Olyan gyorsan t�rt�nt minden, hogy Nashiinak ideje se volt feleszm�lni. Egyik pillanatban a szob�j�ban volt, a m�sikban pedig m�r egy kapu el�tt.

-       A t�loldalon van a csal�dom. Ez az a hely, ahol 17 �vig n�ttem, �s edzettem. Elhat�roztam, hogy ha megtal�lom a t�rsam, mindenk�pp elhozom ide.

Bekopog, a kapu pedig kiny�lik. Ez a hely olyan, mint egy p�r f�s falu, m�gis csak az � csal�dja �l itt.

-       Ez a…?

-       A dojo. Igen. – A fi� nem hagyja befejezni a k�rd�st.

Megindul egyenesen el�re. P�r �p�let mellett elsiklanak, mikor felt�nik vel�k szemben a f��p�let. Az �p�let el� �rnek, s m�r az ajt� ny�lik is. Odabent egy komor arc� �regember �ll, mellette k�t fiatal n�.

„Tal�n a h�gai? Az meg az apja?” – tal�lgat mag�ban Nashii.

Az egyik n� lelkesen ki�lt fel.

-       Chikari �rfi!

„�rfi?” – Nashii szemei hatalmasra n�nek.

Chikari lassan t�rdre ereszkedik.

-       Ap�m! Sikerrel j�rtam.

Nash hirtelen a f�rfire kapja tekintet�t. De az rend�letlen arccal �ll, s tov�bbra sem sz�l. B�lint, majd elfordulva befel� indul az �p�letbe.

„Miattam lenne ilyen? Megzavartam a csal�di b�k�t?” – hib�ztatja mag�t Nashii.

A k�t l�ny a h�z csel�dje. Ez kider�lt, mikor odasiettek, hogy megmutass�k, hol fognak sz�ll�st kapni Nashii�k.

-       Ma este szeretn�k itt maradni, ha nem b�nod – sz�lal meg Chikari.

-       H�t persze.

A dojot k�r�lveszi egy fal. Ezzel szemben van a kis h�z, avagy �p�let, ahol �k kapnak sz�ll�st.

-       Most itt kell, hogy hagyjalak egy id�re. Ap�mnak besz�molok mindenr�l. Megleszel addig?

-       H�t persze.

-       Lesz�k�lt a sz�kincsed? – mosolyog a l�nyra.

Nashii zavartan nevet, Chi pedig kimegy. Nashii beh�zza az ajt�t, majd k�rben�z a szob�ban. A zseb�hez ny�l, s ekkor eszm�l r�, hogy mobilj�t otthon felejtette.

„K�v�ncsi vagyok, m�g mi a francot hagytam otthon.”

Rettent�en unatkozik. Elment volna f�rdeni, de nem tudta, merre induljon. Az id� csak telik.

-       Bej�het�nk? Hoztunk p�r ruh�t. – Az ismer�s n�i hang csilingel�se t�ri meg a b�s unalmat.

-       Persze.

Az ajt� ny�lik, a k�t csel�d bel�p hatalmas st�c ruh�kkal.

-       �gy hallottuk, hogy szereti a fekete sz�nt – sz�lal meg a m�sik. - Nyugodtan v�logasson!

Eltartott egy ideig, m�g Nash kiv�lasztott p�r g�nc�t. K�zt�k volt egy majdhogynem f�ldig �r� fekete kab�t. R�gt�n felvette. Lassan felh�zta a cipz�rt, a t�p�z�rakkal r�gz�tette a cipz�rt takar� r�szt. A gall�rja nagyon magas volt. Haj�t k�v�lre h�zta.

-       V��! Ijeszt�! – csod�lkozik a fiatalabbnak t�n� n�.

-       ���… k�sz�n�m.

-       �hajt m�g valamit, vagy szeretn�, hogy mag�ra hagyjuk? – k�rdezi a m�sik.

-       ��, igen. Egy k�rd�sem lenne. A f�rd�s…

-       Oh! Van egy f�rd��p�let. Megy�nk, bef�t�nk, �s meleg�t�nk vizet. – Ism�t csak az els� n� v�laszol.

T�rs�ra n�z, aki b�lint.

-       Azt�n visszaj�v�nk, �s megmutatjuk a helyet – folytatja a m�sik.

-       K�sz�n�m.

-       Akkor mi megy�nk is.

Kitipegnek az ajt�n. Az ism�t mag�ra maradt Nashii p�r m�sodperccel ut�nuk kil�p. Elcsod�lkozva tekint fel az �gre.

„Nem is gondoltam volna, hogy ennyi id� eltelt. Hisz m�r bes�t�tedett.”

Kil�p, becsukja az ajt�t maga m�g�tt, majd le�l a fapadl�ra.

