V�lem�nyed 

 3.Fejezet

Ism�t virrad, �s �n megint a tet�n �l�k. Kezdem �gy �rezni, hogy a napf�ny meleg�t, de ez csak k�pzel�d�s. Elhat�roztam, hogy megl�togatom Jonh-t. Valahogy a tudt�ra adom a jelenl�tem, �s megpr�b�lok vele kommunik�lni. Ezt az elhat�roz�somat mindenk�ppen meg akarom val�s�tani, ak�r mennyi id�be is telik. �, t�k�letes, �s �l�.

Otthon tal�lom, hiszen h�tv�ge van, �s kor�n reggel. Az �gy�ban fekszik, egy halom mellett. Tal�n a huga... tal�n... vagy egy kupac ruha. De a halom megmozdul, �s egy mesztelen l�ny ny�jt�zik az �gy�ban. Gy�ny�r�, t�k�letes �s �l� Hihetettlen, hogy ezt tette. T�rdre esem az �gya mellett, �s �t�m, tiszta er�mb�l, de nem �rek vele semmit. M�g csak fel sem riad. Meg sem mozd�l. A l�ny megsim�tja a v�ll�t, �des szavakat s�g a f�l�be, megcs�kolja, �s kimegy az ajt�n, egy sz�l bugyiban. John fel�l, �s �s�t egy nagyot. Hatalmas pofont adok neki, de meg sem �rzi. Leomlok a f�ldre, �s tenyerembe temetem az arcom. Nem akarok itt lenni, nagyon nem, de nem tudok elmenni. Egyszer�en nem lehet. Tudnom kell, ki ez a l�ny.

D�l van. M�g mindig az �gyban hevernek, �n a sarokban gubbasztok. N�ha k�rbej�rom a szob�t k�z�s f�nyk�pek ut�n kutatva, eml�kt�rgyakat keresve. A legt�bb, amit tal�ltam, egy cetli az asztalon. �n �rtam neki, mikor itt voltam. Mikor m�g �ltem. Mikor azt hittem, csak �n vagyok neki, �s csak engem szeret. Mindig azt mondta, �rtem �l. Hazudott. Annyit hazudott...

M�r d�lut�n 3 �ra, mikor a besz�lget�s�k furcsa fordulatot vesz. A l�ny k�rdezgeti r�lam, hogy milyen voltam.

-Gy�ny�r� volt, l�tnod kellett volna. Azok a szemek... Nem mentem el a temet�s�re. Egyszer�en nem b�rtam... (persze m�ssal hemperegni tudsz...-Jegyeztem meg csak �gy mell�kesen)

-Nem a te hib�d. Tudod j�l. (M�r hogy ne lenne az � hib�ja.-mondtam d�h�sen.)

-El kellett volna mennem, meg�rdemelt volna annyit. Az anyja azt mondta a telefonban, hogy terhes volt. T�lem. �s hogy el ne merjek menni. Sz�rny� volt.�.

Ez �gy m�g mindig hihetettlen volt. Anya ilyet tett volna? Biztos csak egy �cska kifog�s, hogy a csajt az �ja k�r� tekerhesse. Ugyan m�r... Sz�nalmas! Ism�t fel�lltam, �s m�r �pp ind�lni k�sz�ltem, mikor beny�lt a fi�kba. Egy k�pet vett el�. �n voltam rajta, ahogy a karjaiban tart. El sem hittem, hogy m�g megvan ez a k�p. K�t �ve lett csin�ltatva, mikor elkezdt�nk j�rni. Az �gyra �ltem, �s hallgattam, ahogy mes�l r�lam. �gy mes�lt, olyan szeretettel, �s olyan odaad�ssal, ahogy m�g sosem hallottam senkit�l. A l�ny pedig hallgatta. B�r m�g mindig ideges�tett, hogy itt tal�ltam, azt hiszem, kezdem megkedvelni.

El�z�               K�vetkez