Véleményed
- Naa!! Hadd lássam! Gyere már ki hallod? -rángatom egyre kétségbeesettebben a férfi öltöző kilincsét
- Nem...-vízcsepp- És most add vissza a ruháimat, ameddig még jókedvemben vagyok!
- Mi baja a barátodnak? -vigyorog mellettem Elis- Hey, fagyis fiú, gyere...-kopogtat lazán az ajtón- Nem ezért fizettem ki a belépődet.
- Csak játsza a komor, nagymenőt. Vaójában....NEMTUD ÚSZNIIII!!! -döngetem meg ismét az ajtót
- De tudok úszniiiii!! -jön bentről az én kiparodizált hangom- Szóval add vissza a ruháimat, és akkor talán nem folytalak bele a medencébe!
Elvigyorodom- Jól van Max, megértelek ha nem akarsz szórakozni. Engedj be, és odaadom a cuccaidat, oké? -vigyorgom még mindig gonoszan. Amint kinyitja az ajtót, rávetem magam, és bevnszolom a vízbe! Ördögi zsenialitás! Nem mondhatjátok hogy nem...
Max fáradt sóhaja hallatszik a kabinból - Ne is próbálj meg átverni kislány. Átlátok rajtad, és már túl jól ismerlek. Ne feledd tudom hogy milyen sátáni kis dög vagy...-vigyorog most talán először.
Elis mellettem felnevet- Úgy látom, valaki kezd immunissá válni...-vigyorog kajánul- Ez nem fog bejönni Mina.. jobb ha feladod.. -sétál el a medencéhez.
- Ez nem ér...-mormogom- Képes vagy ilyen dolgokat feltételezni rólam? Hiszen.. én vagyok a te kishugod!
- Nem egészen, de ahogy akarod.-sóhajt- Most pedig rakd le a kabin elé a ruháimat. Utánnapedig, menj szépen a medencéhez, tőem a ehető legtávolabb
- Mintha valami közveszélyes őrült lennék...-rakom le a ruha halmot- Dobja el a fegyvert! Kezet a tarkóra, és hátráljon! -fintorodom el, majd lábujjhegyen a bódé mellé osonok. Most pedig jöhet a B terv!
Pár perc csönd után, lassan kinyílik az öltöző ajtaja, és kiles rajta a hófehér bőrű, és madárfészek hajú srác. Bizarr látvány, kb mintha egy hulla akarna lebarnulni napozás közben. Óvatosan kijjebb tolja az ajtót, miután felmérte a terepet, hogy senki sem figyel e, aztán villám sebességgel a ruháiért indul. Persze nem jut sokáig. Nem mondom, egy rózsaszín fürdőgatya nagy feltűnést kelt, pláne ha még ordítoznak is hozzá...
- MAAAX!! -ugrok a nyakába és a medence felé ráncigálom
-NEM NEM NEM NEM MEGYEK! ENGEDJ! ENGEDJ EL! - szűkülnek össze félelemtől a pupillái. Már tudja, túl késő, hiszen lecsaptam rá.-MINAAA!!
-ELIIIS! SEGÍTS MÁR MEGSZÖKIIIIK!! -nevetek, miközben egy úszógumit húzok rá, hogy a kezeit ne tudja használni a kezeit
- Na.. na... NA AZT MÁR NEM!! -próbál szabadulni. Persze, sosemvolt az a kétajtós szekrény fajta, gorillaerős fiu, aki midnen szabadidejét egy konditerem köti le.- MINA FEJEZD BE! EZ ROHADT MEGALÁZÓ TUDOD? - lök meg a vállával a medence felé, mire én belepottyanok
- Nyugi fagyisfiu! -nevet fel a másik oldalába kapaszkodva Elis, és magával együtt, húzza a medencébe Tait is.
Felnevetek, majd a nyakába ugrom, hogy ne tudjon kimászni a vízből- Na, na? Levegyem az úszógumit? -vigyor- Megígéred hogy itt maradsz?
- Az úszógumi is elég égő. De ez a pinkes fürdőgatya, ami kétpercenként megpróbál leesni rólam...
- Szóval csak ez zavar fagyis fiu? -ugrik kettőnkre Elis, amitől Max felnyekken- Ha jó leszel, és elviseled még egy kicsit, teljesen ingyen befizetlek a csúszdára! -nevet fel
- Az én nevem Taisuke.. nem pedig fagyis fiu..-vájja tekintetét Elis vidáman csillogó szemeibe, de sajnos a várt hatás elmaradt.
