Katherine

1928

1928 – Meudon

P�rizs k�lv�ros�t, Meudon-t, a szok�sos d�lut�ni zsong�s t�lt�tte be. A gy�ny�r� k�k �gbolton k�nyelmesen ragyogott a nap, ami el�rasztotta f�ny�vel m�g a legkisebb lyukat is, amit csak tal�lt. A madarak �tsuhantak az �gen �s a f�k lombjai is megrezd�ltek, amikor r�juk sz�llt egy p�ld�ny. Idilli k�rnyezet volt, m�gis kevesen tudtak �r�lni ennek a csod�nak.

P�ran a templomba igyekeztek, m�g egyesek a munk�b�l t�rtek haza. Neh�z id�szak volt ez mindenki sz�m�ra. Rengeteg munkahely megsz�nt, emelkedtek az �rak, ez�rt sokan elmentek, vagy meghaltak. T�bb v�rosi legenda is terjedt, miszerint egy �tok miatt jutottak ilyen sorsra az emberek.

Az esti mis�kre is egyre t�bben indultak, azzal a rem�nnyel, hogy a bar�t felszabad�tja �ket b�neik al�l, �s ezzel az �tok is lesz�ll r�luk. Egyeseknek siker�lt kil�balniuk a helyzetb�l, m�g m�sok az �let�k�rt k�zd�ttek. A gazdagok �s a tehet�sek visszamentek a belv�rosba, hogy m�g v�letlen�l se kelljen az utc�n a szeg�nyekkel tal�lkozniuk.

Este hat �ra lehetett, amikor elcsendes�lt az utca, mind�ssze csak n�h�nyan siettek vissza a h�zukba, kezd�d�tt a vacsora. Hirtelen az egyik h�z ajtaja kicsap�dott, �s egy fekete �lt�ny�s f�rfi l�pett ki rajta. Fekete kalapj�t m�lyen a fej�be h�zta, h�na alatt pedig egy �js�gpap�rba csomagolt t�rgyat cipelt. N�ha meg�llt, hogy kif�jja mag�t, majd �jb�l �tnak indult.

Kevesen ismert�k volna meg, de ez a fekete �lt�zet �s a kalap a bar�tra, sok ember lelki p�sztor�ra volt jellemz�. Egy id�s asszony k�zelebb l�pett hozz�, j� est�t k�v�nt neki, majd miut�n az atya szint�gy, bevonult az egyik utc�ba. Fel-al� j�rk�lt, mire ki�rt a j�l ismert �tig, a k�lv�ros v�g�t �s a szabads�g elej�t jelent� �tig.

Az �t v�g�t egy �p�tkez�s szak�totta meg, �gy lehetetlenn� tette az ott �l� embereknek, hogy elmenjenek. Rengetegen pr�b�lkoztak megsz�kni, elmenni ett�l a szeg�nys�g el�l, de a hat�r�r�k mindig megfogt�k �ket, �s soha nem lett j� v�ge. P�ran kik�ny�r�gt�k az �let�ket, de a szerencs�tlenebbeket munk�ra fogt�k, �s rendszerint feladt�k, majd lesebes�ltek.

A f�rfi, aki m�g mindig h�siesen cipelte a t�rgyat, le�lt az egyik padra, �s v�rt. Nem csin�lt semmit, az �ltala cipelt terhet is maga mell� d�nt�tte. Csak v�rt. Tal�n f�l �ra m�lva ny�lt a szemk�zti h�z ajtaja, �s egy j�m�d�, piros �lt�nyt visel� �r l�pett ki rajta. Gyorsan k�r�ln�zett, majd intett a kez�vel, jelezve a bar�tnak, hogy l�pjen be. A f�rfi ism�t felkapta a t�rgyat, majd �tsietett az �t m�sik fel�re.

- �dv�zl�m Bar�t, rem�lem m�g id�ben sz�ltam. - �ll�totta meg az ajt�ban a piros �lt�ny�s nemes. – K�rem, sz�l�tson csak Alfred-nak. – ny�jtotta a jobb kez�t, mire az atya a falnak t�masztotta a h�n szorongatott t�rgy�t, �s kezet fogott vele. – K�sz�n�m, Alfred. – b�lintott, majd v�rta, hogy a nemes megmutassa neki a szob�t, ahol dolgoznia kell. A bar�t nem szerette, ha a keresztnev�n vagy a vezet�knev�n sz�l�tj�k. Mivel � volt Meudon egyetlen papja, �gy nem volt k�rd�s, hogy ha a „bar�tot” kerest�k, kir�l is van sz�.

