K. K. Andi

Ap�m �r�ks�ge

- …a h�es�s tov�bbra is szakadatlanul esik kedves hallgat�ink… Hamarosan v�ge a reggeli h�rmond�nak �s j�nnek a kilenc �r�si h�rek. Nyolc �ra �tvenhat perc, �s L�na m�r itt van a st�di�ban… Hell� Lena! – Hell� Peter, �dv�zl�m a kedves Hallgat�kat! – Akkor az �ra v�g�re k�vetkezzen B�cs idei egyik kedvenc sl�gere… …Bonnie Tyler-t�l 1983. legkedveltebb dala a Total Eclipse of the Heart… �n k�zben elk�sz�n�k… …tal�lkozunk holnap reggel h�tkor!

Judith f�lretolta a bej�ratn�l pihen� pap�rdobozokat, �s felvette a cip�j�t. A r�di�t egy hanyag mozdulattal kikapcsolta az ajt� melletti szekr�nyk�n, mik�zben a fogashoz ny�lt a kab�tj��rt. A csinos m�lyk�k sz�vetkab�t j�l illett barn�ra festett haj�hoz �s k�k szem�hez, b�r hetven�t �v�vel fiatalnak nem, de fiatalosnak �s eleg�nsnak mindenk�ppen nevezhet� volt. Zseb�ben gyorsan ellen�rizte kulcsait, mikor kopogtak.

Kin�zett a kukucsk�l�n. Nem ismerte az illet�t, de az id�s h�lgy kedves arca �s hi�nyos �lt�z�ke azt s�gta, hogy a k�zelben lakhat. Felh�zta kab�tj�n a cipz�rt, b�borsz�n� s�lj�t nyak�ban megigaz�totta �s �tra k�szen ajt�t nyitott, b�zva, hogy gyorsan elint�zi a v�ratlan l�togat�t.

- J� napot k�v�nok! Kit tetszik keresni?

- J� napot, Brinkmann-n� vagyok a kett� b�b�l. Az ablakb�l l�ttam, hogy �n k�lt�z�tt be a napokban Steiner n�ni lak�s�ba. Hoztam egy kis kar�csonyi kal�csot…

- � nagyon kedves…

Judith gondolatai cik�zni kezdtek a t�rsash�z lak�j�nak sz�ves fogadtat�sa �s az udvariatlan t�voz�s k�z�tt. Elker�lve a k�nos csendet, gyorsan d�nt�tt, �s bizonytalanul, de beinvit�lta a v�ratlan l�togat�t.

- J�jj�n be, tal�n van m�g egy kis id�m…

- Nem akarok zavarni, ha �ppen indul�ban van, k�s�bb is…

- Nem-nem, j�jj�n csak be. A belv�rosba indultam, de tal�n egy �r�t v�rhat az �gy…

Az id�s h�lgy bel�pve az ajt�n, r�gt�n, de finoman k�rben�zett. Az egy l�gter� kis lak�s bar�ts�gos l�tv�nyt ny�jtott. A d�lel�tti napf�ny melegen s�t�tt be a keletre n�z� konyha kisebb r�szekre osztott, de nagy fel�let� ablak�n, ami azt�n tov�bbadta a f�nyt a lak�s k�zponti hely�nek, a nappalinak.

Judith sietve visszavetk�z�tt, majd a lakr�szbe fordulva az addig csendesen v�rakoz� vend�g�nek keresett helyet ahov� le�lhet. A kanap�hoz l�pett, �s a rendezetlen�l fekv� nyitott f�nyk�palbumokat egym�sra igaz�totta.

- Eln�z�st a sz�jjels�g�rt, nincs minden a hely�n, ilyen korban az eml�kek elrendez�se hosszabb id�t vesz ig�nybe. Tudja, mire gondolok… ha el�ker�lnek a f�nyk�palbumok, biztosan belen�z az ember, ut�na meg m�r nem lapoz tov�bb an�lk�l, hogy ne bogar�szn� �t �ket egyes�vel. Addig is mes�ljen p�r sz�t az el�ttem lak�r�l. Mit is mondott… Steiner-n�nek h�vt�k?