-       Oh! Ne haragudj! Nagyon megv�rakoztattalak? – �ll mell� Chikari.

-       Ugyan, hagyd csak.

A fi� le�l.

-       Sz�p a Hold, nem igaz? – csatlakozik a l�nyhoz az �g b�mul�s�ban.

-       Igen. M�g sosem l�ttam ilyen gy�ny�r�nek, �s egyben misztikusnak. Ha csak r�n�zek, a gyomrom �sszer�ndul.

Chi elmosolyodik. Egy percig csendben �lnek.

-       Most jut eszembe, tal�lkoztam Yen�kkel – t�ri meg a csendet Chi.

-       Yen?

-       �gy h�vj�k az egyik szobal�nyt. Na sz�val �zentek, hogy mehetsz f�rdeni. Mondtam, hogy megmutatom, hol van.

Els�t�lnak od�ig, de k�zben egy sz�t sem sz�lnak. Nashii furcs�llja a fi�t, aki apr� mosollyal, elgondolkod� s egyben kisfi�san szem�rmes arcot v�g. Nem tudhatni, mire gondol, de Nashii jobbnak l�tja nem r�k�rdezni.

Bel�p a f�rd�h�zba. Arc�t egyszerre megcsapja a hatalmas g�z.

„Hm, ilyet se gyakran l�tni.”

F�rd�s ut�n visszab�kl�szik a s�t�tben. M�g � maga sem tudja, hogy tal�lt vissza. Mikor bel�pve l�tja, hogy Chi a falnak d�lve �l, szemei lehunyva, akkor elcsod�lkozik. Hogy fel ne �bressze, l�bujjhegyen surran a szob�ja fel�.

-       V�gezt�l is? – k�rdezi a fi�, mire Nashii kicsit meg is ijed.

-       Oh! Fel�bresztettelek?

-       Nem aludtam.

Szem�ben azonban f�radts�g j�tszik.

-       H�t… akkor �n lefekszem.

-       Rendben. J� �jszak�t!

Az ajt� becsuk�dik, s innent�l nem sejti, hogy a l�ny nem k�pes aludni. Hogy is lenne k�pes? M�r �gy is mintha egy �lomba ker�lt volna. De hamarosan a zavart gondolatok ellen�re is elnyomja a f�radts�g. �m a reggel nem hoz megk�nnyebb�l�st az �sszevisszas�gt�l tark�tott �lomb�l. A r�m�lomnak most csak a v�ge p�rg�tt le �jra �s �jra. De most sem l�tta, ki ”az a szem�ly”.

„Vajon mi�rt �rzem �gy, hogy most kezd�dik csak az igazi r�m�lom?”

Fel�lt�zik a tegnap kiv�lasztott ruh�kba. Kimegy a m�sik szob�ba, �m Chikarit sehol nem tal�lja. Elindul, hogy k�r�ln�zzen odakint. Mikor elh�zza az ajt�t, szem�be vak�t� f�ny s�t. P�r m�sodpercbe telik, m�g hunyorg� szemei megszokj�k a kinti f�ny�radatot. Ekkor pillantja meg a kint �cs�rg� fi�t, mik�zben � r�mosolyog.

-       J� reggelt! Hogy aludt�l?

-       Remek�l – hazudja kisebb k�nnyeds�ggel. Erre Chikari kuncogni kezd. – Mi az?

A kuncog�s huncut mosolyg�sba csap �t.

-       Hallottam.

-       Mit?

-       Hogy j�l aludt�l. - L�tva, hogy egyre �rtetlenebb� v�lik a l�ny tekintete, megsz�lal. - Horkolt�l.

-       Dehogy horkoltam! – v�gja r� zavartan. Arca v�rv�r�s.

-       Dedeee.

A l�ny kiborul. Befut, mag�ra h�zza az ajt�t, �s bentr�l m�g visszaki�lt.

-       DE NEEEM!

P�r m�sodperc csend ut�n a fi� hatalmas nevet�sben t�r ki. Nashii elmosolyodik, elh�zza az ajt�t. A fi� abbahagyja az �ktelen r�h�g�st, �s egym�sra mosolyognak. Nashii pajkosan kidugja a nyelv�t. Erre ism�t nevetnek.

„Tal�n m�gsem lesz olyan sz�rny� ez a nap” – mosolyog mag�ban Nashii.

-       Na. Iz� – kezdi magabiztosan Chikari. - �n m�r elk�sz�ntem. Indulhatunk a kast�lyba. Sok szerencs�t k�v�nt ap�m.

„Na persze.” – Nashii v�lasza csak gondolatban kapott hangot.

-       Induljunk m�ris! S�t�lva egy �ra az �t.

-       Na neeeeee! – Nashii nem lelkesedik a s�t��rt.

