�lszer� ink�bb k�r�l�rni vagy szinonim�kat haszn�lni a hasonl� ig�kn�l �s elker�lni �ket.

Egyenl�re

Mi a k�l�nbs�g az egyenl�re �s az egyel�re? Mint mindig, most is az a k�rd�s: hol melyiket haszn�ljuk. N�zz�k meg, hogy pontosan mit is jelentenek. Tal�n kezdj�k is az „egyenl�re” sz�n�l. Matematikai sz�m�t�sokn�l szoktuk haszn�lni az egyenl�s�get. L�nyeg�ben ugyanabb�l a sz�t�b�l ered mindkett�. Teh�t az „egyenl�re” kifejez�st a t�nyleges egyenl�s�g�n�l haszn�ljuk. P�ld�ul a csapatok jelenleg egyenl�re �llnak, �m ez a k�vetkez� g�ln�l v�ltozik, vagy a gyerekek egym�s k�zt egyenl�en osztoztak.
Ezzel szemben az „egyel�re” id�beni megjel�l�s, ami k�r�lbel�l annyit tesz, mint „jelenleg m�g”. Ezt sokszor haszn�ljuk a h�tk�znapi besz�lget�sekben is. P�ld�ul egyel�re m�g nem d�nt�ttem el, mit akarok este csin�lni.

EGY TIPP: Ez els�sorban p�rbesz�dekn�l vagy gondolatok le�r�s�n�l szokott el�fordulni. A word az „egyenl�re” sz�t z�lddel h�zza al�, �s ha jobb eg�rgombbal r�kattintasz, felaj�nlja az „egyel�re” kifejez�st is. �rdemes ezeket is figyelni.

Mindennap

Mikor �rjuk k�l�n �s mikor �rjuk egybe? Mindennap �s minden nap l�nyeg�ben ugyanazt jelenti, nem? A sz�t�rban nem kapunk r� megfelel� v�laszt: mindennap: naponta; minden nap: minden egyes nap. �gy ink�bb megpr�b�lom elmagyar�zni a saj�t szavaimmal.
Erre a k�rd�sre p�ld�kon kereszt�l tudunk a legjobban v�laszolni. N�zz�k el�sz�r, hogy mi t�rt�nik, ha azt mondom: minden nap meleg van. Ilyenkor a "nap" f�n�vk�nt szerepel a mondatban, teh�t arr�l besz�l�nk, az az alany. Amikor azt mondom, hogy mindennap verejt�kezem a melegt�l, akkor a "mindennap" hat�roz�sz�t jel�l, �s az alany ez esetben �n magam vagyok.

Szemtelen v�nember

Szemtelen vagy szenvtelen, mikor valaki er�lyesebben visszasz�l az id�sebb gener�ci�knak? Mi a k�l�nbs�g a k�t sz� k�z�tt �s mikor melyiket haszn�ljuk? A Magyar �rtelmez� k�zisz�t�r szerint a szenvtelen jelent�se: ’(B�nt�an) k�z�ny�s, �rz�ketlen’.
Szemtelen� pedig: 1. ’s�rt� m�don tiszteletlen, vagy b�nt�an kih�v�, esetleg tolakod�’ 2. ’az aljass�gig g�tl�stalan, erk�lcstelen, szem�rmetlen, sz�gyentelen ’ 3. ’az ember nyugalm�t gyakori k�zeled�s�vel h�bor�t� ’.
Teh�t m�g a szenvtelen egy flegmatikus szem�lyis�gre utal, a szemtelen ink�bb cs�p�s, tolakod�, mindenl�ben kan�l szerepl�h�z lehet legink�bb p�ros�tani. Ez helyzett�l �s v�rm�s�klett�l f�gg legink�bb.

F�rfival vagy f�rfivel?

Az iskol�ban mindenki megtanulta, hogy a m�ly hangren� szavakhoz m�ly toldal�kot rakunk, a magasakhoz magasat. Azt is megtanultuk, hogy sz "�" �s "i" is magas, az "a" pedig m�ly. M�gis sokszor halljuk, hogy f�rfival. Akkor most hogy is van ez? Kor�bban a magyar nyelvben nem egyf�le "i" hang l�tezett. Volt egy m�ly, h�tul k�pzett v�ltozata is, mint ahogyan megfigyelhet� ez ma az angolokn�l (pl. milk, film). T�bb ilyen szavunk is, mint p�ld�ul a h�don vagy nyilaz, �m ezek nem vitatott toldal�kok. Sokkal ink�bb a c�mben szerepl� sz�. Mivel a f�rfi sz�n�l �s m�ly "i" bet�t haszn�ltak, a vegyes hangrend� sz�nak m�ly hangrend� rag a p�rja. Teh�t f�rfival. Ez azonban m�ra elt�nt. B�r a helyes�r�si sz�t�rakban m�g f�rfival szerepel, manaps�g a f�rfivel ugyanolyan elfogadott� v�lt, mint a f�rfival v�ltozat.

EGY TIPP: Mivel a magyar nyelv nagyon sok "e" bet�t haszn�l, dallamosabban, v�ltozatosabban cseng, ha "a" bet�vel haszn�ljuk a toldal�kot. Le�r�sokn�l �rdemes a f�rfival v�ltozatot haszn�lni.

Evvel vagy ezzel?

Sokan k�rdezik, melyik a helyes, evvel vagy ezzel, avval vagy azzal? A mai �ll�spont szerint mindkett� helyes, ugyanis p�r �ve beker�lt a sz�t�rba az "evvel" �s "avval" sz� is. Eredetileg a helyes az "ezzel" �s "azzal" v�ltozat, ugyanis a teljes hasonul�s �rtelm�ben a ragnak kell idomulnia a sz�hoz. Viszont a mindennapi haszn�latban ink�bb az "evvel" �s "avval" szavakat alkalmazt�k, �gy t�rt�nt az, hogy helyes�r�silag enged�lyezt�k ezeket is.

EGY TIPP: Az irodalmi sz�vegekben ink�bb az eredeti alakj�t haszn�ljuk a szavaknak, de egy-egy p�rbesz�dben mi is nyugodtan bele�rhatjuk az "evvel" �s "avval" v�ltozatot is, hozz�adva n�mi f�szert a karaktereinkhez.