- Igen, kedves asszony volt. Egyed�l �lt. A fia ritk�n l�togatta. Legal�bb is egy mag�nyos asszonyhoz k�pest… tudja… ha nem t�r�dnek el�gg� a szerettei az emberrel, egy id� ut�n m�r senki �s semmi nem p�tolhatja hi�nyukat. Az �sszel halt meg…

- Sajn�lom… J�jj�n, �lj�n le ide, itt k�nyelmes lesz… k�zben felszelem ezt az illatos kar�csonyi kal�csot. �n k�sz�tette?

Az asszony apr� l�ptekkel k�zel�tett a kanap�hoz �s lassan r�ereszkedett, vigy�zva mintha toj�sokra �lne.

- Igen. Jobban szeretek s�tni, mint f�zni… �s jobban is tudok – nevette el mag�t.

A konyh�ban Judith el�vett egy t�lc�t. A konyhapult zs�fol�sig volt ed�nyekkel. A t�lc�nak v�g�l az �tkez�asztalon tal�lt helyet, �s felszeletelte a kal�csot.

- � de udvariatlan vagyok, m�g meg sem k�rdeztem, hogy hogyan sz�l�thatom?

- Emma vagyok, az ismer�seim Eminek sz�l�tanak.

- Az �n nevem pedig Judith Kov�cs, mindenki Judith-nak h�v. Kedves Emi, mit inna a kal�cs mell�? Egy cs�sze te�val vagy k�v�val k�n�lhatom meg? – �rdekl�d�tt, �s most jobban szem�gyre vette l�togat�j�t. A j�mbor arc mell� kiss� telt alkat p�rosult egyszer� �lt�z�kkel. Judith-ot rengetek ember vette k�r�l munk�ja sor�n �s nem �lt�z�k�k alapj�n �t�lte meg �ket. � pr�b�lt �lt�zk�d�sben vissza fogott eleganci�t k�vetni �s megjelen�s�t rendezett frizur�val kieg�sz�teni.

- K�sz�n�m… a te�t v�lasztom! Biztosan nem tartom fel?

- Biztosan. Mindj�rt �zenek a l�nyomnak, hogy egy �r�val k�s�bb megyek be dolgozni.

- �n m�g dolgozik? – csod�lkozott r� Emi.

- Igen, de ez nem olyan munka amilyenre �n gondol – v�laszolta, ahogy kiker�lve az �tj�ba ker�l� pap�rdobozokat odas�t�lt a retik�lj�hez. Kivette a telefonj�t �s a szem�veg�t, amit ut�na �vatosan felrakott. R�vid f�kusz�l�s ut�n benyomta az egyes gyorsh�v� gombot. - Ez kor�bban kem�ny munka volt, ma m�r csak seg�t�je vagyok a rendszernek – fordult vissza vend�g�hez.

- Hogy-hogy?

- Szia Kedvesem, k�sek egy kicsit… �gy egy �r�t – sz�lt a telefonba, majd cs�nd k�vetkezett… K�zbej�tt valami… igen… ut�na megyek... akkor majd k�s�bb tal�lkozunk… - fogta r�vidre a besz�lget�st, b�r tudta, hogy ha nem sz�lt volna be, abb�l sem lett volna gond.

- Csal�di v�llalkoz�sunk van. P�ks�geket m�k�dtet�nk. Pontosabban most m�r csak a l�nyaim, �n csak beseg�tek, ha kell. Itt, B�csben van a k�zpontunk, de orsz�gszerte is jelen vagyunk. Biztosan hallott m�r r�lunk: Mis� b�csi p�ks�ge… Ap�mat h�vta �gy mindenki. Az � eml�k�re nevezt�k el �gy az �zletet. Az egyik boltunk itt van nem messze, �t utc�val lejjebb.

- Oh igen, tal�n tudom melyik lehet… Az a pirosra festett.. nagy kirakattal, ugye? - lelkesedett a kanap�r�l az id�s vend�g.

- Igen az. 1965. �sz�n Graz-ban nyitottuk meg els� boltunkat. R�gen volt. Ap�mt�l tanult optimizmusom �s a kitart�s volt, amivel eljutottam od�ig. Azt�n �gy alakult, hogy j�tt a m�sodik, majd a harmadik �zlet. Ma m�r h�sz p�ks�ggel b�szk�lkedhet�nk.