�s val�ban. Nem valami r�vid az �t. S�t�l�s k�zben besz�lgetnek mindenr�l, �let�kr�l, sz�leikr�l, de az nem der�l ki tov�bbra sem, hogy Chi faterja mi�rt ilyen mufurc. Mikor v�gre l�t�hat�ron bel�lre ker�l a kast�ly, Chi r�mutat az �p�letre. S�t�t volt, ak�rcsak az azt k�r�l�vez� l�gk�r. Misztikus. De h�t ebben a vil�gban nem is lehetett m�st v�rni. Az �p�let magasabban volt, mint ak�rmi m�s a k�rny�ken. Egy kisebb dombon helyezkedett el, amihez hossz� �t vezetett fel. Az �ri�si kertet, [vagy nem is tudom minek nevezhet�] elhagyva a bej�rathoz �rtek. Bemennek az �p�letbe. A l�pcs�n fel�rve balra kanyarodnak. �pp a folyos�r�l j�tt ki egy hossz�, sz�ke haj� sr�c. Szeme alatt hatalmas karik�k, b�re h�feh�r. Ijeszt�en tekintgetett r�juk, �m Nashii csak akkor n�z fel, mikor mell��r. Mikor elhalad mellette, annyit hall, hogy a fi� hatalmasat szippant a leveg�be. Erre Nashii vill�mgyorsan h�trafordul, �s furcs�ll� tekintetet vet r�. Chi h�trasz�l, hogy ne maradjon le. Nashii tekintete �s az idegen fi�� egyforma lassan fordult el egym�st�l, majd tov�bb folytatj�k �tjukat. �tk�zben szembetal�lkoztak a kast�ly �gynevezett igazgat�j�val. Bemutatj�k �ket egym�snak, majd az igazgat� egy szob�ba vezeti �ket.

-       Szeretn�tek k�l�n aludni, vagy itt is megfelel? – k�rdezi t�l�k.

-       �s mi van az �n szob�mmal? – csod�lkozik Chi.

-       Azt csak ideiglenesen kaptad. De ha k�l�n alszotok, akkor a szomsz�d szoba valamelyik�t�k�.

-       Akkor szerintem itt j� lesz.

-       Nekem teljesen mindegy – von v�llat Nashii.

Majd az egyik ajt� fel� indul, ami a f�rd�be vezet. De az igazgat� nem hagyja, hogy k�r�ln�zzenek, az irod�j�ba vezeti �ket, ahol r�gt�n reg�lni kezd.

-       Sz�val, r�vidre fogom, mert m�g ezer m�s dolgom van. – Megk�sz�r�li a tork�t. - Ti, mint egy p�ros ker�ltetek ide. Nashii, mint tudod, te vagy a Tisztav�r�, � pedig a V�delmez�d. �m ez nem csup�n ennyib�l �ll. Amit m�g nem tudsz, az az, hogy egy Tisztav�r� ritk�n keveredik harcba. A V�delmez�je ann�l s�r�bben, hogy megv�dje t�rs�t. De az ereje nem puszt�n a saj�tja, hanem amint a Tisztav�r� megkapja az erej�t, a V�delmez� ebb�l fog a harcokhoz l�lekenergi�t nyerni. Sz�val az �leted egy r�sz�t veszi el t�led mindig. �neki pedig az erej�n k�v�l az �lethossza is n�.

-       Akkor – kezdi Chi -, ez azt jelenti, hogy…

-       Te elm�letileg �r�k�let� leszel – fejezi be a mondatot az Igazgat�. - �m a harcok sor�n, ha legy�z�l valakit, a lelk�t elnyered, �s annak a fel�t a Tisztav�r� kapja.

-       De ez�ltal a szem�lyis�g�nk… - Nashii hangj�ban ijedts�g remeg.

-       Nem. Nem s�r�l, nem v�ltozik. Csak az �letfenntart�sotokhoz j�rul hozz� a l�lek. Valamint m�g egy h�tr�nya van: egy er�sebb ellenf�lhez eleve t�bb l�lekenergia kell a V�delmez�nek, de ha legy�zi, nem kap t�bb l�lekenergi�t vissza, mintha egy gyeng�t gy�z�tt volna le. Innent�l kezdve gondolj�tok �t, v�llalj�tok-e a sorsotokat!

Chikari Nashiira pillant, aki kicsit elsz�rny�lk�dve b�mul a padl�ra.

-       �s m�g valamit tudnotok kell.

Nashii feln�z.

-       Ha az egyik�t�k meghal… a m�sik is odav�sz. �r�kre egyek lesztek, mintha egy testb�l v�ltatok volna kett�. Most menjetek! Besz�lj�tek meg, vagy b�nom is �n! De d�ntenetek kell. Most pedig igyekezzetek!