Alfred �tvezette a t�gas nappalin, majd egy z�rt ajt� mellett meg�llt. Nagy leveg�t vett, �s lenyomta a kilincset. A bar�t a lehet� legrosszabbra sz�m�tott, viszont a sz�ve m�ly�n rem�lte,

hogy nem egy �jabb s�r�ltr�l van sz�. Ahogy az ajt� kiny�lt, minden rem�nye szertefoszlott, Alfred �desanyja fek�dt az �gyon, betakarva. A szoba ablakait letakart�k, mind�ssze csak egy picurka asztali l�mpa f�nye t�lt�tte be a szob�t. A falon rengeteg festm�ny l�gott, p�rat neves m�v�sz festette, n�h�nyat viszont az utca emberi k�z�l valaki.

Alfred becsukta az ajt�t, �gy mag�ra hagyta a bar�tot �s az �desanyj�t. Nem tudta, hogy mi zajlik bent, csak le�lt a nappaliban a kanap�ra, �s v�rt. F�l �r�val k�s�bb a bar�t ki�ltott, hogy hozza be a t�rgyat, amit az el�t�rben a falnak t�masztott. Alfred gyorsa elment �rte, majd bel�pett a szob�ba, �s a bar�t mell� tette, �s ism�t kiment a szob�b�l.

A bar�t az �gy sz�l�n �lt, �desanyja mellett, �s a falon l�v� festm�nyekr�l besz�lgettek. A f�rfi megtudta, hogy a n� megr�gz�tt gy�jt�get�, a festm�nyei, �s persze Alfred a mindene. � is egy szeg�ny munk�s volt, aki a t�bbiekhez hasonl�an az utc�ra ker�lt, �s k�nyszermunk�ra fogt�k. Lebetegedett, de a bar�t �ld�st mondott neki, a gy�gyul�s �rdek�ben.

- K�sz�n�m, Alfred – vette kez�be a f�rfi a t�rgyat, majd let�pte r�la az �js�gpap�rokat. Az id�s h�lgy el�sz�r csak n�zte, majd k�s�bb kezdte �szrevenni azt a csod�t, ami a bar�t keze k�z�tt pihent. Az a csoda egy festm�ny volt, m�g a boldog Meudon idej�b�l. Az �gen cik�ztak a madarak, a t�nd�kl� �gen szint�n ragyogott a nap, a f�k z�ld koron�t h�ztak, m�g az utc�n a gyerekek j�tszottak, �s a feln�ttek j��z�en besz�lgettek. A h�lgyet mag�val ragadta a k�p, sz�lni nem tudott, ez�rt a bar�t t�rte meg a csendet.

- Ezt a festm�nyt m�g �desap�m festette – kezdte. –Soha nem volt nagy m�v�sz, m�gis sokan annak tartott�k. � �gy gondolta, hogy az �let akkor a legszebb, ha ak�r csak egy ember is annak l�tja. � annak tartotta, a legszebb dolognak, amit csak el lehet k�pzelni. L�tja ezt a kisfi�t? – k�rdezte, majd ujj�val az egyik �ppen j�tsz� gyerekek csoportj�b�l egy fekete haj� kisfi�ra mutatott. A h�lgy b�lintott. – Ez �n vagyok. �k, - mutatott a mellette l�v� gyerekekre – a bar�taim voltak. K�z�l�k n�gyen meghaltak, a t�bbiek a belv�rosba mentek. – a hangja elcsuklott, de hamar �sszeszedte mag�t, �s a beteg, �gyban fekv� h�lgyre pillantott.

- Azt szeretn�m, ha ez a festm�ny a mag�� lenne – jelentette ki. – Sok embernek seg�tett m�r, �s �gy gondolom, hogy most j� helyen lenne. Higgye el, ha reggelenk�nt, vagy n�ha-n�ha r�pillant erre a k�pre, �s felid�zi mag�ban az akkori id�k boldogs�g�t, sokkal k�nnyebb lesz a gy�gyul�s. – mosolygott, majd fel�llt, elk�sz�nt az asszonyt�l, �s kil�pett az ajt�n.