Judith mik�zben besz�lt, keze is j�rt. Feltette a vizet forralni, �s a te�z�shoz sz�ks�ges kell�keket kezdte �sszeszedegetni. Az id�s vend�g figyelme Judith-r�l n�ha �tv�ndorolt a h�ziasszony kez�nek rutinos mozdulataira. A folyamat g�rd�l�kenyen ment; a cs�sz�ket aljakkal egy�tt a t�lc�ra tette, azok al� f�lbehajtott szalv�ta ker�lt; j�ttek a kanalak, a kis kekszek, a m�z, a cukortart�. S mire Judith mondat�t befejezte, az �tkez�asztal fele m�r egy kellemes te�z�shoz lett el�k�sz�tve.

- �s honnan j�tt ez az �tlet? – �rdekl�d�tt Emma asszony a kanap�r�l, aki id�k�zben olyan k�nyelembe helyezte mag�t, hogy teljesen megfeledkezett a majdani felkel�s gy�trelmeir�l.

- A keny�r szeretet�t ap�mt�l kaptam… 1956-ban j�tt�nk �t Magyarorsz�gr�l a l�nyaimmal… ap�mat sajnos m�r nem tudtuk magunkkal hozni. Meghalt t�d�gyullad�sban. H�rom b�r�nd ruh�val, p�nzzel, kis �lelemmel indultunk neki az �tnak, de ami mindv�gig �letben tartott minket, azok az eml�keink voltak… El�sz�r Grazba ment�nk – ott volt ismer�s�nk. Ennek ellen�re az �let�nket nehezen ind�tottuk be ott.

A neh�zs�g, a f�jdalom �s a honv�gy volt, ami akkoriban kit�lt�tte a napjaink nagy r�sz�t. A l�nyaim m�r feln�tt n�k voltak, �s �n sem voltam fiatalasszony, amikor h�trahagytunk mindent, hogy �j �letet kezdhess�nk. Elment�nk beosztottk�nt dolgozni. �n megszak�t�ssal , de befejeztem az �v�n�k�pz�t, �gy egy �vod�ban helyezkedtem el. Nagyobbik l�nyom Anna tan�t� volt, � iskol�ban kapott �ll�st. A kisebbik l�nyom Esztike pedig cukr�sznak tanult. � robotolt a legt�bbet. Nehezen boldogultunk akkoriban. Sz�vesebben eml�kszem vissza a gyermekkoromra... de besz�lj�nk ink�bb �nr�l…

- Nem… nem… engem �rdekel, hogy hogyan alakult a sorsuk… mes�ljen m�g, k�rem - vezette vissza Emi Judith-ot az el�z� gondolataihoz.

- Ha nem untatom… Egy alf�ldi kisv�ros sz�l�n, p�r kilom�terre a v�rost�l, egy tany�n laktunk. Ap�m foglalkoz�s�t tekintve moln�r volt… de sz�momra nem ebben volt mester… hanem, hogy mindig embers�ges volt m�sokkal… �s az volt a megl�t�sa, hogy mindenre van megold�s.

K�s�i gyerek volt. �reg sz�lei - akik sz�let�sem el�tt sajnos meghaltak – azzal j�rultak hozz� a fiatal majdnem h�sz�ves ap�m boldogul�s�hoz, hogy sz�nt�f�ldjeik nagy r�sz�t elcser�lt�k egy fej�j�t�sra szorul� sz�lmalomra �s a hozz� tartoz� moln�rh�zra. Ez az �sszevont �lett�r akkoriban kiemelked�nek sz�m�tott.

Ap�m mes�lte, hogy sokat �s szorgosan dolgozott, hogy megbecs�lje hozom�ny�t �s, hogy a malom hossz� t�von m�k�d�k�pes legyen. Amikor sz�leit�l megkapta a tany�t, bizony jelent�s fel�j�t�sra szorult. Ahol a lak�r�sz k�ls� falr�sze megbomlott ott kijav�totta, bemeszelte. A telket hi�nyos fogazat� ker�t�s vette k�r�l, ami p�tl�sra szorult, az udvar nagyobb r�sze pedig elgazosodott. A h�z v�g�be gy�m�lcsf�kat �ltetett. Akkoriban m�r a csal�dalap�t�son gondolkodott. Any�mat alighogy megismerte, az �r�m ut�n b�nat k�vetkezett. Any�m belehalt a sz�l�sbe, amikor megsz�lettem.