Majd szab�lyosan kil�kd�si �ket, �s egy mosolyg�s b�cs�int�ssel r�juk csapja az ajt�t.

-       De s�rg�s lehetett… - forgatja a szem�t Chi. - De v�laszt nem kap. - A l�ny eg�sz v�gig hallgatott. – Ja, van m�g valami. A k�t vil�g k�z�tt tudunk teleport�lni. De ebben a vil�gban nem. Illetve majd akkor tudunk, ha megkaptuk az er�nket.

-       �hm.

A szob�jukban k�t francia�gy van, de csak egy f�rd�, �gy azon megosztoznak. Nashii �pp f�rd�shez k�sz�l�dik, mikor kopogtatnak.

-       Nyitva – sz�l ki Chikari.

Egy furcs�n �lt�z�tt figura tipeg be.

-       Juj, h�t sziasztok, mucik�k! – k�sz�n laz�n feltartott k�zzel.

Nashii szeme k�tszeres�re t�gul.

-       � itt amolyan stylist – magyar�zza Chi.

„T�nyleg minden stylist buzi…” – m�regeti Nashii a fura alakot.

-       Na gyere ide, t�ndib�ndi!

-       Hozz�m besz�lsz? – csattan fel a l�ny.

-       Na huppanj ide, szivik�m, leveszem a m�reteid! – azzal megfogja Nashii cs�p�j�t.

-       �regem, az egyetlen, amit te leveszel r�lam, az a kezed – emeli fel Nashii a m�r �k�lbe szor�tott kez�t.

A stylist huncut mosollyal Chire n�z.

-       Ny��, t�zes kis l�ny, nemde?

Nashii sz�kre h�zza szem�t, �t�sre k�szen �ll, de Chikari nevet�se elfeledteti vele a d�h�t.

-       Na, kell ruha, vagy nem kell ruha, d�ntsd el, cic�m, mer’ suhanok tov�bb!

-       �hm. K�ne, de…

-       Akkor meg ne idegeskedj, finom leszek! Hihi!

Nashii megadja mag�t… A stylist cs�p�j�t, mell�t, magass�g�t, minden�t lem�ri, majd cs�kot k�ldve elh�z.

-       Azta… - pislog a pasi ut�n. - Soha t�bbet ne… Ilyet ne… Na, elmentem f�rdeni.

Chi kuncog egyet, �s az erk�lyre s�t�l. Nashii f�rd�s ut�n r�gt�n �gynak d�l. Mivel a napja nem telt t�l nyugodtan, el�gg� kimer�lt… H�t m�g ha a stylistot is belevessz�k. De �jjel �jra elj�tt az �lom. A f�k, a jeges sz�l, az a h�tborzongat� l�gk�r, az idegen, aki sz�l�tja. �s �jra nem kap v�laszt arra, hogy ki is az a szem�ly. Hajnali n�gykor felriad, lend�letb�l fel is �l. Szemben vele a m�sik �gyon Chikari is fel�bred.

-       Mi t�rt�nt? – k�rdezi hunyorogva.

-       R�m�lom…

-       �rtem. H�t, el�g vil�gos van. Ne menj�nk el enni?

-       De v�g�l is… de hova?

-       Az eb�dl�be.

Nashii felveszi tegnapi ruh�it, majd elindul a fi� m�g�tt. Az eb�dl� a f�ldszint alatt van. Bel�pnek. Minden szem r�juk szegez�dik. P�ran csak a szem�k sark�b�l, p�ran leplezetlen �rdekl�d�ssel figyelik az ”�j j�vev�nyt”. � pedig csak megy el�re a sz�les �sv�nyen, amit a k�t asztalsor k�pez. Mikor feln�z, megpillantja a sz�ke haj� fi�t. Tekintet�k tal�lkozik. Ijeszt�… A fi� szeme annyira ig�z�.

-       �t jobb, ha hagyod – sz�lal meg Chi.

-       Mi? Mi�rt?

-       �… nem k�z�l�nk val�.

Nash h�tran�z ism�t a fi�ra, majd k�rd�s n�lk�l k�veti Chit. Olyasmi ez az eb�dl�, mint egy iskolai menza. V�lasztanak kaj�t, majd le�lnek a padokra, amik az asztalokn�l voltak. Hirtelen Nashiinak elmegy az �tv�gya. Eltolja a t�lc�t, �s kez�re t�masztja homlok�t.

-       Nem �rzed j�l magad? – k�rdi Chi agg�dva.

-       Semmi gond. J�l vagyok.

Tekintet�t balra szegi, l�tja, hogy a sz�ke fi� viszi ki a t�lj�t. Hozz� se ny�lt a kaj�hoz.

-       � nem eszik ilyen �teleket. Csak a l�tszat kedv��rt j�n le, megmondt�k neki, hogy ker�lje a felt�n�sk�d�st.

