Kritika - Holly
Julie Olivier - Átmeneti érzelem
Először is szeretném leszögezni, hogy ez a történet Fesd meg a novelládat! nevű versenyre készült, így annak a keretei között fogom értékelni, valószínűleg elfogultan. Az általad kiválasztott kép Munkácsy festménye volt, a hátsó sarokban lévő sötét alakot helyezted a főszerepbe.
Azt hiszem, bátran állíthatom, hogy tökéletesen teljesítetted a feladatot. Létrehoztál egy olyan karaktert, aki mindenképpen végrehajtja a feladatát, nem ítélkezik senki felett. A titokzatos, neve-sincs, a háttérben maradó, számító figura életre kelt a betűk által. Megteremtettél egy olyan szituációt számára, ami egy igen nehéz döntési hozatalhoz vezetett.
De kezdjük mindjárt az apróságokkal. A címet most nem sikerült olyan figyelemfelkeltővé tenned, mint szoktad. A szomorú bohóc után egy kicsit átlagos lett, de a történet szempontjából mégis lényegre törő és konkrét. A főszereplő neve viszont nagyon megnyerő volt. A Chat Noir, vagyis Fekete Macska minden volt, csak átlagos nem. Tökéletesen illet a karakterhez.
A történetvezetés is érdekes volt, tetszett, hogy a kávézóban ülve emlékezik vissza a szereplőnk, és lényegében az egész sztori egyetlen, végső jelenetre épül. Így lényében maga a végkifejlet a történés. Minden más csupán egy felvillanó emlék. Kifejezetten ötletesnek találom.
Nehéz volt hibákat találni, ha egyáltalán ez volt a cél, de azért néhányra ráakadtam. Ez tényleg csupán szőrszálhasogatás, de azért gondoltam elmondom ezt is, hátha tudsz valamit belőle hasznosítani.
Az alábbi három esetben hasonló volt a problémám, ezért egy kalap alá vettem őket. Néha használtál olyan szavakat, amik kizökkentik az olvasót a novella hangulatából és menetéből.
„…ezért próbálta mindig megőrizni inkognitóját” – Az inkognitó szó itt kitűnik a szövegkörnyezetből. Valahogy nem illik bele a világba.
„Tudod, nem olyan kellemes, ha egész álló nap csak egy macskával tud kommunikálni az ember.” – hasonló, mint az előbb. Kommunikálni - élőbeszédben keveset használjuk ezt a szót, ráadásul az akkori időben biztosan még annál is kevesebbet használták. Nathalie pedig nem tűnik a legműveltebb embernek, hogy egy fáradt, hétköznapi estén ilyen szavakat használjon.
„De közben valahol a szíve legmélyén egy aprócska kis emóció dörömbölt kétségbeesetten.” – Az emóció szó itt nagyon tudományosan hangzik. Mintha szeretnél egy pszichológiai értekezést írni. Az emóció helyett próbálj valami hétköznapibb szót használni, mint például az érzés, érzelem. Ha túl sokat használtad már a szót, akkor pedig érdemes körülírni. Korábban gyönyörű megfogalmazásokat használtál, itt is érdemes lenne kipróbálni.
„Az anyag egyszerűen csak elégett, akár a szénhidrát, ám még annál is sokkal gyorsabban.” – Ez a megfogalmazás is kicsit furcsán jött ki. Lehet, hogy csak nekem szúrta a szememet, de valahogy elütött a szövegkörnyezettől. Ez persze szubjektív.
„Ebből következett, hogy ha Chat Noir nem törődött a boltjával, egyetlen alkalmazottja, Nathalie tartotta a frontot az eladópult mögött, s miközben halálra unta magát, vagy manikűrözött, vagy a rádiót hallgatta, vagy pedig magazinokat lapozgatott, de bármit is csinált, mellette mindig hamisan dudorászott magában.” – Ez nagyon hosszú mondat lett, érdemes lenne kicsit szétszedni.
„Chat Noir Nathalie kíváncsi arcára, a vendég pedig egy magas, gorillaszerű emberre vetett egy jelentőségteljes pillantást, jelezve, hogy kívül tágasabb.” – Ez a mondat kicsit bonyolult lett. Kétszer kellett elolvasnom, hogy tényleg megértsem.
„Lassanként kezdett megriadni, és nem merte önmagát adni a lány előtt.” – Ha igaz, amit korábban írtál, akkor az azt jelenti, hogy a lehetséges alanyok előtt sem adja magát sohasem. Mármint mindig azt a karaktert játssza el, akire akkor szükség van. Ha Chat Noir önmagát adná, akkor minden bizonnyal a lány rohanna a rendőrségre.
Igazából nem is tudok sok mindent írni róla, hisz nekem nagyon tetszett ez a novella, ami hibákat kiemeltem, igazából csak kukacoskodás, és ezeket is keresnem kellett. Egyértelműen egy nagyon jó és ötletes történetet hoztál össze, én mindenképpen élveztem. Gratulálok, nagyon jó novella lett. J
|