Ap�m �let�nek legnagyobb csal�dotts�g�t ekkor �rezte el�sz�r.

De azt�n ott voltam �n, aki �rtelmet adtam a sors�nak – mondogatta, amikor err�l az id�szakr�l k�rdeztem gyerekk�nt.

Ap�mnak �n voltam a mindene. Nekem meg ap�m. Boldog gyerekkorom volt… t�le tanultam mindent.

M�g f�ra m�szni is. Alacsony, fedett, nyitott verand�nk volt, ami a lak��p�let mellett vezetett v�gig. Ha v�gigrohantam a teraszon, akkor a h�ts� r�szre �ltetett h�rom szilvaf�hoz jutottam. Ny�ron sz�vesen l�gtam rajtuk, persze akkor m�r nagyobb l�nyka voltam. Ap�m �gy mutatta, hogy ha a k�t kezemmel fel�gaskodva megmarkolok egy vaskosabb �gat, akkor a l�baimmal felseg�tve magam, m�r fent is �lhetek az egyik k�zeli �gon. - L�tod ennyi az eg�sz… nem kell ett�l �gy megijedni – �s mosolyogva csavart egy barackot a fejemre. Ap�m mosolya olyan volt, mint a h�sleves, gy�gy�r minden bajra…

- De hogy boldogult �nnel az apja, amikor csecsem� volt? – k�rdezte izgatottan Emi asszony, v�rva a folytat�st.

- �gy tudom, hogy el�sz�r nagyon el volt keseredve, hiszen ott voltam �n, mint s�r� csecsem�, �s a b�nat, hogy elvesztette alig megismert �s szeretett feles�g�t. De ahogy m�r eml�tettem, mindig tal�lt megold�st. Kitudakolta, hogy a v�ros sz�l�n melyik h�zban nevelnek kisgyereket. Felkereste a csal�dot, megbesz�lte vel�k, hogy minden reggel friss kecsketejet �s kenyeret visz az � gyerek�nek is, ha cser�be engem is ell�t a h�tk�znapokon legal�bb egy �vig. Megegyeztek. A gyerekruh��rt is term�nnyel fizetett.

Mes�lte, hogy a t�li id�szakok voltak a legnehezebbek neki. A mindennapos hossz� gyalogl�s a h�ban, sp�rol�s az �tellel…

A melegen t�z� nyarakra m�r �n is eml�kszem… amikor munka folyt a sz�momra �ri�snak t�n� malomban, �n nem l�batlankodhattam ott. De nem b�ntam, j�l el voltam az �llatokkal az udvaron. Mindenben megtal�ltam a j�t�kot.

A malomban nappal elviselhetetlen�l meleg volt. A malomb�l �ltal�ban csak akkor j�ttek ki, amikor befejezt�k a munk�t vagy megpihentek egy kicsit. Kifel� j�vet kinyitott�k a malomajt�t �s vel�k egy�tt feh�r lisztfelh� �rkezett nagy k�h�g�s �s kr�kog�s mellett. Mikor kitisztult a leveg� k�r�l�tt�k, akkor l�tszott igaz�n a verejt�kes arcukba tapadt feh�r liszt, amit akkor nagyon viccesnek tal�ltam. Gurultam a nevet�st�l. Nem volt m�rges ap�m ez�rt, s�t, volt, hogy egy�tt nevetett velem.

Csak estefel� mentem be a malomba seg�teni, �sszesepregetni a sz�ll� lisztet, de ekkor sem ny�lhattam semmihez �s az emeleti r�szbe sem mehettem fel egyed�l.

A sz�lmalom reggelt�l estig �r�lt. Dolgozott ap�m rend�letlen�l. Figyelte a sz�lj�r�st, id�j�r�st. Vihar ut�n a vitorl�k �llapot�t Sz�ks�g eset�n �csmunk�t is v�llalt a malom szerkezet�n. Megteremtett kett�nknek mindent, amit tudott. Liszt�nk, tejterm�k�nk, toj�sunk mindig volt. Ny�r v�g�n szilvalekv�rt f�zt�nk. Ap�m meg tanult s�tni is. Illatoz� kenyereket �s lep�nyeket rakott az asztalra. �n meg csacsogva falatoztam vele.

