Holly

A siker tényezői

Chip és Dan Heath írt egy könyvet. A Made to Stick (magyar kiadásban Megragad címen találjátok meg) azokat a beszédeket, könyveket és filmeket elemzi, amik a mi nyelvünkön szólva klasszikusok. Tehát mindenkinek látnia kell egyszer életében, azok, amiket húsz év után is emlegetnek és sosem halnak meg. Ezért a könyv alcíme Why Some Ideas Survive and Others Die vagyis miért éli túl néhány történet és a többi miért hal meg. Hat tényezőt emelnek ki, ami minden ilyen műben megtalálható. Ezeket szedtem össze, és fejtettem ki nektek kevésbé marketing és inkább írói hozzáállás szempontjából.

Egyszerű (Simple)

Az egyszerűséget két módon tudjuk elérni. Legyen lényegi és legyen tömör. Tömör, hisz a legtöbb olvasó nem szereti Jókai hosszúra nyúló leírásait, mert elveszik benne a történet, és unalmas. Manapság a filmek és a képi világ hatására, már nem igényelnek részletes leírásokat. Elég, ha csak néhány jellemvonást megemlít az író, ezzel pedig mindjárt egy biztos képet tud átadni. 

Legyen lényegi, hisz meg kell találni a gondolat magját, ami felé haladni tudunk. (Erre persze épülhetnek kisebb-nagyobb mellékszálak.) Érezni kell, hogy mi a cél, hisz ez az összetartó erő, ami egyben tartja a történetet. Ezért van, hogy sokszor úgy érezzük egy-egy mű olvasásakor, hogy szétesik, szétszakad, és apró kirakódarabokból áll az egész, amik valahogy nem egy képet raknak ki. Ha túl erőteljes egy-egy szál, nem futnak össze, nem adnak hozzá semmit a főfolyamhoz, olyan lesz, mint egy szappanopera.

Mivel az emberek sémákban gondolkodnak, ezért egyszerű üzenet összetett tartalommal bírhat. Például ott vannak a hollywoodban készített filmek, köztük is az Avatar, ami egy mondattal elmondható: Pocahontas egy földönkívüli bolygón. Ilyen egyszerű üzenetekkel célszerű leírni a lényeget. Mégis ha a dolgok és a mondandó mögé nézünk, mindjárt érezzük, hogy itt azért van bőven üzenet,  amit átadna a nézőnek: a mások megértése és elfogadás, békés együttélésnek a lényege, a természet szeretete, a pusztítás értelmetlensége. De ha még mélyebbre nézünk, akkor ott van benne az amerikai kultúra öngyógyító folyamata, amit még a gyarmatosítás és annak hatásai okozta sebek (vagy már inkább nevezzük hegeknek) orvoslására készítik.

Tehát bár maga a történet egyszerű, követhető, lényegretörő, mégis láthatjuk, mennyi rétege van neki. Ez, a mi esetünkben, olvasótól függ, hogy mennyit szeretne megérteni belőle és mennyit szeretne befogadni.

Váratlan (Unexpected)

A kérdés ennél a pontnál: hogyan tartsuk fenn a figyelmet? A váratlanság az egyik leglényegesebb erő, amivel megragadhatjuk az olvasót. Amit el akarunk érni, hogy az olvasó fejében mindig egy kérdés merüljön fel, mi fog most történni. Ez az, ami miatt egész éjszaka fenn marad, és nem fogja lerakni a könyvet. A válasz pedig nem is olyan bonyolult, mint elsőre tűnik. A lényeg, hogy az információk megfelőlen jöjjenek, soha ne egyszerre minden. Hisz valamilyen szinten mindig rejtélyesnek kell maradni, de ezt sem szabad túlzásba vinni. Ha túl sok a rejtély, nem fogja tudni követni a történetet sem, és az olvasó elveszti az érdeklődését.

Létezik egy információhiány-elmélet, amit minden regényírónak érdemes ismernie. Az elmélet szerint a kíváncsiság a tudáshiányból fakad. Az ember szeret tisztában lenni azzal, ami körülveszi. Hisz ha belegondolunk, a kezdetek kezdetétől ezt a tudáshiányt próbálja kitölteni. Gondoljunk csak arra a kérdésre, hogyan keletkezett a világ. Elméletek tömkelege vár minket, ha beírjuk a google-be a tudományos magyarázatokon át borzasztóan sok vallásos megfogalmazásig.

Ahhoz, hogy fenntartsuk az érdeklődést, a dolgunk az, hogy réseket nyissunk az olvasó tudásában, lényegében kényszerítve arra, hogy kíváncsi legyen. Olyan ez, mint a viszketés. Az ember nem tudja megállni, hogy megvakarja. Ugyanígy nem tudja megállni, hogy ne gondolkodjon rajta a kérdésen, ami megfogalmazódik benne. Fontos, hogy ezeket a réseket a történetek végén betömjük. Többé-kevésbé. Ha azt akarjuk, hogy az olvasó továbbra is gondolkodjon rajta, hagyhatunk nyitott kérdéseket, de csak módjával. A rések folyamatos betömése érezteti azt az olvasóval, hogy igen, kap választ a kérdéseire.