Alfred megk�sz�nte, hogy ilyen seg�t�k�sz volt, majd kivezette a h�zb�l a bar�tot. M�g az ajt�b�l intett neki, majd ism�t bez�rta. Egy k�v�l�ll� sz�m�ra a paradicsom lehetett egy ilyen h�z. Hatalmas kert, ablakok, l�mp�k, gy�ny�r� d�szek az udvarban. Egyed�l csak a bar�t tudta, hogy nem egy �lom az, ami a h�zban t�rt�nik.

Munk�j�t elv�gezve, �s imm�r �res k�zzel s�t�lt vissza, a m�r bes�t�tedett �ton, egyenest a h�z�ig.

�lafur Arnalds

A zs�ri �rt�kel�se

HeatherK

A zen�vel egy�tt olvasva az eg�sz t�rt�netnek van egy melank�likus hat�sa, olyan elm�l�z�s �rz�st kelt. Annyira nem fogott meg. Sz�p, ahogy odaadja a festm�nyt, amit az �desapja festett, csak az�rt, hogy seg�tsen ezzel is, de valami mintha hi�nyozna. Lehet, hogy ezzel csak �n vagyok �gy, de m�gis valami nekem m�g kellett volna bele. B�r nem tudom megfogalmazni, vagy megtal�lni, hogy pontosan micsoda. Elolvastam, de valahogy m�gsem maradt eml�kezetes. Pedig sz�p k�pek vannak benne. Az elej�n ugyanazt gondoltam, mint ami v�g�l le is lett �rva, hogy idilli. A lez�r�st kicsit gyorsnak �reztem. Tal�n ha megtudjuk milyen �rz�sekkel t�rt haza, akkor picit lez�rtabb lesz a sztori. Egy�bk�nt k�l�n�sebben nem tal�ltam kivetni val�t benne. �s az�rt a sorkiz�rt szerkeszt�si form�t tal�n nem �rt beiktatni! :)

Audrey

Kezdj�k a legegyszer�bb probl�m�mmal: sorkiz�rt. Sokkal jobb egy rendezett, sz�pen megszerkesztett novella olvas�s�ba fogni. A m�sik dolog, ami nekem nem volt annyira szimpatikus, a nagyon hossz� le�r�s az elej�n. Van egy nagyon egyszer� technik�m, amivel igyekszem felm�rni, ki mennyire �r j�l. Ennek az els� l�p�se, hogy megn�zem, milyen az els� n�h�ny sor. Aki j�l el tudja kezdeni a novell�t, az �ltal�ban j� st�lusban is tudja folytatni, ahogy egyre jobban belej�n.

N�lad az els� p�r benyom�som ez volt: „Rengeteg munkahely megsz�nt, emelkedtek az �rak, ez�rt sokan elmentek, vagy meghaltak.” – �rtem �n, hogy mit szeretn�l mondani, de ez �gy nagyon viccesen j�n ki. Kicsit olyan, mintha azt mondtad volna, hogy megszoksz vagy meghalsz. Egy m�sik p�lda: kezd�d�tt a vacsora helyett ink�bb javasoln�m a vacsoraid� volt kifejez�st. Nem mindenkin�l kezd�dik egy id�ben a vacsi.

A m�sik, amire figyelj a k�s�bbiekben, az a sz�ism�tl�s. El�g a t�rgyb�l �s bar�tb�l egy bekezd�sben egy, mert �gy nagyon zavar�. Ha m�r itt tartunk, ennyire nem is kellett volna kihangs�lyozni azt, hogy egy t�rgyat cipel mag�val. Az a legjobb �lm�ny, amikor egy �r� nem er�lteti r�d, amit mondani akar, te m�gis meg�rted. Sokszor el�g egy kis utal�s, vagy egy �rnyaltabb k�r�l�r�s.