Egy nap, amikor egy oszt�lyt�rsammal �rkeztem haza az iskol�b�l, ap�m azzal k�sz�nt be nek�nk, hogy nem vagytok �hesek? Oszt�lyt�rsam r�gt�n v�laszolta, hogy � bizony tudna enni. Ap�m a kamr�nak kinevezett lyukb�l el�vette a kenyeret, tejf�l, kolb�szt, meg m�g p�r dolgot, �s r�gt�n k�n�lni kezdte a fi�nak. Aki nem k�rette mag�t, nekiesett az �telnek. Ap�m intett a fej�vel, hogy ne n�zzem olyan felt�n�en. Este azt mondta nekem: Tudod Jucik�m, olyan j� volt l�tni, hogy ez a fi� annyit evett amennyi bel�f�rt. Tudtad, hogy otthon m�g �t testv�re van? Nem tudtam, mondtam neki, �s ekkor m�r bel�ttam, hogy mi mennyivel jobban �l�nk m�sokn�l.

�gy n�ttem fel, hogy any�mon k�v�l nem �reztem semminek hi�ny�t. Ma m�r tudom, hogy ezt csakis a nevel�se miatt �reztem �gy. Jobb tan�rom m�r csak maga any�m lehetett volna, aki a kisl�nyb�l el�hozza a n�t.

Ap�m megoldott mindent. Amit nem tudott k�t kez�vel �s az esz�vel el��ll�tani, azt megvette. Addig dolgozott, am�g el� nem teremtette nek�nk.

Amikor nagyobbacska lettem, akkor sokat kint voltam az udvaron �s az �llatokkal j�tszottam. Volt akkoriban kecsk�nt, nyulunk, macsk�nk, kuty�nk, k�s�bb diszn�nk is.

Am�g kicsit voltam nem �rz�keltem, hogy mi mindent megtett �rt�nk. Fejni is � tan�tott meg egy reggel. Kih�vott a kecsk�hez. N�zd Jucika! – mondta, �s ap�m megfogta a kecske t�gy�t, intenz�ven h�zogatni kezdte. – Apuka, ez tej! – ismertem f�l. L�tod Jucika, gazdagok vagyunk! – mosolyodott el. �s �n is gazdagnak �reztem magam.

Volt, hogy bement�nk a v�rosba, �s a kispiacon t�r�t, toj�st, tejet �rultunk. Ott tanultam meg a keresked�s fort�lyait.

- �s nem n�s�lt meg �jra az apja?

Nem – v�laszolta b�gyadt mosollyal Judith.

�gy mes�lte, hogy voltak fiatal l�nyok, asszonyok, akik pr�b�lt�k ugyan felkelten a figyelm�t, de any�mhoz egyik sem �rte fel.

Tizenh�rom �ves k�r�li lehettem, amikor �gy vettem �szre, hogy egy asszony megtetszhetett ap�mnak. Ezt abb�l gondoltam, hogy s�r�n vitt hozz� toj�sokat. Ilyenkor mindig nekem val� szokny�kkal t�rt haza �s fokozott j�kedvvel. Azt mondta, hoztam nekem megint valamit. �n �r�ltem a ruh�knak, �s ap�m boldogs�g�nak. De egy id� ut�n ennek v�ge szakadt. Hogy mit t�rt�nt nem tudom. Ha k�rdeztem, nem v�laszolt, ink�bb j�t�kosan elterelte a figyelmemet.

Munk�j�nak �s �let�nek neh�z oldal�t akkor vettem �szre, amikor fels� tagozatos voltam. Akkor tudatosodott bennem, hogy milyen neh�z is neki az �lete, hogy csak ketten vagyunk.

A besz�mol�v� dagadt eml�keket a kann�ban felforrt v�z s�pol� hangja szak�totta f�lbe. Judith odal�pett a kann�hoz, leemelte, �s a forr� vizet a cs�sz�kben v�rakoz� filterekre �nt�tte.

- �gy gondoltam, itt te�zzunk az asztaln�l – sz�l�totta meg a vend�get, aki �rtette a neki sz�nt �zenetet, �s a kanap�r�l min�l hamarabb igyekezett felkelni, ami ink�bb k�sz�l�dva siker�lt.

