Holly

A siker t�nyez�i

Chip �s Dan Heath �rt egy k�nyvet. A Made to Stick (magyar kiad�sban Megragad c�men tal�lj�tok meg) azokat a besz�deket, k�nyveket �s filmeket elemzi, amik a mi nyelv�nk�n sz�lva klasszikusok. Teh�t mindenkinek l�tnia kell egyszer �let�ben, azok, amiket h�sz �v ut�n is emlegetnek �s sosem halnak meg. Ez�rt a k�nyv alc�me Why Some Ideas Survive and Others Die vagyis mi�rt �li t�l n�h�ny t�rt�net �s a t�bbi mi�rt hal meg. Hat t�nyez�t emelnek ki, ami minden ilyen m�ben megtal�lhat�. Ezeket szedtem �ssze, �s fejtettem ki nektek kev�sb� marketing �s ink�bb �r�i hozz��ll�s szempontj�b�l.

Egyszer� (Simple)

Az egyszer�s�get k�t m�don tudjuk el�rni. Legyen l�nyegi �s legyen t�m�r. T�m�r, hisz a legt�bb olvas� nem szereti J�kai hossz�ra ny�l� le�r�sait, mert elveszik benne a t�rt�net, �s unalmas. Manaps�g a filmek �s a k�pi vil�g hat�s�ra, m�r nem ig�nyelnek r�szletes le�r�sokat. El�g, ha csak n�h�ny jellemvon�st megeml�t az �r�, ezzel pedig mindj�rt egy biztos k�pet tud �tadni. 

Legyen l�nyegi, hisz meg kell tal�lni a gondolat magj�t, ami fel� haladni tudunk. (Erre persze �p�lhetnek kisebb-nagyobb mell�ksz�lak.) �rezni kell, hogy mi a c�l, hisz ez az �sszetart� er�, ami egyben tartja a t�rt�netet. Ez�rt van, hogy sokszor �gy �rezz�k egy-egy m� olvas�sakor, hogy sz�tesik, sz�tszakad, �s apr� kirak�darabokb�l �ll az eg�sz, amik valahogy nem egy k�pet raknak ki. Ha t�l er�teljes egy-egy sz�l, nem futnak �ssze, nem adnak hozz� semmit a f�folyamhoz, olyan lesz, mint egy szappanopera.

Mivel az emberek s�m�kban gondolkodnak, ez�rt egyszer� �zenet �sszetett tartalommal b�rhat. P�ld�ul ott vannak a hollywoodban k�sz�tett filmek, k�zt�k is az Avatar, ami egy mondattal elmondhat�: Pocahontas egy f�ld�nk�v�li bolyg�n. Ilyen egyszer� �zenetekkel c�lszer� le�rni a l�nyeget. M�gis ha a dolgok �s a mondand� m�g� n�z�nk, mindj�rt �rezz�k, hogy itt az�rt van b�ven �zenet,  amit �tadna a n�z�nek: a m�sok meg�rt�se �s elfogad�s, b�k�s egy�tt�l�snek a l�nyege, a term�szet szeretete, a puszt�t�s �rtelmetlens�ge. De ha m�g m�lyebbre n�z�nk, akkor ott van benne az amerikai kult�ra �ngy�gy�t� folyamata, amit m�g a gyarmatos�t�s �s annak hat�sai okozta sebek (vagy m�r ink�bb nevezz�k hegeknek) orvosl�s�ra k�sz�tik.

Teh�t b�r maga a t�rt�net egyszer�, k�vethet�, l�nyegret�r�, m�gis l�thatjuk, mennyi r�tege van neki. Ez, a mi eset�nkben, olvas�t�l f�gg, hogy mennyit szeretne meg�rteni bel�le �s mennyit szeretne befogadni.

