,, Végre egy kis csillag fényét látom a sötétségben” 

Noel gyere már, lekésed megint a buszt!– ordítottam bátyámnak.
– Jövök ,,főnök”!-mondta viccesen.
– Nem vicces ha megint elkésel óráról akkor már igazolatlant kapsz!-löktem ki az ajtón.
Elindultunk, a két fiatal a buszhoz, hogy ismét végig üljünk 7 órát a suliban.  

Ashley és Emma várták a buszt. Amikor odaértem szokásos ,,ceremóniát” ( egymást megöleltük) hajtottuk végre. Nagyon szeretem őket, igaz csak 2 éve ismerem kettőjüket személyesen, de bennük megbízhatok és rengeteg közös is van bennünk.
A buszon négyes ülésben ülünk, hogy ne üljön senki egyedül. Amikor másik buszunk volt, akkor mindig én ültem egyedül, jó nem egyedül, mert egy idő után beült mellém egy nénike, de jobban örültem volna egy barátnak. Miután leszálltunk a buszról felmentünk a gimihez. Általában volt egy busz ami felvitt minket, de természetesen ma lekéstük. Azt hittem ez lesz életem legrosszabb napja, de ami utána történt az felejthetetlen volt.  

Útközben majdnem elütött egy kocsi, mert nem ismeri a KRESZ-t . Én ismerem mivel a giminek volt olyan programja, hogy letettük a segédmotoros jogosítványt. Amikor felértünk az aulában ott várt ránk Chelsea és elmesélte mi történt vele tegnap. Eljött hozzájuk a fiú aki neki tetszik és elhívta egy kávéra. Chelsea betegesen imádja a kávét szóval Christpoher + 10 pont. Az osztályteremben Sarah már várt ránk. Elmesélte, hogy a koleszban elromlott a fűtés és majd megfagytak, de a barátja Shane odaadta a kedvenc pulcsiját. Chelsea és Sarah szerencsések mindkét fiú nagyon aranyos. Ashley a gimi leghelyesebb pasijával jár Scott Cooperrel. Emmának pedig kialakuló kapcsolata van Scott legjobb haverjával, Gevinnel. Szóval én vagyok a fekete bárány, nincs senkim, egyszer volt 6-ban egy barátom, de hát az semmi. Azóta nem volt senkim. Barátnőim szerint ezt a fiús imidzset kéne levetkőznöm egy kicsit csajosabbra. Nem tudom nem az én világom és nem fogok csak egy fiú miatt megváltozni. Pfff... Nem is értem az ilyen lányokat és ha szakítanak? Akkor hirtelen visszaváltoznak?! Ááá, nem feltűnő. 

Beértünk kémiára, a kedvenc órám, jó a tanár, könnyű és érdekes az anyag és ha gyógyszerészi irányba megyek tovább akkor kell is. Egyedül ülők mivel Jake elköltözött és ő ült mellettem. Egy genius az a gyerek, szerintem ő lesz a következő Einstein. A tanár közölte, hogy új osztálytársunk lesz és elmondta , hogy legyünk vele normálisak stb. 

És aztán megláttam őt: William Jonest. Magas, gesztenyebarna haja és nagy zöld szeme van, mesebeli és álomszerű. Biztos nagyképű és talán még esze sincs.  
– Üljön Ms. Parker mellé! – szólt a tanár és rám mutatott. Odajött, rám mosolygott és leült.
– Szia, William Jones vagyok, de mindenki csak Willnek hív!– vigyorgott és beletúrt a hajába.
– Hello, Emilia Parker vagyok! – mondtam és kis csevegésünk kezdetét Mr. Fishman szakította félbe, elkezdte az órát. Nem tudtam normálisan jegyzetelni, mert Will végig engem nézett.
– Milyen órád lesz?– kérdezte miután kiértünk a teremből
– Német Ms. Hamiltonnal! Neked?- kérdeztem és figyeltem ahogy a kis papírján nézte milyen órára kell mennie.
– Földrajz Mr. Walkerral, utána meg biológia Mr. Wagnerrel! -nézett rám kérdőn egy kis véleményért a tanárokról
-Nekem is majd Wagnerrel lesz bioszom, nagyon jól magyaráz, de ott jó gyorsan kell majd írni!– mondtam kicsit nevetgélve. -Majd ott találkozunk!-kacsintottam rá és elindultam németre.   

Az óra kicsit unalmas volt. Utána bioszon a tanár vicces kedvében volt és közölte, hogy most csak 20 perces óra lesz, mert mennie kell, mert egy bohóccal és egy hercegnővel kell beszélnie. Willel utána sétáltunk a kertbe és mesélt magáról. Imád zenélni és jól gitározik. 3x kijátszotta Xboxon a The Last of Us-t. Régen gördeszka versenyekre járt és imád biciklizni.  

Teltek a napok, állandóan együtt voltunk és egyikőnknek sem esett le, hogy járunk. Egyik este haza kísért és amikor elbúcsúztunk megcsókolt.
Életem legszebb csókja volt.
- Huh, ha ezt Ahley és Chelsea meghallja!- mondtam kicsit kábultan.
– Tudod mit mondjuk meg nekik holnap, együtt! – mondta és nyomott egy puszit
–Jó éjt!-kacsintott rám.
-Szép álmokat! Nekem már biztos szép lesz! – köszöntem el tőle.