Judith felseg�tette id�s vend�g�t, �s m�g akkor is mosolyogtak id�skori, neh�zkes mozdulataikon, amikor le�ltek az asztalhoz.

- Vegyen Emike – b�r �n m�r ismeri ezt az �zt.

- K�sz�n�m… de mi t�rt�nt k�s�bb? – folytatta k�v�ncsiskod�an Emi asszony.

- �n gyorsan elkeltem. Fiatal l�ny l�temre szinte mindenhez �rtettem. Amit �n nem tudtam megcsin�lni, az csak az er�m hi�nya miatt lehetett. Csinoska is voltam, sz�k�s hull�mos hajamat leengedve szerettem hordani, de ap�m ez csak otthon engedte.

Odaj�rt hozz�nk a v�rosb�l egy fiatal fi�, akit ap�m h�vott seg�ts�g�l a sz�lcsendes napokon. Akkor lehetett ugyanis a malom tet�szerkezet�nek �csmunk�it v�gezni. Der�k, udvarias leg�ny volt, ap�m is megb�zhat�nak tartotta. Eg�sz nap dolgoztak, �n f�ztem, �s h�rmasban eb�delt�nk ilyenkor. �szrev�tlen�l, de mindketten megtetszett�nk egym�snak. Ap�m �ld�s�t adta r�nk, hiszen volt ideje megismerni a f�rjemet k�z�s munk�juk k�zben. N�gy boldog �vet �lt�nk egy�tt.

- Emi asszony �rezte a pillanatb�l, hogy nem j� ir�nyt vesz a t�rt�net. �vatosan k�rdezett vissza: N�gy �vig?

- A boldogs�gomat elvitte egy sz�vinfarktus.

- Ezt a trag�di�t! – kapta a sz�j�hoz kez�t Emi asszony, aki nem is akart, vagy tal�n nem is tudott t�bbet mondani.

Ez 1931-ben t�rt�nt, akkor voltak a l�nyok kett� �s n�gy �vesek. �n ekkor �ltem �t azt a keser�s�get, amit ap�m any�m elveszt�sekor �rezhetett.

A trag�dia ut�n sajnos �jabb vesztes�g �rte a csal�dot. A gazdas�gi v�ls�g minket is el�rt. A gabonaf�l�knek zuhant az �rt�ke. A lisztet, b�z�t, kukoric�t nem lehetett eladni. Ad�ss�gba ker�lt�nk, ami egyre csak n�vekedett.

Judith f�lbehagyta a t�rt�netet �s fel�llt; a kanap�hoz ment. Az egym�sra pakolt f�nyk�palbumok k�z�tt kezdett v�logatni. - Igen, ebben lesz. Mindj�rt megtal�lom… - lapozgatott a kem�ny kartonlapok k�z�tt. - Itt van, ezt kerestem… l�tja? – �s egy akkori �js�gcikk f�nyk�p�re mutatott. Itt van ap�m egy munk�soszt�lybeli �sszej�vetelen, ahov� m�g aznap reggel elment, hogy valami megold�st keressenek a mez�gazdas�g helyzet�re. �s itt vagyok �n a gyerekekkel – mutatta a f�nyk�pen. Az�rt ment�nk oda, hogy sz�ljunk ap�mnak, hogy j�jj�n haza, mert am�g � t�vol volt, a tany�n vihar s�p�rt v�gig, �s mind leszaggatta a vitorl�kat. Ap�m �sszet�rten fogadta a h�rt. �n pedig tudtam, hogy ez most tizedelte a vagyonunkat. Az �js�g�r� ebben a pillanatban k�sz�tette a f�nyk�pet a cikk�hez.

- Ut�na hogyan alakult az �let�k? – tette f�l az �jabb k�rd�st a m�r negyedik elfogyasztott kal�cs ut�n Emike.

- A k�r nagy volt. Ap�m k�lcs�nnel �s bar�ti seg�ts�ggel tudta csak rendbe hozni a malmot. Ha j�l eml�kszem, a vitorl�kon k�v�l, a malom kupol�s tet�rendszer�t is felszaggatta az ork�n erej� sz�l, de m�g a vitorlatengely is megs�r�lt – kortyolt bele k�zben te�j�ba.

