B�ksi Zsuzsanna

MUNKA UT�N

Az iv�t halv�nys�rga f�nnyel vil�g�totta meg az asztalokon �ll� g�zl�mp�k f�nye, ahol a vasgy�r munk�sai gy�lekeztek �s bor�tott�k fel a szok�sos rendet. Felh�bor�t�, hogy az embert m�g itt sem hagyj�k egyed�l a gondolataival. Elviselhetetlen ez a ricsaj. A bej�rat mellett �lt, ah�nyszor bej�tt valaki, tomp�n behallatszott a lovas kord�k z�tyk�l�d�se, a csendes �szi z�por tomp�n dobolt az ereszen. Ma este k�l�n�sen sokan voltak a kocsm�ban, egym�snak adt�k a kilincset. K�l�nleges nap volt a mai. Az igazgat�s�g d�nt�tt a munkaidej�k egy �r�val val� meghosszabb�t�s�r�l. Sokuknak nem tetszett a dolog, m�r �gy is napi tizenk�t �r�t dolgoztak.

Tibor dohogott mag�ban, mik�zben leh�zta a s�r�t. A kors� vastag �vegalja hangosan koppant az asztal kopott fa lapj�n. Intett a pinc�rnek, aki csak nehezen vette tudom�sul a vend�g k�r�s�t. Belefeledkezett egy fiatal f�rfi l�zad�, heves sz�noklat�ba, aki a munka megtagad�s�ra buzd�totta t�rsait. Alig akart elindulni az�rt az ital�rt. Tibor k�vette a tekintet�vel. D�h�s volt, ami�rt ez a suhanc olyan sok�ig v�rakoztatta. Figyelte, ahogy a kocsma s�t�tebb sark�ban csapra veri a hord�t. Az aranyl� ned� megt�lt�tte a kors�t, perem�n az ujjnyi vastag feh�r hab t�lcsordult.

– Eg�szs�g�re, Uram! Sietve letette, s m�r el is iramodott. Tibor morgott valamit. V�laszolt, vagy nem tetsz�s�t fejezte ki, nem lehetett �rteni. A pinc�rt nem is nagyon �rdekelte. Minden figyelm�t a sz�nokra ford�totta, aki egy asztal tetej�n usz�totta az embereket. Felt�zelte a vasgy�r munk�sait f�n�keik ellen. �rces hangja tiszt�n szelte �t a leveg�t.

– El�g volt az elnyom�sb�l! El�g volt a kiszipolyoz�sb�l! Tibor megfogta a krigli f�l�t �s a sz�j�hoz emelte a kors�t. Ivott. A s�r habja meg�llt a fels�ajk�n. R��r�s mozdulattal let�r�lte k�zfej�vel.

„Ugyan, mit akar az a kis fics�r, ott az asztal tetej�n? Mintha egyetlen ember megv�ltoztathatn� a d�nt�st? Ki ez a senkih�zi, aki azt hiszi mag�r�l, hogy majd az � szav�ra, egy csap�sra minden m�sk�ppen lesz a vasgy�rban? Nem f�l, hogy elvesz�ti a munk�j�t? Nem csak �! Az eg�sz felt�zelt bag�zs, ha ennek h�re megy! M�gpedig biztosan �rtes�teni fogja valaki az igazgat�t, mindenhol vannak bes�g�i az �reg p�nzeszs�knak!” Tibor rosszindulat�an eleresztett egy f�lmosolyt. Ki fogj�k r�gni ezt az okoskod� senkih�zit! J�les�en j�rta �t a test�t a k�r�rvend� bizserg�s. Megvet�st �rzett a fiatal sz�nok ir�nt. R�g�ta nem hitt a vil�gmegv�lt� tervekben. Fiatalon m�g �gy gondolta, hogy lehet m�sk�nt csin�lni. Izzott benne a t�z, a tenni akar�s. Hitte, hogy megv�ltoztathatja saj�t �s m�sok �let�t. Hov� lett a lelkesed�se? Beleveszett a mindennapi robot egyhang�s�g�ba. Ki�lte a hajnali kel�s, a kem�ny munka, a hossz� m�szak. Reggelt�l estig izzadt egy vaskoh� mellett. Napi tizenk�t �r�t dolgozott, m�gis ugyanabban a lerobbant, egy szob�s lyukban tengeti �let�t, ahol feln�tt.

Egyed�l az �ltette abban a forr�s�gban, az izz� t�z mellett, ha maga el� k�pzelte hideg, gy�ngy�z� ital�t, ami munka ut�n v�rt r�. Az iv�sba fojthatta minden elkeseredett gondolat�t, nyomor�s�gos l�te �sszes f�jdalm�t. Az �let�t kil�t�stalannak �rezte. Az id� m�l�s�val egyre

lejjebb cs�szott a rem�nytelens�gbe. J�vedelme egy r�sz�t elitta. Olyan kev�s volt a napi b�re, hogy sokra nem ment vele. Mi�rt ne ihatn� el? A lerobbant kocsma rideg, f�st�s falai k�zt, egyed�l egy asztaln�l, legal�bb elfelejtheti, arra a kis id�re milyen megkeseredett, boldogtalan az �lete. Mag�nak val�, komor ember lett az �vek m�l�s�val. Nem cimbor�lt senkivel, nem kereste a t�rsas�got. Untatta m�sok �lete, ami semmivel sem volt jobb saj�t, szerencs�tlen �let�n�l. Mindig egyed�l j�tt, le�lt az ajt�hoz k�zel �ll�, legsz�ls� asztalhoz. Nem volt senkire sz�ks�ge, egyed�l arra a h�rom – n�gy kors� s�rre, amit minden este legur�tott a tork�n. Feles�ge ny�g a nyak�n. Negyven �ves elm�lt, mire megn�s�lt. Aggleg�ny �let�n �lcel�dtek a munkahely�n �s az iv�ban is. Hozz� k�zelebb �ll�, bar�tnak nem mondhat� ismer�sei viccel�d�seinek �lland� c�lt�bl�jak�nt szolg�lt. Addig hergelt�k, m�g v�g�l megh�zasodott. Rajta ugyan ne humoriz�ljanak ezek a senkih�ziak! Hagyjanak nyugtot neki. Csendes, mag�ba fordul� szeg�ny ember h�r�ben �llt. Rosszul viselte a tr�f�t. Nem b�ntott senkit, elv�rta, hogy �t is hagyj�k b�k�ben. Nem akart � soha csal�dot. Rettegett, hogy egyszer olyann� v�lik, mint az apja: kegyetlen, er�szakos emberr�, aki puszta l�t�vel megkeser�tette csal�dja �let�t. � is a gy�rban dolgozott. Minden egyes nap, ha este hazaj�tt a kocsm�b�l, addig verte Tibort �s a b�tyj�t, am�g m�r l�bra sem tudtak �llni a f�jdalomt�l. Zokogva fuldokoltak, esdekeltek, hogy hagyja abba. Meg sem hallotta k�ny�rg�s�ket. Amikor elf�radt, zih�lva lerogyott az �gyra �s aludt reggelig. Egy nap azt�n nem kelt fel t�bb�. Az volt Tibor �let�nek legszebb napja. A f�rfi nagyot kortyolt. Az�ta sem �rezte mag�t olyan boldognak, olyan megk�nnyebb�ltnek. Azon a napon szabadnak �rezte mag�t, ahogy soha azel�tt. �s ut�na sem, soha t�bb�. B�tyj�t hamar elvesz�tette. A sok ver�s k�vetkezt�ben valami megszakadt gyenge, beteges test�ben, nem b�rta tov�bb.

� meg azt�n m�giscsak megn�s�lt, k�ls� nyom�sra. Feles�g�l vette az els� fiatal l�nyt, akivel a v�s�ri mulats�gban tal�lkozott. Anna dacb�l ment hozz�, hogy megszabaduljon zsarnok term�szet� apj�t�l. Mondhatni �r�mmel k�t�tte �let�t Tiborhoz. L�tsz�lag nem zavarta, hogy a f�rfi, akihez feles�g�l k�v�n menni, huszon�t �vvel id�sebb n�la. Hitt-e valamelyik�k is a h�zass�g szents�g�ben? A f�rfi ezen nem sokat gondolkodott. Anna fiatal kora ellen�re odaad�, gondoskod� asszonny� v�lt. K�t aranyhaj� kisl�nnyal aj�nd�kozta meg a f�rj�t az �vek sor�n. Tibor kifejez�stelen tekintettel meredt az asztal koszos lapj�ra.

