Ill�s P�ter

Kifli 

Janu�r 2.  

Ahogy itt �l�k, vagy ink�bb fekszem, vagy m�g ink�bb egyiket sem teszem egy rettent� hideg g�d�rben, amit l�v�sz�roknak �stunk a munkaszolg�latosokkal egy�tt, el�g sok id�m van gondolkodni a m�ltamon.
Elhat�roztam, hogy napl�t �rok, vagy aff�l�t. Nagyon messze vagyunk az otthonunkt�l, messze bent Oroszorsz�g f�ldj�n,  A hatalmas Don foly� jobb partja k�rny�k�n. Mi magyarok j� sokan a foly� kanyarulat�nak k�rny�k�t foglaltuk el. A n�metek vel�nk, de g�pes�tett egys�geik m�g�tt�nk vannak. Meg�lltunk �s v�runk. A t�ls� oldalon �gy halljuk a muszk�k gy�lekeznek. Mi �tjutni a foly�n nem tudunk t�l�k. hogy �k �t tudnak-e az majd kider�l! A h�rek egyre aggaszt�bbak ezzel kapcsolatban. Mi nem kapunk ut�np�tl�s, a n�metek se nagyon, de �k valamicsk�t m�gis. Azt besz�lik a t�bbiek, hogy ne j�jj�n el az id�, hogy az � kenyer�k�n �lj�nk, de f�lek elj�n az hamarosan. Sz�val nem tudom mi lesz, lehet, hogy innen haza se megyek, hanem itt kaparnak majd el messze otthonomt�l.   

Janu�r 6.  

Unalmasan telnek itt a napok. Az oroszok m�gse akarnak t�madni, egyenl�re legal�bbis. Egy dolognak �r�l�k, hogy elhoztam a fot�albumot magammal. Ezt sokat n�zegetem. M�snak senkinek nincs ennyi k�pe. A t�bbiek is az �n k�peimen s�rj�k vissza a h�zuk meleg�t. Hi�ba, az �n n�v�rem tudta annak idej�n, mit kell gy�jteni. Persze ezek t�bbs�ge nem az �n csal�di k�pem, hanem olyan mindenf�le k�p, csak ezt a t�bbiek nem tudj�k, �s mikor k�rdezik, �n mindenf�le kital�lt dolgot mes�lek nekik. Olyanokat, hogy egyik b�ty�m feltal�l�, a m�sik h�res seb�sz Amerik�ban, meg mindenf�l�t, ami �pp a k�pr�l eszembe jut. Csak arra kell vigy�zni, legk�zelebb is ugyanezt a t�rt�netet adjam el�, ami nem neh�z, mert m�s dolgom sincs nekem se, mint ilyen butas�gokon gondolkodni. Ilyenkor legal�bb nem az oroszokra meg a n�metekre gondolok.  

Janu�r 10. 

Ma egyik honv�d megint elk�rte az albumot. Sok�ig n�zett egy k�pet. Err�l a k�pr�l nem szoktak k�rdez�sk�dni, hanem �ltal�ban r�n�znek �s meg�llap�tj�k, hogy „na ez meg a kuty�d mi!” Ilyenkor akinek volt vagy van valahol egy kedves kuty�ja, az �gy kezd bele: „az eny�m  meg…” �s innen csillog� szemmel mindenf�le dologgal folytatja, hogy a kedves eb mekkora, milyen sz�n�, hogy h�vj�k, mit szokott csin�lni, mi lett a v�ge szeg�nynek. Teh�t rengeteg t�rt�netet hallok, amelyek mind igazak term�szetesen. Akinek meg nincs kuty�ja, �s sose volt, az esetleg annyit k�rdez, hogy „Ez te vagy a k�pen?”, �s lapoz tov�bb. �n persze b�lintok, hogy igen, �n vagyok, de ehhez a k�phez nem szoktam t�rt�netet kital�lni. Ehhez valahogy k�r lenne, enn�l mindenkinek megvan a saj�tja, vagy nem is lesz neki sohasem. Az eny�m meg tal�n nem is olyan �rdekes m�snak. Akinek saj�tja van, annak az�rt, akinek meg sose lesz, annak meg az�rt! Pedig az egyetlen igaz t�rt�net ehhez a k�phez f�z�dik az eg�sz albumb�l. Ezen a k�pen ugyanis �n vagyok Kiflivel, az �ppen aznap tal�lt kis kever�kkuty�val a budapesti p�lyaudvaron, pontosabban a p�lyaudvar melletti piacon lef�nyk�pezve. Az a fot�s f�nyk�pezett le, aki a t�bbi k�pet is csin�lta, �s akivel k�s�bb nagyn�n�mnek valamif�le viszonya lett. A k�pet egy ki�ll�t�son l�ttuk meg k�s�bb, majd �js�gban is megjelent.  Meglep�dtem, amikor viszont l�ttam magunkat Kiflivel. Nem az�rt mert magamat l�ttam, hanem mert annyira elevenen �l bennem annak a pillanatnak az �rz�se, hogy teljesen mellbe v�gott, mikor el�sz�r megpillantottam. Furcsa, de siker�lt egy �rz�st lefot�znia a f�nyk�p�sznek. Ez az �rz�s ugyan csak az eny�m �s senki m�s�, �s m�g soha nem is mondtam el itt a fronton senkinek, noha egy csom� �rdekes kital�lt t�rt�netet mes�ltem m�r.   