A munk�latok h�napokig h�z�dtak, a fizet�s miatt, illetve, hogy a seg�t� t�rsak t�bbnyire csak h�tv�geken �rtek r�. A j�v�t nem l�ttuk tiszt�n, de ap�m er�re kap� optimizmusa nem adott al�bb �s ez nekem is er�t adott a tov�bbiakhoz. Be�lltam �n is nyolc �r�ban dolgozni. Az �v�n�i tanulm�nyaimat ugyan f�lbehagytam a gyerekek miatt, de f�zni tudtam. �gy elj�rtam m�dosabb h�zakhoz vasalni �s f�zni. Ez sem ment g�rd�l�kenyen az elej�n, de gyorsan belej�ttem. Ap�m �llhatatoss�ga munk�lkodott bennem, amit m�g gyermekk�nt szedtem f�l. A l�nyokra egy gyermekl�ny vigy�zott, akinek a napi �tkez�ssel fizett�nk illetve tejterm�kkel.

Lassan jutottunk el�re… Egy �v eltelt�vel a malmot �jra beind�thattuk. Anyagi gyarapod�st m�g �vekig nem �rt�nk el, de legal�bb az ad�ss�gunkat lassan cs�kkenthett�k. Amikor

t�l�lt�k a harmincas �veket, j�tt a h�bor�. Ap�mat szerencs�re nem sorozt�k be. A moln�rok k�z�l t�bbeket meghagytak a termel�s szempontj�b�l a lakoss�gnak �s katonai er�knek. Ez mentett meg minket. A h�bor�t is t�l�lt�k.

- �s megh�zasodott �jra?

- Nem. �n sem, mint az ap�m.

- Amikor eld�nt�tt�k, hogy otthagyjuk Magyarorsz�got egy jobb j�v��rt, ap�m t�mogatott minket. A sz�lmalmot mindketten sajn�ltuk, hiszen annak t�v�ben, �s v�delm�ben �lt�k le a f�l �let�nket. Sokat kaptunk t�le: a meg�lhet�s�nket. De elt�k�ltek is voltunk, hogy k�lf�ld�n is megpr�b�ljuk az �letet. Ap�m felutazott Debrecenbe az anyai nagyn�n�mhez, hogy anyagi seg�ts�get k�rjen a kiutaz�sunkhoz. El�sz�r nem v�llalt�k a t�mogat�sunkat, de akkor ap�m felaj�nlotta, hogy r�juk hagyjuk a malmot �s a h�zat, akkor belementek a dologba. Az utaz�sunk szervez�se persze mind nagy titokban zajlott, �s november elej�re tervezt�k.

Ebben az id�ben ap�m egyik bar�tja seg�ts�get k�rt t�le. Enyhe megf�z�s ker�lgette, de mint �ltal�ban r� mindig lehetett sz�m�tani, ha valaki bajban volt. Sz�val a l�nyeg, hogy t�d�gyullad�st kapott akkor �jjel. Besz�ll�tott�k a k�rh�zba, de harmadnap ez az er�s, �s magas hatvan �ves ember… az ap�m… feladta a k�zdelmet �s meghalt. Az �tvonal ekkor m�r megvolt, �s tudtam, hogy ap�m is ezt akarn�.

Ap�mat eltemetve, itthon hagyva indultunk neki az ismeretlennek. Graz-ba ment�nk, ahol m�r v�rtak minket. Nyelvtanul�s, munk�ba helyezked�s, �s a j�v� tervez�se volt a c�lunk. A p�ks�g �tlete Anna f�rj�nek fej�ben mer�lt fel. Kint a l�nyom hamar tal�lt mag�hoz val� f�rfit. � is t�l�l� t�pus volt, ahogy mi is. �sszefogtunk, �s belev�gtunk. Innen mondhatjuk azt, hogy k�nnyebb� v�lt az �let�nk.

H�l�s vagyok a sorsnak mindk�t l�nyom�rt, �s az ap�m�rt. �n�lk�l�k �n sem lenn�k itt, ahol vagyok, �gy ahogy vagyok.

- H� de elszaladt az id�… �nr�l meg nem is besz�lt�nk… - riadt fel mes�j�b�l Judith.