- Vagy ha nagyon zavar, vehetek neked másikat...-vigyorgok- Csak előbb ezt vissza kell vinni a boltba.. várj, majd én lehúzom neked..-vigyorodom el kajánul
- MI? Miről beszélsz? NE! NE NE NEM! - pattog arrébb és próbál lerázni minket- Most azonnal fejezd be ezt a gyerekes viselkedést a barátnőddel együtt, hallod? Mina! Elég legyen már!
Szinte mindenki a mi kis jelenetünket nézi, ami miatt a fagyis fiu legszívesebben elolvadna, és eltűnne innen.Persze ez minket nem is zavar. Elise is én már a gimiben is folyton kerestük a bajt. A pályafutásunk alatt, többször kellett újjáépíteni a suli leégett nyugati szárnyát, az előcsarnokban lévő üvegszekrényt, valaki foylton betörte, és a kiállított trófeákat különböző heyekretüntette el. Az év iskoája kitüntetés, úgy hallom még ma is a biosz-csontváz szétszedhető fejében pihen..
1 órába tellett, mire kiszórakoztuk magunkat Maxon, és végre hagytuk hogy kikeveredjen a medencéből, ám ennek volt egy feltétele.
- Naaa! Ígérem ha megteszed békénhagyunk! -vigyorogtam, majd az igazságot fürkésző szemek hatására kinyögtem- Becsszó...-tettem keresztbe az ujjaim a hátam mögött
Vízcsepp- Ne tedd keresztbe az ujjaid...-értünk fel a legtetejére. Már innen, két épésse hátrébbról is hallottam Max szívének dübörgését...szegény, mindigis tériszonya volt... Csak azt ne mondjátok hogy kegyetlen vagyok.
- Mina, tényleg muszáj ezt? -forul meg, még mindig halál nyugodt arcal- Én nem nagyon szeretném...-vonja fel az egyik szemödökét- Ha kapsz tőlem két gombóc csokifagyit, akkor megynyugszol, és békénhagysz?
- Ugyan Max... csak egy kis víz, és egy kis magasság..-hízelgem magam közelebb kajánul vigyorogva. Óvatosan a kezébe markolok, és már látom az arcán: a fejében megszólaltak a vészharangok.
- Ne... Mina.. Minn hová viszel? Ne! Állj! - nyekereg kétségbeesetten, és közben belekapaszkodik a korlátba
- VIGYÁZAT JÖVÖÖÖÖK!! -fut teljes erejéből felénk Elis, a víztócsáktól csúszós részen. Max mintha megkövült volna...meg sem mer mozdulni, csak egyre fehéredő ujjakkal markolja a korlátot, amikor a lány, egyenesen a fiuba ütközik, belelökve őt az alagutas, kanyargós csúszdába.
- MINAAAAAAAAAA... -hallatszik lentről, mi pedig scak megkövülten bámulunk utánna
- Ugye.. ugye túlélem? -nyekergek- TE OSTOBA NŐSZEMÉLY?! MIRE VOLT EZ JÓ?-ugrok neki
- A TE ÖTLETED VOLT! -nevet fel alattam, miközben fejbevág Max úszógumijával
- Ki fog nyúvasztani! Menjünk már! Elise, gyere! -húzom fel a kezénél fogva, majd le a lépcsőn- Szerinted hol van?
- Az állatkertben! Hol lenne Mina?! -forgatja a szemét, amdj ő kerül előre. Nemsokára együtt bucskázunk le a lépcsőn, aminek az alján, a csuromvizes, rosszkedvű Max vár ránk.
- Mina...-szemödökrángás- Most azonnal visszaadod a ruháimat és elengedsz érted? Eegem van a gyerekes hülyeségeidből! Nem vagy már óvodás, jobb ha ezt fefogod sé a korodhoz méltóan visekedsz, világos?- csattan a hangja akár az ostor.
- Ne mondd hogy nem évezted! -nevet fel Elise
- Nem, nem élveztem.-vízcsepp- Egy öreg szivar nyakába érkeztem odalent...-néz rám szúrós tekintettel
- És nem örült neked? Egy ilyen szépfiunak? -vigyorodom el kajánul, mire Max azonnal ehallgattat, márcsak a nézésével is.
- Képzed, nem örült nekem! -vízcsepp- Majd meglátjuk te hogy fogsz örülni neki ha beeültetünk egy öreg szatyor ölébe...-morogja unottan
- ELIS! -fut felénk egy 10 év körüli könnyes szemű kislány. Jól ismerem már, ő Elise kishuga Hana. Régebben folyton csak a nővére, és én utánnam rohangált mint ahogy azt egy jó kishúghoz illik. Én már csak tudom, hiszen én is pontosan ezt csinálom...
Előző Következő |