-       H�t akkor mit eszik?

Ekkor �rzi mag�n az idegen fi� sz�r�s tekintet�t. Val�ban r�juk n�z. Mintha csak meghallotta volna, hogy r�la besz�lnek. Chi nem v�laszol. Ev�s ut�n felmennek a szob�jukba. Chi f�rd�shez k�sz�l�dik.

-       H�! Odalent nem v�laszolt�l – sz�l oda Nashii.

-       Mire is? Oh, jah. Hogy mit eszik… V�rt.

-       Mi???

De a f�rd�ajt� m�r be is csuk�dik.

„Mit titkol�zik m�r, baszki?!”

A f�rd�b�l kisz�l a fi�.

-       Am�gy, ha meg�hezn�l, 10 ut�n este m�r �gynevezett �nkiszolg�l� van a konyh�n.

Nash az �r�ra pillant. F�l nyolc van.

„H�t, rem�lem, nem �hezem meg reggelig. Istenem, hogy itt mennyire unalmas minden. Mit lehet itt egy�ltal�n csin�lni? M�g egy rohadt sz�m�t�g�p sincs” – idegeskedik mag�ban a l�ny.

Kimegy az erk�lyre, �s b�mul fel az �gre. Ebben a vil�gban t�nyleg unalmas az �let, ha egy er�dre v�r� szem�ly vagy. Ekkor hatalmas lend�lettel ront be az ajt�n kedvenc stylistunk. Nashii ijedt�ben hatalmasat sik�t.

-       Nyugi cuncika, �n vagyok.

-       Ez cseppet sem megnyugtat�.

Chikari kiront vizesen, egy sz�l t�r�lk�z�vel a derek�n.

-       Mi t�rt�nt?

Nashii r�pillant, majd zavar�ban sikkant m�g egyet.

-       Ne sokkoljatok m�r! – morog r�juk.

Stylist �r cs�bosan mosolyog Chire.

-       Juj, de szexi vagy! Ha gondolod, a te m�reteid is leveszem.

-       De hisz azokat m�r levetted!

-       De ruha n�lk�l izgibb lenne – kacsint.

-       Any�m… - azzal visszavonul a f�rd�be.

-       Na sz�val… - csettint ujj�val. - Megvannak a ruh�k. - H�rom csaj vonul be, �l�ben rengeteg ruh�val. - Rem�lem, eltal�ltam a sz�ned. Fekete, ugye, cic�m?

-       Uh! K�ssz�pen. De nem sokalltad el egy kicsit?

-       Ahh, cuncim, engem ez�rt tartanak. Lesz m�g t�bb is. Na �deseim, pakolj�tok a h�lgy szekr�ny�be!

A h�rom csaj pedig sz�p rendben a polcokra �s a v�llf�kra pakolja a ruh�kat.

-       Hmm, ide kell m�g egy szekr�ny. – K�t kez�n mutat�- �s h�velykujj�val n�gyzetet alkot, s �gy m�regeti a falat.

Ez a viselked�s… Kifejezhetetlen. Aki l�tott m�r homokos stylistot, az meg�rti. A testtart�s, a besz�dst�lus, a hangnem…

Nashii nagy �r�m�re v�gre kimegy a ”dr�ga l�lek”. Hamarosan Chi is kij�n a f�rd�b�l.

-       Na most? Lefeksz�nk? - Nashii szeme elkerekedik, azt�n beler�g a fi�ba. - H�j! Most mi van?

-       Perverz – kapja fel a fej�t s�rt�d�tten. - Hmpfh!

-       MIII? Mert aludni akarok?

-       Tudom, hogy �rtetted!

-       Te nem vagy magadn�l!

-       Na persze. Ink�bb elmegyek lefek�dni.

-       �n is ezt akartam!

-       J��jt!

„Ez h�tziher, hogy fl�gos” – r�zza a fej�t Chi.

Azt�n Nash nyugodni t�r. Chi sem tehet m�st, �gy h�t lefekszik. Negyed 12-kor Nashii arra �bred, hogy a gyomra iszonyatosan korog.

„�gy nem b�rok aludni. Ig�nybe veszem az �nkiszolg�l�t.”

Felveszi a top�nk�j�t, majd a s�t�tben megpr�b�l eltal�lni a konyh�ig. A nyitottabb tereken, mint a folyos�k, el�terek, m�r k�nnyebben t�j�koz�dott, hisz az �ri�si ablakokon besziv�rgott a h�z�hold f�nye. A konyh�ba az eb�dl�n �t megy be. Miut�n megtal�lja a villanykapcsol�t, a h�t�b�l kezd kipakolni p�r kaja-f�l�t. Szendvicsk�sz�t�sbe kezd. Az utols� szelet keny�r v�g�s�n�l tart, mikor valaki r�k�sz�nt. Ijedt�ben a k�st beler�ntja a kez�be. Nem v�gta meg nagyon mag�t, igaz, de ahhoz el�g volt, hogy a v�re lassan cs�p�gni kezdjen a deszk�ra.