V�ratlan (Unexpected)

A k�rd�s enn�l a pontn�l: hogyan tartsuk fenn a figyelmet? A v�ratlans�g az egyik legl�nyegesebb er�, amivel megragadhatjuk az olvas�t. Amit el akarunk �rni, hogy az olvas� fej�ben mindig egy k�rd�s mer�lj�n fel, mi fog most t�rt�nni. Ez az, ami miatt eg�sz �jszaka fenn marad, �s nem fogja lerakni a k�nyvet. A v�lasz pedig nem is olyan bonyolult, mint els�re t�nik. A l�nyeg, hogy az inform�ci�k megfel�len j�jjenek, soha ne egyszerre minden. Hisz valamilyen szinten mindig rejt�lyesnek kell maradni, de ezt sem szabad t�lz�sba vinni. Ha t�l sok a rejt�ly, nem fogja tudni k�vetni a t�rt�netet sem, �s az olvas� elveszti az �rdekl�d�s�t.

L�tezik egy inform�ci�hi�ny-elm�let, amit minden reg�ny�r�nak �rdemes ismernie. Az elm�let szerint a k�v�ncsis�g a tud�shi�nyb�l fakad. Az ember szeret tiszt�ban lenni azzal, ami k�r�lveszi. Hisz ha belegondolunk, a kezdetek kezdet�t�l ezt a tud�shi�nyt pr�b�lja kit�lteni. Gondoljunk csak arra a k�rd�sre, hogyan keletkezett a vil�g. Elm�letek t�mkelege v�r minket, ha be�rjuk a google-be a tudom�nyos magyar�zatokon �t borzaszt�an sok vall�sos megfogalmaz�sig.

Ahhoz, hogy fenntartsuk az �rdekl�d�st, a dolgunk az, hogy r�seket nyissunk az olvas� tud�s�ban, l�nyeg�ben k�nyszer�tve arra, hogy k�v�ncsi legyen. Olyan ez, mint a viszket�s. Az ember nem tudja meg�llni, hogy megvakarja. Ugyan�gy nem tudja meg�llni, hogy ne gondolkodjon rajta a k�rd�sen, ami megfogalmaz�dik benne. Fontos, hogy ezeket a r�seket a t�rt�netek v�g�n bet�mj�k. T�bb�-kev�sb�. Ha azt akarjuk, hogy az olvas� tov�bbra is gondolkodjon rajta, hagyhatunk nyitott k�rd�seket, de csak m�dj�val. A r�sek folyamatos bet�m�se �rezteti azt az olvas�val, hogy igen, kap v�laszt a k�rd�seire.

Konkr�t (Concrete)

Ha valami t�l t�g �s nem el�gg� k�zzel foghat�, csak leb�n�tja az agyat. P�ld�ul ha annyit mondok, mondj feh�r dolgokat, az emberek t�bbs�ge �t-hat darabot tudna felsorolni. Viszont ha azt k�rem, sorolj fel feh�r dolgokat a h�t�b�l, akkor kap�sb�l t�z-tizenk�t dolgot meg tudna eml�teni.

Ugyanez vonatkozik az �r�sra is. El�sz�r falakat kell �p�ten�nk, hogy azon bel�l tudjunk tervezgetni. Mint ahogyan el�sz�r egy h�zat tervez�nk meg, �s csak ut�na rendezz�k be, nem pedig ford�tva. El�sz�r a vil�got tal�ljuk ki, azt�n j�het minden m�s.

Hiteles (Credible)

B�rmily furcsa, itt a l�nyeg, hogy r�szletes legyen a vil�g, amiben j�tsz�dik. Nem kell mindent le�rni, de te legy�l tiszt�ban azzal, hogyan m�k�dik, hogyan �p�l fel, �s milyen hat�rok vannak benne. A szerepl�id ezeken kereszt�l, ezeknek hat�s�ra fognak mozogni �s cselekedni, �gy logikus �s hihet� lesz az eg�sz.

Ha nem egy olyan vil�gban j�tsz�d� t�rt�netet �rsz, aminek szab�lyait te alkottad meg, akkor alkalmazkodnod kell a mi vil�gunkhoz. Fontos, hogy ut�naj�rj mondjuk egy krimi meg�r�sa sor�n, hogyan alkalmazz�k a jogot, vagy milyen m�dszerekkel nyomoz a rend�rs�g. Ha �rzi az olvas�, hogy tiszt�ban vagy ezekkel, akkor meg fog b�zni abban, amit le�rt�l neki.