Kev�s boldogs�got �rzett b�rmikor, valah�nyszor a csal�dj�ra gondolt. Ujjai �k�lbe szorultak az asztalon. L�nyok! Arra sem k�pes, hogy fi�t sz�lj�n. Mennyire ideges�ti ez a n�szem�ly. Titkon rem�lte, hogy belehal a vaj�d�sba, mint annyi asszony, akiket ismert. � beadta volna a gyermeket – az�ta m�r kett�t – valami lelench�zba, gondoskodn�nak r�luk. Anna v�kony, mint a piszkafa, de sz�v�s, ak�r egy �szv�r. Csak t�l�lte a sz�l�st. A f�rfi elkeseredetten kiitta a kors� utols� cseppj�t is. Semmi kedve ilyesmivel foglalkozni. Asszonnyal, meg gyerekekkel. Nincs sz�ks�ge r�juk. A s�r�re van sz�ks�ge, a mindennapi h�rom kors� b�felejt� ned�j�re. Hazamenne, aludna. Nem k�ne vesz�dnie m�ssal. Reggel �gyis kezd�dik a robot, amit ut�lattal v�gez. V�laszthatott, mint megannyi szeg�ny ember. A munka a vasgy�rban, minden nap undorodva, vagy lehet f�ld�nfut� koldus. Sokszor �gy �rezte otthagyja az eg�szet. Minden jobb lehet enn�l az iszonyatos kil�t�stalan �rl�d�sn�l. Fek�dne a v�zparton eg�sz nap, ellopn�, amire sz�ks�ge van. Az sem sokkal rosszabb a mostani �let�n�l. Most meg vesz�dhet egy csal�ddal is. Gyerekekkel, akik ideges�tik, �s egy asszonnyal, aki szemreh�ny�st tesz neki, ha nem ad haza el�g p�nzt. Felmordult. Val� igaz, hogy Anna m�g egyszer sem tett neki szemreh�ny�st. Minden este meleg vacsor�val v�rta. Megfoldozta, kimosta elny�tt ruh�it. Mindezt tette csendes

belet�r�d�ssel. Amikor nagy ritk�n megk�v�nta, hogy kedv�t lelje fiatal test�nek l�gy meleg�ben, Anna n�ma megad�ssal viselte a k�zeled�s�t. J� asszonyhoz h�ven. Tibor m�gis boldogabb lett volna r�gi aggleg�ny �let�t �lve. Jobban szerette az egyed�ll�tet. A mag�ny megnyugtatta. Nehezen t�maszkodott az asztalon.

– Papa, rosszul �rzed magad? Sz�ke kisl�ny �llt az asztal mellett. A f�rfi boldogtalanul n�zett bele a gyermek �rtatlan k�k szemeibe. Kell�en ittas volt m�r. Tekintete zavaros. A gyermek meg�rintette az arc�t. Puha kis ujjacsk�i v�gigsim�tott�k a borost�s �llat.

– Papa, beteg vagy?

Valaki gyeng�den �tfogta a karj�t, pr�b�lta talpra �ll�tani. A f�rfi s�t�t szeme sark�b�l l�tta, hogy Anna az. �rtetlen tekintettel n�zte. Egyik kez�ben a kisbab�j�t szor�totta mag�hoz, mik�zben megpr�b�lta gyeng�den felemelni �t. Tibor nem �rzett mag�ban el�g er�t ahhoz, hogy fel�lljon.

A fiatalasszony a f�l�hez hajolt.

– J�jj�n, Dr�g�m! Megismerked�s�k �ta konokul mag�zta, annak ellen�re, hogy k�t gyermek�k sz�letett. H�zass�guk els� napja �ta nem sz�l�totta a nev�n, csak Dr�g�mnak. Tibort ideges�tette. Minden egyes alkalommal, ah�nyszor megsz�lalt, azt k�v�nta b�r n�ma lenne. Az asszony hat�rozottan r�n�zett:

– Semmi sz�ks�g arra, hogy ilyen kalamajk�ba keveredj�k! Azt pusmogj�k, nemsok�ra meg�rkeznek a csend�r�k. K�rem, j�jj�n haza, Dr�g�m!

Nem is fogta fel eg�szen, mit mondott a feles�ge. Anna idej�tt az iv�ba. K�s� este otthon a helye, a t�zhely mellett. Teljesen elment a j�zan esze ennek a feh�rcsel�dnek? Micsoda meggondolatlan cselekedet ez egy asszonyt�l. A tetej�ben k�t kisgyerekkel! Kock�ra t�ve a biztons�g�t �s a j� h�r�t, bel�pett egy ilyen f�st�s lebujba. Akkor j�tt, amikor nagyhang� l�zad�k gy�lekezete t�zeli itt a vasgy�r dolgoz�it. Ha igaz, amit mondd, akkor hamarosan a rend �ber �rei razzi�t tartanak. S � nem f�ltve saj�t �s gyermekei testi �ps�g�t, elj�tt �rte, hogy m�g a baj el�tt hazavezesse.

A f�rfi lassan fel�llt, kicsit t�ntorgott. Mit gondol mag�r�l? Ostoba feh�rn�p! Idej�n �s elr�ncig�lja? T�l zavaros volt a feje, hogy egy�ltal�n gondolkodni tudjon. Rezign�ltan emelkedett fel a sz�kr�l.

Tibor r�n�zett a feles�g�re, ahogy fel�llt. Fiatal, elsz�nt arc�ba. D�l�ng�lve megkapaszkodott a sz�k t�ml�j�ba, hogy megpr�b�lja visszanyerni az egyens�ly�t. Elford�totta a fej�t. Szem�t ellept�k a k�nnyek. A tehetetlen d�h fojtogatta a tork�t. Anna szil�rdan tartotta, sz� n�lk�l vezette kifel�.

Az utc�n megcsapta az �szi este hidege. A kocsma �porodott, meleg b�ze ut�n �lvezettel l�legezte be a friss leveg�t. �rezte a lehullt avar es� ut�ni nedves illat�t, a lovak kip�rolg�s�t, amikor egy kord� z�r�gve elhaladt mellett�k a s�ros �ton. Az alkonyi h�s leveg� n�mik�ppen mag�hoz t�r�tette.

Anna er�sen �tfogta a karj�t. Vezette, el nem engedve sem �t, sem a bab�t, akit a mell�re szor�tott, hogy megnyugtassa. A kisl�ny el�tt�k ugr�lt boldog, k�nnyed, gyermeki gondatlans�ggal. Tibor mellkasa elnehezedett, tork�t �sszeszor�totta a f�jdalom. A k�nnyek �tl�tsz� gy�ngyk�nt leg�rd�ltek az arc�n.

Tekla | Sz�momra ez a novella tetszett a legink�bb, szerintem rendben van k�lalakilag, �s t�rt�netvezet�sileg is, ami miatt pedig n�lam a kedvenc lett mindezek mellett, az az �rzelmi k�t�d�s. Sz�momra fontos, hogy a sz�vemben is tudjak azonosulni egy �r�ssal, a szerz� pedig teljes�tette.

Deszy | A k�p t�m�j�t nagyon sz�pen siker�lt megragadni, val�ban fontos szerep jutott a k�pen is l�that� k�rnyezetnek: a sztr�jkra k�sz�l� munk�soknak. Viszont j� �tlet, hogy nem az a vonalon indult el a szerz�, ami nyilv�nval� lenne, maga a sztr�jk szervez�se csak a h�tt�rben fut, nem a szenved�lyes besz�d a hangs�lyos. Ehelyett a kiv�lt� ok: a gy�ri munk�sok ki�resedett, neh�z �lete.
A f�szerepl�nk m�r a m�sik oldal, aki megf�radt, �s m�r l�zadni sincs ereje, benyelte a rendszer, elf�sult. J� v�laszt�s – az eg�sz k�p mozgalmas, a jobb sz�len viszont ott �l merengve egy f�rfi. Vajon mi�rt? Mi�rt van ott a n� �s a gyerekek?
Sz�val �sszefoglalva a t�mav�laszt�s �s a hangulat megragad�sa nagyon tetszett. A st�lus kifejezetten v�laszt�kos volt, n�ha m�r picit tal�n t�l v�laszt�kosnak �reztem egy val�sz�n�leg aluliskol�zott gy�ri munk�shoz k�pest. A v�ge sz�momra t�l gyors volt, v�rtam volna egy �t�s csattan�t. �gy azt �rzem, hogy j� volt, de bennem szakadt.

Holly | A t�rt�net el�gg� megrend�t�. Neh�z ut�na magunkhoz t�rni, �n legal�bbis nehezen tettem. Nagyon sz�pen �br�zoltad, ahogyan egy szeg�ny ember, rossz k�r�lm�nyek k�z�tt feln�, �s ezek az esem�nyek ilyen megkeseredett emberr� v�ltoztatt�k.
A legnehezebb, mikor az �r� szeretne valamit �rz�keltetni, de nem akarja sz� szerint kimondani. Nagyon bonyolult feladat, de neked siker�lt. Ahogyan le�rtad, mit gondol a csal�dj�r�l, �s hogy mennyire nincs r�juk sz�ks�ge, m�gis �rezni lehetett a h�l�t, amit �rzett ir�ntuk.
Kicsit technikai oldalr�l megk�zel�tve: legf�k�ppen az elej�n l�ttam, de bizonyos felki�lt� mondatokn�l is egyszer� pontot alkalmazt�l. P�ld�ul:  Felh�bor�t�, hogy az embert m�g itt sem hagyj�k egyed�l a gondolataival.  Merj b�tran felki�lt�jeleket is �rni.
�sszess�g�ben el�g szomor� volt olvasni, de nagyon sz�pen �br�zoltad a h�tk�znapi szeg�nyembert, akit b�r m�sok lehet megvetnek az�rt, amit csin�l (vagy ink�bb nem csin�l), pont az�rt, mert nem �rtik meg. Gratul�lok a novell�hoz, sz�p munka!

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s