-       J�zus! – rohan oda Chi. - Ne haragudj! Nem akartalak megijeszteni. Mutasd a sebed!

Nashii odatartja az ujj�t. Chi gyorsan bevizez egy konyharuh�t, majd let�r�lgeti a v�res ujjat. �m ekkor mindkettej�k szeme t�gra ny�lik.

-       Ilyen nincs! – csattan fel Nashii.

-       L�ttam, hogy megv�gtad! – �rtetlenkedik Chi. - Vil�gosan l�ttam. Most pedig… nincs seb! Biztos, hogy ez az ujjad volt?

-       Igen, pont ez! N�zd, ott a v�rem is a deszk�n!

Chi k�zel hajol a v�r�s foltokhoz. Lassan k�zel�ti ujj�t, majd meg�rinti.

-       De… de hisz ez…! Ez j�ghideg!

-       Hogy lehetne m�r j�ghideg, nem olyan r�gen cs�ppent le!

-       De nem az�rt. Hidegebb, mintha szimpl�n kih�lt volna. Fogd meg!

Nashii r�pillant a v�rre, azt�n ujjai k�zt d�rzs�lni kezdi.

-       Ez… nagyon hideg.

-       Gyere!

-       Hova?

-       Az igazgat�hoz.

Felsietnek az irod�hoz, �m nincs ott senki. A mellette l�v� szobaajt�n megpillantj�k az igazgat� t�bl�j�t. Bekopognak. Egyre gyorsabban �s er�sebben �tik az ajt�t, m�g v�gre kiny�lik.

-       Mi van m�r ilyen k�s�n?

-       Ezt l�tnia kell! – Chi benyomul a szob�ba minden k�rd�s n�lk�l.

-       Persze, gyere csak be…

Mikor mindh�rman bent vannak, az ajt�t becsukj�k. Chikari megragadja Nashii kez�t, amin m�g apr� v�rfoltok lelhet�k fel.

-       N�zze! Ez az ujj az el�bb m�g meg volt v�gva, �s v�rzett, de miut�n let�r�lt�k r�la a v�rt, a sebnek nyoma sem volt. Valamint… Nashii v�re rendk�v�l… hideg volt!

Az igazgat� nem sz�l semmit, de k�zben az arckifejez�se komorr� v�lik. Megfogja Nashii kez�t.

-       Hmm… Val�ban, a sebnek nyoma sincs. Mondd, Chi… �rezted mostans�g, hogy az er�d fel�led?

-       Nem.

-       Gyorsan gy�gyul� seb, j�ghideg v�r �s j�ghideg b�r… Nem… Az k�ptelens�g.

Agg�d� szemekkel tekint Nashiira. K�zelebb h�zza mag�hoz. Saj�t haj�t h�tra t�ri, majd a nyak�t Nashii fel� tartja. A l�ny arca hirtelen megfesz�l, a leveg�t gyorsabban kezdi venni. Lassan g�rnyed� test�ll�sba helyezkedik.

-       Ett�l f�ltem – r�ncolja szem�ld�k�t az igazgat�.

-       De m�gis mi t�rt�nt? – b�mul r� Chi agg�d�an.

-       L�tod Nashii arc�n azt a vad t�relmetlens�get? � most �pp a nyakamban l�ktet� �rre koncentr�l, amit te nem l�thatsz. De �…

Nashii szemei kezdenek v�r�sre v�ltozni, azt�n vissza barn�ra, majd megint v�r�sre. Az igazgat� gyorsan visszah�zza haj�t a nyak�ra, �s megszor�tja Nashii v�ll�t.

-       Nashii! Figyelj r�m! Nyugodj meg! Koncentr�lj! Nincs semmi baj! Chi, seg�ts megnyugtatni!

Chi odal�p, �s Nashii fej�re teszi kez�t. Sz�p lassan v�gigsim�t a haj�n.

-       Nashii! Itt vagyok, ne f�lj! Minden rendben.

A l�ny l�legzete kezd norm�liss� v�lni, testtart�sa is kiegyenesedik, �s szemei is visszanyerik eredeti sz�n�ket.

-       Mih… – Mi t�rt�nt? – n�z k�rbe Nashii.

Az igazgat� h�trafordul. Egy alak �ll az erk�lyen. Bes�t�l a szob�ba, de el�g t�vol t�l�k meg�ll. Az a furcsa, sz�ke haj� fi� az.

-       Sz�val igaz – sz�lal meg egyhang�an.