Konkrét (Concrete)

Ha valami túl tág és nem eléggé kézzel fogható, csak lebénítja az agyat. Például ha annyit mondok, mondj fehér dolgokat, az emberek többsége öt-hat darabot tudna felsorolni. Viszont ha azt kérem, sorolj fel fehér dolgokat a hűtőből, akkor kapásból tíz-tizenkét dolgot meg tudna említeni.

Ugyanez vonatkozik az írásra is. Először falakat kell építenünk, hogy azon belül tudjunk tervezgetni. Mint ahogyan először egy házat tervezünk meg, és csak utána rendezzük be, nem pedig fordítva. Először a világot találjuk ki, aztán jöhet minden más.

Hiteles (Credible)

Bármily furcsa, itt a lényeg, hogy részletes legyen a világ, amiben játszódik. Nem kell mindent leírni, de te legyél tisztában azzal, hogyan működik, hogyan épül fel, és milyen határok vannak benne. A szereplőid ezeken keresztül, ezeknek hatására fognak mozogni és cselekedni, így logikus és hihető lesz az egész.

Ha nem egy olyan világban játszódó történetet írsz, aminek szabályait te alkottad meg, akkor alkalmazkodnod kell a mi világunkhoz. Fontos, hogy utánajárj mondjuk egy krimi megírása során, hogyan alkalmazzák a jogot, vagy milyen módszerekkel nyomoz a rendőrség. Ha érzi az olvasó, hogy tisztában vagy ezekkel, akkor meg fog bízni abban, amit leírtál neki.

Érzelem (Emotion)

A váratlanság mellett ez a másik, ami legnagyobb hatással van az olvasóra. Nem feltétlenül jelenti azt, hogy ha felemeljük a könyvet, csöpögnie kell, de valamilyen szinten azonosulnia kell az olvasónak vagy a történésekkel vagy a szereplőkkel. Elemző gondolkodás helyett inkább érzelmi oldalról kell megközelíteni a dolgokat, nem teljesen elhanyagolva a szituációt.

Fontosabb, hogy egy ember problémájával foglalkozzunk, mint egy egész bolygó nehézségeit akarjuk megoldani. Sokkal jobban hat az érzelmekre az, ha csak kis dolgokra koncentrálunk, hisz nem tudunk teljes mértékben azonosulni ilyesmivel. Nézzük meg például a katasztrófafilmeket, ahol általában tömeges kihalás veszélyezteti az egész emberiséget, ám mégis egy család vagy egy pár sorsáért aggódhatunk az egész film során.

A lényeg tehát az, hogy el kell érni, hogy érdekelje az olvasót a sorsa.

Történet (Stories)

Erről egészen estig lehetne mesélni, de nekem csak pár bekezdés jutott, hogy kifejtsem, miért is olyan fontos a történet. Közelítsük me g először boilógiai szempontból. (Csak mert erre biztosan nem gondoltatok - váratlanság. :D ) A történet olvasásakor vagy hallgatására agyunk minden területe aktivizálódik. Mint például ha a könyvben a szereplő felemel egy poharat, az agyunk azon része jelez, amelyik a pohár felemeléséért felelős. Vagyis szó szerint megéljük a történeteket. Ha azok igazán jók.

A sztorik hallatán mintákat keresünk. Azokat a pontokat, amikkel össze tudjuk kapcsolni a történetet a saját élményeinkkel. Így célszerű a saját, hétköznapi környezetünkből meríteni ötleteket.

Legtöbbször karaktertípusokkal dolgoznak az írók. Ismeritek Gandalfot a Gyűrűk Urából? És Obi van Kenobit a Csillagok háborújából? Látszólag teljesen két különálló történetről van szó, stílust, időt és majdnem mindent összevetve. Ám nézzük meg egy kicsit jobban az említett karaktereket. Mi a közös bennünk? Mind a ketten bölcs, nagy tudású, sokat megélt emberek, akik irányítgatják a helyes úton a főszereplőket, és emellett aktívan részt vesznek a történésekben és a harcban. Ismerős, nem? Ugyanezen elv alapján rengeteg karaktertípust tudunk még megkülönböztetni pont azért, hogy könnyebben megtaláljuk azokat a pontokat, amiken keresztül saját világunkhoz tudjuk kapcsolni a sztorit.

Ha szemfülesek vagytok, észrevehettétek, hogy a hat pont angol megfelelőjének kezdőbetűit összeolvasva egy angol szót kaptok: succes(s), vagyis siker. Nem kell minden pontot betartani ahhoz, hogy sikeres legyen a történet. Elég csak két-három ponton egyezni ahhoz, hogy maradandót tudjon alkotni az ember. Persze a fenti alapokat a technikának alá kell támasztania ahhoz, hogy igényes alkotást adjunk ki a kezünkből. Az írói stílus, a fogalmazásod mód, a szavak, amiket használtok, mind-mind ahhoz segít hozzá, hogy olyan regényt vagy novellát írjatok, ami kiállja az idők próbáját.

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés