Sal�th Barbara

A SONKA

Huba a nap v�gezt�vel lejelentkezett az irod�ban. Fut�lag v�laszolgatott a k�rd�sekre, de gondolatai m�r otthon j�rtak.

Jegyvizsg�l�k�nt dolgozott a Gyesevn�l, a Sopron - Budapest forda vonalon. A munka k�nny� volt. �desapj�t�l �r�k�lte meg, amikor az egy k�ssel az oldal�ban v�gezte a szok�sos szombatesti kocsmai vereked�sek egyik�n.

Elmosolyodott, mert esz�be jutott, mennyire f�lt az els� napon. Azt hitte, a f�rfiak �let�n�l nincs kem�nyebb. Mekkor�t t�vedett!

Kisgyermek kora �ta, ameddig csak vissza tudott eml�kezni, minden t�len, m�g �j�v el�tt lev�gt�k a mosl�kon nevelt hatalmas diszn�jukat. Az �llatb�l k�sz�lt finoms�gok a f�st�l�b�l rendre �tv�ndoroltak a padl�s r�djaira.

Tal�n a diszn�v�g�s �s -feldolgoz�s volt az egyetlen munka, amit �desapja otthon elv�gzett. Persze sokat volt t�vol, �s havonta sz�pen lesz�molta a fizet�s�t a nagyasztal sz�l�re. �m m�s dolga nemigen akadt.

N�gyen �ltek az �reg v�lyogh�zban: apja �s anyja az egyik, m�g Huba nagyanyj�val a m�sik szob�t foglalta el.

A fi� nem tudott olyan kor�n kelni, hogy a k�t asszony talpon ne lett volna. Mostak, f�ztek, t�szt�t dagasztottak, vagy �ppen a darabka f�ldj�kb�l pr�b�lt�k a legt�bbet kicsikarni. Eg�sz estig meg�ll�s n�lk�l folyt a munka oly der�vel, hogy am�g nem pr�b�lta, Huba k�nnyed sz�rakoz�snak v�lte az eg�szet.

T�len Huba szabadidej�nek nagy r�sz�t a padl�son t�lt�tte. K�t dolgot szeretett igaz�n: a f�st�lt h�s illat�t �s olvasni. A h�t els� h�rom - n�gy napja a mennyorsz�got jelentett�k a sz�m�ra.

H�tf�nk�nt kis h�z�s kocsij�n - amire nagyon b�szke volt - iskol�s cuccai mellett hazah�zza a n�gy k�lcs�nk�nyvet; a maximumot, amit egy h�tre enged�lyezett a k�nyvt�r. Sosem tudta kiv�rni, m�g haza�r: az �t sz�l�n poroszk�lva rendszerint kiolvasta az egyiket. K�s�bb �tkozta mag�t, ami�rt a h�t m�sodik fel�t v�rakoz�ssal kellett t�ltenie. Hanem az els� napokban sietve v�gzett a teend�ivel, �s m�r be is vackolta mag�t b�r�nybund�val b�lelt kuck�j�ba az aznapi olvasm�ny�val.

Ha meg�hezett, b�tran t�rhetett mag�nak a kolb�szokb�l. Kenyeret, sajtot is ker�tett mell�. �m a sonk�hoz nem ny�lhatott.

— A sonka az �desap�d�. � keresi a p�nzt — visszhangzott Huba f�l�ben az asszonyok int� hangja, ah�nyszor csak v�gyakozva feltekintett r�.

�gy k�pzelte, a sonk�n�l �zletesebb semmi sem lehet a F�ld�n.

— Majd, ha �n is feln�tt leszek — b�ztatta mag�t ilyenkor —, �n is keresek p�nzt. Akkor �desapa nekem is ad bel�le.

Az, hogy ez a k�t rendk�v�li munkab�r�s� asszony �gy feln�zett az apj�ra, szinte f�listeni magass�gokba emelte szem�ben a f�rfit.

Huba kedvelte a mitol�gi�t, az ilyen szavakat is onnan k�lcs�n�zte. A k�nyvt�rban a n�ni a nagy olvas�szem�vege m�g�l gyakran n�zett r� b�rsonyos mosoly�val.

— N�zd csak, mit tal�ltam neked az �j sz�ll�tm�nyban! — Ilyenkor mindig egy, a sz�m�ra addig ismeretlen n�p mondak�r�t ismerhette meg, vagy kedvenc h�sei �jabb kalandjair�l olvashatott.

Huba mit sem sejtett a kisv�rosi iskol�k k�lts�gvet�s�r�l, �gy nem gondolt a felt�n�en s�r� k�nyvsz�ll�tm�nnyal sem. Az igazs�g csak �vekkel k�s�bb der�lt ki sz�m�ra, amikor a k�nyvt�rosn� hal�l�t k�vet�en egy l�da �rkezett a h�zukhoz, tele k�nyvekkel. A k�s�r�lev�lb�l tudta meg, hogy a mitol�giai k�nyveket mind az asszony v�s�rolta a k�nyvt�r legkedvesebb tagj�nak. Nem is illethetn�nek m�st, csakis Hub�t.

A fi� nagy becsben tartotta a nem is oly kicsiny k�nyvt�r�t. Amikor nagyanyja megl�tta a frissen �csolt polcon a tud�s �r�sokat, egy m�sfajta b�szkes�g jelent meg a szem�ben.

— Nem ak�rmilyen gyerek az �n unok�m! — mondogatta att�l kezdve. — Megl�tod, Gizik�m, Terusom, Julcsik�m! Sokra viszi m�g az �letben.

De az �lomnak v�ge szakadt �desapja hal�l�val. Az asszonyok �sszedugt�k fej�ket. �s �sszedugt�k m�sokkal is, mert a temet�s ut�n, a tor alatt k�t vasutas h�vta f�lre Hub�t. Huba anyj�ra pillantott, az k�ts�gbeesetten b�lintott. H�t ment a f�rfiakkal.

— Any�d hi�ba j�rt munka ut�n — kezdett bele az egyik r�szv�ttel teli hangon, �mde t�rgyilagosan. — A csal�dodnak p�nz kell. A szakszervezet fenntartja �desap�d hely�t a sz�modra, ha egy h�ten bel�l munk�ba �llsz.

— Akkor nem fejezhetem be az iskol�t. Egy h�nap m�lva v�geztem volna a polg�rival — mondta Huba csal�dottan.

— A vizsg�idat — sz�lalt meg a m�sik vasutas is — a h�ten lerakhatod.

Huba ekkor kezdett k�pet alkotni a szakszervezet erej�r�l.

A munk�ba hamar beletanult. Nem szerette, viszont nem is okozott neh�zs�get a sz�m�ra. Id�nk�nt � is ell�togatott a fi�kkal a kocsm�ba. Fizetett n�h�ny k�rt, ha r�ker�lt a sor, de m�g �gy is t�bb p�nzt sz�molt le az asztalra fizet�snapon, mint az apja.

A munka mellett ugyan�gy elv�gezte azokat a teend�ket, amelyek a tanul�s mellett is r� v�rtak. Az asszonyok sz�vesen vett�k a seg�ts�get. A sonk�b�l ezzel szemben nem voltak hajland�ak enni.

— A sonka a p�nzkeres��! — tiltakoztak ellentmond�st nem t�r�en. Huba akkor m�r tudta, a n�k kem�nyebbek apj�n�l. T�bbre tartotta �ket ann�l, semhogy szembesz�lljon akaratukkal.

Felettesei elismer�ssel sz�ltak k�pess�geir�l, �s m�r pletyk�k keringtek a beiskol�z�s�r�l. De ez valahogy �vr�l �vre elmaradt. Tudta is az ok�t, b�r eleinte nehez�re esett elhinni.

Az t�rt�nt, hogy az �lete �t�dik vasutas b�lj�n szemet vetett r� a helyi igazgat�s�g egy magas rang� tisztj�nek le�nya, �m Huba kikosarazta �t. Ismerte j�l a l�nyt. B�jos sz�ps�ge nem tudta ellens�lyozni fellengz�s modor�t. �gy gy�jt�tte a f�rfiskalpokat, mint m�s l�nyok a k�peslapot. Nagyvonal�an b�nt a fi�kkal, �s amikor r�juk unt, mindig kij�rta sz�mukra apuk�n�l az el�rel�p�s lehet�s�g�t. �gy ker�ltek m�sok iskol�ba, �s m�g v�letlen�l sem Huba.

Felkereste h�t a fi� a szakszervezet vezet�it. Tal�n az � k�zbenj�r�sukra t�rt�nik valami. �k ugyan seg�ts�get nem �g�rtek, ellenben beszavazt�k maguk k�z�.

�rezte, hogy az otthoniak t�bbre becs�lik, mint valaha �desapj�t. Hi�ba �rt egyre kevesebbet a p�nz, amit hazavitt, hi�ba �ltek egyre csendesebben, anyja �s nagyanyja mind b�szk�bbek lettek r�. Egyetlen t�ren voltak csak el�gedetlenek: nagyon v�rt�k, hogy asszonyt vigyen a h�zhoz.

— Elj�n annak is az ideje — mondogatta erre.

— Nem sok id�m maradt a v�rakoz�sra — felelte ekkor nagyanyja. De � tudta, hogy ez csup�n pszichol�giai hadvisel�s.