-       Gondoltam, hogy meg�rzed. – �gy t�nik, az igazgat� meg�rti, mir�l besz�l a fi�.

-       M�r hogy ne �rezn�m meg, ha egy fajombeli t�nik fel? F�leg, ha ilyen k�zel.

Sz�r�s tekintete Nashiira szegez�dik.

-       Mi folyik itt? – Nashii k�rd�n tekint az igazgat�ra.

-       Nem… Az nem lehet – Chi megtorpan.

-       De igen! – emeli fel a sz�ke fi� a fej�t.

A k�vetkez� pillanatban m�r Nashii el�tt �ll, s annak haj�t finoman elcs�sztatja nyak�r�l.

-       Hmm – �sszeh�zza a szem�ld�k�t. - Nem harapt�k meg. Akkor hogy lehet ez? � nem egy Tisztav�r�?

-       Fogalmam sincs, hogy t�rt�nhetett ez. – Az igazgat�, �gy t�nik, teljesen tan�cstalan. - De ennek nem szabad kitud�dnia.

-       Valaki megmondan� m�r, hogy mi a szarr�l besz�ltek? – emeli meg Nashii a hangj�t.

-       Mostant�l te is olyan vagy, mint �n – tekint r� a fi�.

-       Mint te?

-       V�mp�r – adja meg az igazgat� a v�laszt.

-       Miii?

-       Els� l�p�sben kapnod kell egy olyan anyagot, ami elfojtja a v�rszomjad. Rei is azt kapta.

-       Rei? Az te lenn�l? – tekint a sz�ke fi�ra.

-       Igen. Ha ezt megiszod, a jelenlegi v�gyad a v�r ir�nt megsz�nik egy id�re, majd miut�n visszat�r, egyre cs�kkenni fog. A friss v�mp�rokn�l ez a leggyorsabb m�dja, hogy megsz�ntess�k a v�r ir�nti v�gyat. �n akkor kaptam ilyet, mikor ideker�ltem. De egy�bk�nt a mi fajunk is megel�gszik az �llatv�rrel, csak ritk�n t�madunk… iz�… illetve t�madnak emberekre.

-       �s te hogy is ker�lt�l ide?

-       Hrr. Mit k�v�ncsiskodsz?

-       Csak k�rdeztem. Mi bajod van?

-       �rz�kenyen �rinti a t�ma – teszi Chi Nashii v�ll�ra a kez�t.

-       Valakit�l �gyis megtudja – mondja az igazgat�.

-       Pff. Ha annyira �rdekel… - h�zza el a sz�j�t Rei. - A csal�domnak nem tetszett, hogy ok n�lk�l �lland� h�bor�ban �ll a n�p�nk. A t�bbi v�mp�r pedig nem t�rte el azt, hogy valaki l�zad… he… vagy legal�bbis �k �gy mondt�k. Sz�val kisebb csapattal r�nk t�madtak. Ellen�ll�snak nem volt �rtelme. A leger�sebb v�mp�rokat k�ldt�k. Engem menek�l�sre sz�l�tottak fel a sz�leim �s a b�ty�m… de �ket meg�lt�k.

-       Bossz�t esk�d�tt, �s idej�tt, rem�lve, hogy befogadjuk – sz�lal meg az igazgat�.

-       K�sz, hogy befejezi! – n�z r� gyilkos pillant�ssal Rei.

-       H�t igen, a saj�t n�pe irtotta ki a csal�dj�t… K�m�letlenek a v�mp�rok. M�r bocsi, Rei! – erre Rei csak a szem�t forgatja. - Nashiinak sz�ks�ge lesz seg�ts�gre eleinte. Mivel te vagy az egyetlen v�mp�r k�zt�nk, neked kell tan�tanod �s seg�tened Nashiit, am�g meg nem tanulja elfojtani a v�gy�t, �s nem siker�l elrejteni az erej�t.

-       M�r m�r’ seg�ten�k?

-       Nem szeg�lhetsz ellen a parancsomnak.

-       Dehogyisnem!

-       Rei! Sz�ks�ge van r�d. Seg�tened kell.

-       Ahj, pff. �dv kisl�ny! – fordul Nashiihoz. - M�t�l �n vagyok a pesztr�d.

-       Pesztra? – L�tszik Nashiin a felh�borod�s. - Nekem te nem kellesz!

-       Na, ti fi�k most kimentek - mutat az igazgat� Chire �s Rei-re -, Nashii marad. Megkapja a v�rt.

-       Megleszel? – fordul a l�nyhoz Chi.

-       Persze. Ne agg�dj!

Rei az ablakon �t, Chi norm�lisabb m�don, az ajt�n t�vozik. Az igazgat� �s Nashii ketten maradnak. Az igazgat� odal�p Nashiihoz.