�s akkor az utols� kritikai �szrev�telem: sz�momra a novell�d nem igaz�n volt izgalmas. Nagyon sajn�lom, hogy ezt nem tudom szebben kifejezni, de egyszer�en nem ragadott mag�val a t�rt�netvezet�s. Figyelj arra, hogy milyen ar�nyban tartalmaz a t�rt�neted le�r�st, hogy milyen fordul�pontok vannak benne, mivel lehetne egy kicsit t�bbet adni a karakterek szem�lyis�g�hez. �sszess�g�ben gyakorolj sokat, �s olvass! Figyeld meg, hogyan �rnak a „nagyok” �s pr�b�lgasd csiszolni a st�lusod. Sok sikert!

Holly

R�gt�n a kezd�sn�l kicsit elbizonytalanodtam, hogy pontosan mi is a c�m. �rdemes nagyobb bet�vel, k�z�pre igaz�tva le�rnod, mert l�nyeg�ben az �vsz�mot csak �n �rtam oda az elej�re. Rem�lem ezt sz�ntad neki, de egy �t�s c�m, amire az ember felkapja a fej�t nagyon fontos r�sze egy novell�nak.

N�lad is sajn�ltam, hogy r�j�tt�l a keletkez�s �v�re, illetve a k�p c�m�re, �gy a helysz�n�re is. Szerettem volna, ha ett�l f�ggetlen�l alkotj�tok meg a t�rt�netet. Ennek ellen�re ez nem hiba, csak megeml�tettem. De akkor t�rj�nk �t ink�bb a konkr�t t�rt�netre.

A t�rt�neted sz�pen illeszkedett a zen�hez, �s maga a helyzet is eg�szen hozza a k�pet. �m maga az els� bekezd�s hangulata m�gsem t�kr�zte a kapott k�pet. A zsong�s alapvet�en �lettel teli  sz�, amivel azt felt�telezz�k, hogy egy olyan v�rosr�szben vagyunk, ami �ppen virul. Ezzel a kezd�ssel egy teljesen m�sik hangulatot �rsz le, mint amit k�s�bb pr�b�lsz fel�p�teni. 

Sokszor �gy �rzem, hogy megism�telsz inform�ci�kat, amit�l hossz�v� �s unalmass� v�lik a t�rt�neted. Pr�b�lod kihangs�lyozni, hogy milyen rossz helyzetben vannak az emberek, hogy infl�ci� van, nincs munka stb. De ahelyett, hogy ezt sokszor elism�teled, pr�b�ld meg ink�bb az apr� r�szletekkel �s megfigyel�sekkel megragadni az �rz�st. P�ld�ul egy ilyen r�szlettel: "A bar�t �tv�gva a s�ros utc�n bele�tk�z�tt egy r�szeg alakba, aki az incidens ut�n belesz�d�lt a mocskos pocsoly�ba.Tudta, hogy ha meg�ll seg�teni neki, kizsebelik vagy ami m�g rosszabb meg is verik."

Ebb�l pedig m�ris elindulhat egy gondolatmenet, esetleg egy visszaeml�kez�s a r�gi id�kre. Vagy le�rhatod a pap gondolatait, �rz�seit. �s akkor m�ris a m�sik probl�m�mn�l tartunk: nem tudunk meg a karakterek semmit. Olyanok a novell�ban, mintha b�bok lenn�nek, nem pedig �l�, h�s-v�r emberek. Nem kell mindent le�rnod r�luk, de neked l�tnod kell magad el�tt, �rezned kell �ket. Mintha a bar�tn�dr�l, vagy a minden nap l�tott buszsof�rr�l �rn�l.

Ebb�l a szempontb�l sem kapunk el�g inform�ci�t, �gy valahogy nem ragadja meg az olvas�t sem. Nem tudjuk p�ld�ul, milyen beteg a n�, nem tudjuk, hogyan �rez ir�nta a f�rfi, aki ajt�t nyitott (aki val�sz�n�leg a fia, de ebben sem vagyunk biztosak).

Nyelvtann�l pedig figyelj a p�rbesz�dek�r�sjeleire �s a nevek toldal�kol�s�ra. A k�nyvt�runkban van r�la egy-k�t cikk, amit �tolvashatsz ez �gyben.

A zen�hez �s a k�phez illik a t�rt�net, de m�g csiszolni kell egy kicsit. Mindenesetre gratul�lok hozz�, �rj �s olvass m�g sokat! 

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s