Huba aznap a munka ut�n sietett volna haza, de bar�tja a szakszervezetb�l megs�gta: ez az a nap. Ma kell elmenni�k a kocsm�ba meglovagolni a munk�sok keser�s�g�t. �tni a vasat, m�g kardd� nem v�lik. A kil�t�stalans�gb�l kov�csolt fegyver f�lelmetess�g�vel es�ly�k ny�lik egy olyan sztr�jkra, mely elhozhatja sz�mukra az emberibb �letet. Ezerszer �tbesz�lt�k m�r a gy�l�seken ennek l�ncolat�t.

A kocsma f�lhom�ly�ban a t�rsak b�nata, valamint az elfogyasztott alkohol m�lyebbre d�ft�k a munk�ban megf�radt f�rfiak sz�v�ben hordozott t�viseket. Az agit�tor eszm�i fog�kony k�z�ns�gre leltek. Huba a falnak t�maszkodva figyelt �s tanult. Az agit�tor mintha minden emberhez egyenk�nt sz�lt volna. Vil�gos �rvei meggy�kereztek a vend�gek elm�j�ben. Elkesered�s�k form�t, haragjuk c�lpontot nyert.

Ekkor egy asszony �s kisl�nya l�pett be a kocsm�ba. A kisl�ny meg�llt egy f�rfi el�tt, �s sz�vhez sz�l� hangon k�rlelni kezdte. Az asszony, �l�n m�sik gyermek�vel, karon ragadta a kapatos embert. Vonszolta volna kifel�.

Huba szemei el�tt megjelent a padl�suk k�pe. Hirtelen meg�rtette gyermekkora legf�j�bb tilalm�t. A sonka a p�nzkeres��! Hi�ba volt apja a leghitv�nyabb ember a csal�dban, valamije volt, ami a t�bbieknek nem. �s ez a valami most az �v�. A sztr�jkjog. Igen. � sztr�jkolhat, de az asszonyok mire menn�nek vele? Nem s�tn�k meg a saj�t kenyer�ket? Nem takar�tan�k be a t�lire val� burgony�t?

Ha Huba �s a hozz� hasonl�k besz�ntetik a sz�ll�tm�nyoz�st, a gy�ri munk�sok a termel�st, a hivatalnokok az �gyek int�z�s�t, arra odafigyelnek. Huba hatalmat kapott. Lehet�s�get, hogy v�ltoztasson a sorsukon.

Att�l a napt�l kezdve Huba elm�j�ben a sonka t�bbet jelentett a sert�s legfinomabb r�sz�n�l. A sonka egy� v�lt a hatalom felel�ss�g�vel.

Tekla | Brav�! Ez az az �r�s, ami szerintem mindenhogyan rendben van, nagyon tetszett. Tal�n egyetlen dolog maradt el n�lam, m�gpedig az �rzelmi k�t�d�s, �m ez egy olyan r�sze, amit nem r�n�k fel a szerz�nek.

Deszy | A korv�laszt�ssal szint�n bajban voltam, ruh�zatuk alapj�n nem igaz�n tudtam �sszeegyeztetni a festm�ny kor�t a novell��val.
Ett�l eltekintve viszont tetszett a t�rt�net, nagyon j� �tlet volt a sonka – az, hogy folyamatosan visszak�sz�nt, a v�g�n pedig meg�rtett�k azt is, mi�rt. R�ad�sul val�sz�n�leg az id�sebb koroszt�lyb�l sokan tudnak ezzel azonosulni, �s esz�kbe juthat a saj�t „sonk�juk”. �n magam is tudok hasonl� „kiv�lts�gokat” a keny�rkeres�nek a nagysz�leim gener�ci�j�ban.
A st�luson m�g lenne mit csiszolgatni �ltal�noss�gban is kicsit, de ami a fontosabb volna, hogy sz�haszn�lat�ban is �rdemes odafigyelni a korra. Mindenesetre �sszess�g�ben tetszett.

Holly | Aranyos kis t�rt�net arr�l, hogyan n� fel egy gyerek, nem fizikailag, hanem szellemileg. Nagyon sz�pen �rz�keltetted az �ll�spontokat �s a felel�ss�g eloszl�s�t a nemek k�z�tt abban a korban. Azt, ahogyan a munka oroszl�nr�sze a n�k jog�nak sz�m�tott, de mag�t az igazi hatalmat �s a v�ltoztat�s lehet�s�g�t a f�rfiak birtokolt�k. �s ez rendben is volt mindenkinek.
A f�szerepl� szimpatikus volt, egy tisztalelk� gyerek, akit els�sorban az asszonyok neveltek �s az � l�t�sm�djukkal azonosulnak.
Azonban t�rt�netileg �n nem �reztem el�g indokoltnak a sztr�jkot, pont az�rt, mert arra f�kusz�lt a novella, hogyan �rtette meg Huba, mit jelent f�rfinak lenni.
Technikailag m�g annyit f�zn�k hozz�, hogy egy sorkiz�rttal szebben mutatna a m�ved. De �sszess�g�ben nem volt rossz t�rt�net, gratul�lok hozz�!

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s