-       De sz�p szemeid vannak.

-       He?

Az igazgat� elkezdi simogatni Nashii v�ll�t.

-       Ez moleszt�l�snak sz�m�t – jelenti ki egyszer� higgadts�ggal Nashii

-       Oh, eln�z�st.

Odas�t�l az asztaloz. Megnyom egy gombot, majd besz�lni kezd.

-       H�rom �vegcse krimin�lt v�rt hozzanak fel! Most! �s k�rem a legnagyobb diszkr�ci�jukat.

Hosszas hallgat�s ut�n kopogtatnak.

-       Tess�k! – sz�l ki az igazgat�.

Egy h�lgy libeg be, kez�ben a 3 �vegcse v�rrel. Meghajol, �s kimegy.

-       Tess�k, idd meg az egyiket! – ny�jtja Nashiinak az egyik �veget. - A t�bbit pedig rakd el olyan helyre, ahol majd mindig megtal�lod.

-       Rendben! Na akkor emelem �vegem…

Leh�zza egyszerre. Arc�n �sszefutnak a r�ncok, mellkas�hoz kap, az �veg pedig kiesik kez�b�l. Liheg�se lassan zih�l�sba csap �t, �s �rd�gi �v�lt�s hagyja el a sz�j�t. H�rg� morg�sok k�vetkeznek sorra. A v�mp�rok ezt a hangot jellegzetesen csak fenyeget�sre haszn�lj�k, vagy harc sor�n, �s ha �heznek. Ijeszt� egy szimpla embernek. A speci�lis v�r kiv�ltotta hat�s lassan csillapodni kezd, �s Nashii �jra norm�lis lesz.

-       Ez durva anyag – r�zza meg fej�t.

-       Vele j�r. Lesz enn�l rosszbab is, hidd el! – Rei �ll az ablakban.

-       Te meg mit keresel itt? Na, j�l van. Nem is �rdekel. Rei, holnapt�l a gondjaidra b�zom. Most pedig ideje nyugodni t�rni.

�gy h�t mindenki elvonul a saj�t szob�j�ba. Nashii a t�k�r el�tt �ll, arcot mos, majd fogmos�shoz k�sz�l�dik. Vicsor�t, �m ekkor �szreveszi, hogy a szemfoga hosszabb, �lesebb, mint volt.

-       Chi! Gyere be, l�cci!

-       Na, mi az?

-       Ezt n�zd meg!

Felh�zza ajk�t a szemfog�r�l.

-       Oh, ez term�szetes. Ha a v�mp�rok nincsenek �tv�ltozva, a jellemz� jegyek akkor is megtal�lhat�ak rajtuk. N�zd csak meg a f�led!

-       H�! Ez hegyes! Olyan vagyok, mint egy man�. – Sz�ja leg�rb�l, s remeg, mint egy kisgyerek.

-       Hahahaha! Nem tudsz mit tenni. Meg am�gy is, a hajad j�form�n eltakarja.

-       Ja, de csak j�form�n. – Felh�zza fog�r�l az ajk�t. - T�k szar! �gy egyb�l kisz�rj�k, hogy mi vagyok.

-       Ugyan! Itt ilyen dolgok m�r fel sem t�nnek.

-       H�t, ha te mondod…

Fogmos�s ut�n v�gre �jra aludni t�rhetnek, b�r m�r lassan hajnalodik.

„Ahj, �s v�g�l nem is ettem” – m�rgel�dik mag�ban Nashii.

A f�radts�g eluralkodik rajta, s az �lom szem�re ereszkedik. �jra a r�m�lom. Az erd� s�t�ts�ge megmaradt, de � m�r nem f�zik, nem �rzi a szelet hidegnek. A hang sz�l�tja, Nashii megfordul, �s… nem, most nem �r v�get az �lom. V�gre megl�tta azt, akit�l f�lt. Saj�t mag�val �ll szemben. Enn�l jobban senkit�l nem ijedt volna meg.

-       Mi�rt �n? – sz�lal meg.

-       Most nem az vagyok, akinek lennem kellett volna – v�laszol az �lomb�li Nashii.

-       H�t persze. Nem Tisztav�r� lettem!

-       Val�ban. Ez is te vagy. Ez is �n vagyok. Mi vagyunk.

Az �lombeli Nashii �tv�ltozik v�mp�r alakj�ra.

-       Most m�rt �rted? – mutat mag�ra. - Ett�l f�lt�l, ez zavart be. Nem tudtuk, hogy m�s sors j�het az igazi helyett.

-       Akkor nem lehetek Tisztav�r�?

Az �lombeli Nashii nem v�laszol. Kez�vel b�cs�t int, �s egyenesen Nashiinak rohan. �m mikor hozz��r, egybeolvad a k�t l�ny.