Emi asszony ekkor m�g elm�l�zva n�zett �res te�scs�sz�j�re, �s m�g a hallottak k�psorain t�n�d�tt.

– Oh, sz�vesen hallgattam, �s biztosan lesz m�g alkalmunk besz�lgetni – emelte fel mosolyg� tekintet�t a Judith-ra.

A meleg napf�ny tov�bbra is simogat�an s�t�tt be a konyhaablakon a megfogyatkozott kal�csok �s a ki�r�lt te�scs�sz�k mellett. A k�t id�s h�lgy az eml�kek hangulat�ban b�cs�zott egym�st�l, �g�rve, hogy hamarosan �jra tal�lkoznak.

Tekla | �sszk�p�ben tetszett a novella, �gyes t�rt�netvezet�ssel tal�lkozhatunk, ami pedig sz�momra enn�l is fontosabb, hogyelgondolkodtat� a t�rt�net. Szeretem az olyan �r�sokat, ahol igazi m�g�ttes tartalom van emberi sorsokr�l, el tudok rajta gondolkodni.

Deszy | Ezt a novell�t kicsit nehezebb volt a festm�nyhez kapcsolni, a kezdeti k�pzavaromat r�gt�n a kor okozta – 1983-ban j�runk elvileg, de a festm�nyen l�that� szerepl�k ruh�zata alapj�n ez messze k�s�bbi korszak, mint azt a festm�ny indokoln�. Emellett a t�rt�net f�ldrajzi elhelyez�s�vel is kicsit bajban voltam: Judith magyaros�totta a nev�t, ezt elfogadom, angol sl�ger sz�l, kiv�ndorolt sz�l�, nyilv�n k�lf�ld�n j�runk. Ebben az esetben viszont k�pzavar sz�momra a Steiner-n� �s a Brinkmann-n�, illetve ez Emi becen�v, hiszen ezek hat�rozottan magyarosak.
A f�szerepl� m�ltj�t, szinte eg�sz csal�dt�rt�net�t sz�pen siker�lt megragadni, ez volt a feladat, ezt p�ld�san teljes�tette a szerz�, r�ad�sul tetszik, hogy a t�rt�nelem nagyobb esem�nyeit sem hagyta figyelmen k�v�l, pl. 1956. Viszont a m�ltba r�ved�sen k�v�l sz�momra kev�s volt a cselekm�ny – k�t �j szomsz�d le�l tr�cselni, elmereng a m�lton. De igaz�b�l nem is maradt p�rbesz�d, a szomsz�d val�j�ban csak assziszt�lt a f�szerepl� monol�gj�hoz, �s az aprop� is t�ls�gosan egy�rtelm� volt, �r�ltem volna, ha maga a keret is megragad, nem csak a visszaeml�kez�s dinamikus.
A st�lus nem rossz, de az�rt m�g lehetne rajta csiszolni.

Holly | Nagyon tetszett, ahogyan beleillesztetted a k�pet a novell�ba, az pedig m�g jobban, hogy a f�szerepl�, az apa, a f�rfi a festm�nyr�l l�nyeg�ben meg sem jelent a t�rt�net alatt. �rdekesen oldottad meg a feladatot, de siker�lt ez�ltal k�l�nlegess� tenni.
Tetszettek a karaktereid, mindegyikn�l �gy �reztem az els� pillanatt�l kezdve, hogy h�s-v�r emberek. Legf�k�ppen Judith, aki al�t�masztotta az els� benyom�somat r�la a t�rt�net�vel.
Ami engem zavart, az a megszak�t�sok voltak. Alapvet�en j� lett volna, de valahogy az id�z�t�s nem volt a hely�n.  Tal�n ha ezek nagyobb id�ugr�sok k�z�tt t�rt�nnek, nem �reztem volna ennyire zavar�nak. A m�sik dolog, ami sz�get �t�tt a fejemben a kezd�sn�l, hogy hogyan terel�d�tt a t�ma a gyerekkor�ra. Lehet, �n nem raktam teljesen �ssze a k�pet.
A befejez�s kiss� laposra sikeredett, de h�t ez az elbesz�l�s sem �ppen egy kalandreg�ny, sz�val valahogyan illett az eg�szhez.
�rdekes t�rt�netet rakt�l �ssze, gratul�lok hozz�!

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s