�rzelem (Emotion)

A v�ratlans�g mellett ez a m�sik, ami legnagyobb hat�ssal van az olvas�ra. Nem felt�tlen�l jelenti azt, hogy ha felemelj�k a k�nyvet, cs�p�gnie kell, de valamilyen szinten azonosulnia kell az olvas�nak vagy a t�rt�n�sekkel vagy a szerepl�kkel. Elemz� gondolkod�s helyett ink�bb �rzelmi oldalr�l kell megk�zel�teni a dolgokat, nem teljesen elhanyagolva a szitu�ci�t.

Fontosabb, hogy egy ember probl�m�j�val foglalkozzunk, mint egy eg�sz bolyg� neh�zs�geit akarjuk megoldani. Sokkal jobban hat az �rzelmekre az, ha csak kis dolgokra koncentr�lunk, hisz nem tudunk teljes m�rt�kben azonosulni ilyesmivel. N�zz�k meg p�ld�ul a katasztr�fafilmeket, ahol �ltal�ban t�meges kihal�s vesz�lyezteti az eg�sz emberis�get, �m m�gis egy csal�d vagy egy p�r sors��rt agg�dhatunk az eg�sz film sor�n.

A l�nyeg teh�t az, hogy el kell �rni, hogy �rdekelje az olvas�t a sorsa.

T�rt�net (Stories)

Err�l eg�szen estig lehetne mes�lni, de nekem csak p�r bekezd�s jutott, hogy kifejtsem, mi�rt is olyan fontos a t�rt�net. K�zel�ts�k me g el�sz�r boil�giai szempontb�l. (Csak mert erre biztosan nem gondoltatok - v�ratlans�g. :D ) A t�rt�net olvas�sakor vagy hallgat�s�ra agyunk minden ter�lete aktiviz�l�dik. Mint p�ld�ul ha a k�nyvben a szerepl� felemel egy poharat, az agyunk azon r�sze jelez, amelyik a poh�r felemel�s��rt felel�s. Vagyis sz� szerint meg�lj�k a t�rt�neteket. Ha azok igaz�n j�k.

A sztorik hallat�n mint�kat keres�nk. Azokat a pontokat, amikkel �ssze tudjuk kapcsolni a t�rt�netet a saj�t �lm�nyeinkkel. �gy c�lszer� a saj�t, h�tk�znapi k�rnyezet�nkb�l mer�teni �tleteket.

Legt�bbsz�r karaktert�pusokkal dolgoznak az �r�k. Ismeritek Gandalfot a Gy�r�k Ur�b�l? �s Obi van Kenobit a Csillagok h�bor�j�b�l? L�tsz�lag teljesen k�t k�l�n�ll� t�rt�netr�l van sz�, st�lust, id�t �s majdnem mindent �sszevetve. �m n�zz�k meg egy kicsit jobban az eml�tett karaktereket. Mi a k�z�s benn�nk? Mind a ketten b�lcs, nagy tud�s�, sokat meg�lt emberek, akik ir�ny�tgatj�k a helyes �ton a f�szerepl�ket, �s emellett akt�van r�szt vesznek a t�rt�n�sekben �s a harcban. Ismer�s, nem? Ugyanezen elv alapj�n rengeteg karaktert�pust tudunk m�g megk�l�nb�ztetni pont az�rt, hogy k�nnyebben megtal�ljuk azokat a pontokat, amiken kereszt�l saj�t vil�gunkhoz tudjuk kapcsolni a sztorit.

Ha szemf�lesek vagytok, �szrevehett�tek, hogy a hat pont angol megfelel�j�nek kezd�bet�it �sszeolvasva egy angol sz�t kaptok: succes(s), vagyis siker. Nem kell minden pontot betartani ahhoz, hogy sikeres legyen a t�rt�net. El�g csak k�t-h�rom ponton egyezni ahhoz, hogy maradand�t tudjon alkotni az ember. Persze a fenti alapokat a technik�nak al� kell t�masztania ahhoz, hogy ig�nyes alkot�st adjunk ki a kez�nkb�l. Az �r�i st�lus, a fogalmaz�sod m�d, a szavak, amiket haszn�ltok, mind-mind ahhoz seg�t hozz�, hogy olyan reg�nyt vagy novell�t �rjatok, ami ki�llja az id�k pr�b�j�t.

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s