Janu�r 10.

  Most le�rom, mert nem tudjuk mi lesz. A muszk�k nagyon elkezdtek l�ni minket. Nem sok�ig b�rjuk ezt, ha �gy megy tov�bb.

  1920 nyara volt, j�nius v�ge fel�. Ap�m hivatalnok volt Cs�kszered�ban. Mikor a rom�nok megjelentek, hogy �tvegy�k a hivatalokat �t azonnal elk�ldt�k. Egy nap m�lva a lak�sunkb�l, ami �llami tiszti lak�s volt, abb�l is ki kellett k�lt�zni. Mindenf�le batyunkkal, �s sok m�s magyarral egy�tt �lt�nk fel egy zs�folt Budapest fel� indul� vontra. Ebben a p�r napban omlott bennem �ssze minden biztos dolog, ami a gyermekkorom t�masza volt. A l�tv�ny, ami Pesten fogadott benn�nket, elk�peszt� volt. Emberek zs�fol�dtak �ssze a p�lyaudvar minden szeglet�ben. Ezrek �s ezrek �ltek itt, egyik napr�l a m�sikra, �s a vonatok csak ontott�k az �jabb menek�lteket. �desany�m testv�r�hez kellett volna valahogy eljutni. Olyan gyorsan t�rt�nt minden, hogy azt se tudtuk, n�n�m megkapta-e a s�rg�nyt, ami �rkez�s�nkr�l t�j�koztatta. Ap�m a p�lyaudvaron otthagyott minket egy sarokban any�mmal. ennival��rt ment �s mert a hivataln�l azonnal jeleznie kellett, m�g ott az �llom�son az �rkez�s�t. A csal�d egyik f�ltve vigy�zott erekly�je, egy neh�z h�zisz�ttest ter�tette any�nk  a fenek�nk al� a f�ldre, azt�n r�nk parancsolt, hogy el ne mozduljunk r�la, b�rmi is t�rt�nik. Nagyon szigor� arccal azt mondta, hogy n�n�nk b�rmikor meg�rkezhet el�nk. �s �gy telt el ott nekem igen sok id�. Egyszer csak �szrevettem egy kiskuty�t. Egyed�l volt, pedig nagyon pici volt m�g. Tal�n t�rt�nt valami az anyj�val, vagy elk�borolt nem tudom. Odahoztam a sz�ttesre, amin �lt�nk. A n�v�rem azonnal ujjongva vetette r� mag�t a kuty�ra. El is kezdett azonnal apell�lni any�nkn�l, hogy az �v� lehessen az eb. Persze any�mnak csak egy kutya hi�nyzott. Kijelentette, hogy nem vihetj�k, mert n�n�nk nem engedn�. Ismerj�k, micsoda egy mag�nak val� ki�llhatatlan n�szem�ly, el�g baj, hogy r�k�nyszer�l�nk az � seg�ts�g�re. A kutya nem j�n vel�nk, jelentette ki m�rgesen. Ezek ut�n azt m�r nem mertem megmondani neki, hogy am�gy lepisilte a sz�ttest, amin �lt�nk. A kutya maradt az �lemben, n�v�rtem t�ntet�leg h�tat ford�tott, �s megs�rt�dve �lt. Tudtam, hogy csak ap�nk vissza�rkez�s�t v�rja, �s akkor minden megpr�b�l a kutya megszerz�se �rdek�ben. Pedig �n tal�ltam, �s ez�rt az �n kuty�m �s k�sz. 

Nagyon �hes voltam, de nem mertem sz�lni. Valahol egy kugl�fs�t� lehetett, mert illata �des �br�ndk�nt id�zte vissza kor�bbi �letemet. Cs�rg�tt a zsebemben p�r f�mp�nz. Akkor m�g nem voltunk tulajdonk�ppen szeg�nyek, csak a sz�l�n �lltunk, �s h�tulr�l a vil�g tasz�tott minket belefel� a nyomorba. Persze akkor nekem a vil�g sz�pen �sszesz�k�lni l�tszott egy kugl�fra �s a p�nzre a zsebemben. Egyre ink�bb �reztem, hogy a kett�nek helyet kell cser�lnie egym�ssal. Biztos voltam benne, hogy any�m nem engedn� elk�lteni ilyesmire. Pedig egyre  egyszer�bbnek �s kivitelezhet�bbnek l�tszott a dolog. Csak �gy elszaladok, gyorsan megveszem, �s vissza�rek, mire b�rkinek felt�nne. A kuty�t persze nem hagyom itt, m�g mit nem, az olyan mintha nekiadn�m n�v�remnek.  Persze ez a terv teljesen butas�g volt, hisz any�m egyb�l �szrevenn� ha elt�nn�k, �s �n  egy�rtelm�en lebukn�k a kugl�ffal. De ez akkor nem �gy l�tszott. A l�baim rohanni akartak, azt�n egyszer csak nem b�rtam tov�bb. Felpattantam, �s hatalmas l�p�sekkel  iramodni kezdtem a piac fel�, ahol a kuglereket sejtettem. A kuty�t, akinek akkor m�g nem volt neve, a kab�tom alatt szorongattam. Mintha any�m hangj�t hallottam volna egy pillanatra a h�tam m�g�l, de alig t�z l�p�s ut�n m�r teljesen elt�ntem a s�r�ben. Az ir�ny, ami kintr�l olyan egy�rtelm� volt, most teljesen megv�ltozott. Hirtelen mindenhonnan j�tt az illat, m�s szagokkal egy�tt. Elindultam, amerre sejtettem az �n kugl�fom forr�s�t. Azt k�pzeltem, egyszer csak el�ttem fog �llni egy hatalmas pult, tele finom p�ks�tem�nyekkel. De ez a pult nem volt sehol. Bolyongtam, �s m�r kezdtem feladni, mikor is egy f�rfi j�tt velem szemben, szak�llas. Sz�j�ba �pp valami p�ks�tem�ny f�l�t t�m�tt egy nagy pap�rb�l, ruh�ja �s szak�lla vastagon cukros lett ett�l. Majdnem nekiugrottam a kez�ben l�v� pap�rnak, de nagyon ijeszt� volt. Ahogy elhaladt mellettem megl�ttam az illatok forr�s�t. Nem p�ks�g volt, hanem egy kord�, melyet tisztess�gesen megraktak f�st�lt h�sokkal �s a p�kkemence gy�m�lcseivel. Kenyerek, kiflik, hamvas zseml�k sorakoztak, �s persze �des p�ks�tem�nyek, amelyek k�z�tt am�gy nem v�ltem felfedezni kugl�fot. Kiegyeztem volna akkor m�r b�rmivel, egy j� h�jast, cukros csig�t vagy v�zen kullog�t is boldogan megettem volna. A kocsi el�tt azonban hossz� sor �llt. Bajban voltam, igyekeznem kellett volna. Se az elt�ved�s, se a sorban �ll�s nem volt betervezve. A kuty�m eg�sz nyugton volt am�g szaladg�ltam, de most kezdett fic�nkolni. Ekkor eszembe jutott egy �rd�gi terv. Ki�lltam a sorb�l, �s a kord� m�sik v�ge f�l� indultam. Arra figyelte a p�k seg�dje, hogy senki ne ny�lhasson be a kord�ra, de nekem nem is kellett, el�g volt a kuty�mat �szrev�tlen�l elengedni a m�sik fel�n, ahol a kocsit h�zni lehetet. A t�bbit rem�nyeim szerint az � szimata megoldja majd.  A kab�tom al�l felcs�sztattam a kuty�t a szek�r v�g�re, azt�n tov�bbs�t�ltam. Megker�ltem a kord�t �s ism�t be�lltam a sor v�g�re. Izgultam mi fog t�rt�nni. El�bb kicsit, azt�n nagyon, mert arra nem gondoltam, hogy a kuty�nak baja eshet. Mi van, ha a p�k agyon�ti, amikor szimata bevezeti a finoms�gok k�z�, vagy m�g el�tte �szreveszik! M�g nagyobb bajban voltam, mint el�tte. �hes voltam, �s a sz�vem a torkomban dobogott. Vissza kellene menni, �s megkeresni a kuty�t, miel�tt baj lesz. K�zben n�h�nyan m�r be�lltak m�g�m, �gyhogy a t�t egyre emelkedett. B�rmikor r�m tal�lhatnak sz�leim is. M�r l�ttam magam el�tt, ahogy ap�m a f�lemn�l fogva h�z el a p�kt�l, �s akkor se kutya, se kifli. Nem tudtam mit csin�ljak. M�r annyira g�rcsben volt a gyomrom, hogy nem is voltam �hes. Elveszett az �let�nk, �s is elvesztem valahol ezen a nagy piacon, �s az �j bar�tom se jelentkezik. �s r�ad�sul ezeknek az ellent�te se lenne t�l j�, ha a kutya �s a sz�leim megjelenn�nek. Tenni kell valamit! Kil�ptem a sorb�l, �s akkor megl�ttam ap�mat. Pont szemben �llt velem. � is meglep�d�tt egy pillanatra, de k�vetkez� m�sodpercben m�r helyesen m�rte fel a helyzetet, miszerint �n enged�ly n�lk�l elt�vozv�n a hasam akarom megt�mni. Ennek megfelel�en egy hatalmas pofont adott, de �gy, hogy az � arca k�zben sokkal v�r�sebb volt. A kab�tomat kapta el, �s �gy r�zott meg. Indulj azonnal! L�d�tott meg. Tettem k�t kis l�p�st, de visszafordultam. A p�k ord�tani kezdett. Megl�ttam a kuty�mat, amint egy kiflivel a sz�j�ban boldogan cs�v�lta a kis fark�t. B�szk�n �llt a zs�km�nnyal a sz�j�ban, mik�zben a p�k �ppen ord�tott �s valami olyan t�rgy ut�n kapkodott, amivel azonnal letakar�thatn� az ebet a port�k�r�l. �n kit�ptem magam ap�m kez�b�l �s odarohantam. �tvetettem magam a v�s�rl�kon, mik�zben azt kiab�ltam, hogy ne b�nts�k a kuty�mat. El�g nagy felfordul�s t�madt, mert a vev�k k�z�l is volt, aki el szerette volna kapni a kutyust, m�sok a p�k�r��rt hajolgattak. Szerencs�re a k�osz az �n oldalamra �llt, �s a p�k sem tudta eltal�lni a kuty�t. Mindenki kiab�l�sa k�zt ap�mat szerencs�re nem is hallottam. R�vet�dtem a kuty�ra, kaptam �gy p�r �t�st, de felpattantam  �s futni kezdtem. Ap�m velem futott �s ezen el�gg� meglep�dtem. A komoly hivatalnokot nem l�ttam m�g futni soha sem. Azt�n kifel� terelt a piacr�l, �s �gy nemsok� vissza�rt�nk a csal�d n�tagjaihoz. Any�m hal�ls�padt volt, ahogy a k�zben meg�rkezett n�n�m mellett �llt. L�that�an �r�ltek a visszat�rtemnek. Egy pillanatig fesz�lt csend lett �rr� rajtunk, ahogy mindny�jan meg�lltunk, azt�n ap�m mosolyodott el. A fiad �j bar�tj�t igen gyorsan tetten �rt�k! Azt�n ez ut�n nem sokkal n�n�m kacag�sa t�lt�tte be a zs�folt teret, amikor is r�szletesen elmes�ltem a t�rt�nteket Szered�t�l a piacig. Vid�m  n� volt, nem olyan, mint amilyennek any�nk le�rta. Egy f�rfiba karolt bele, aki egy f�nyk�pez� �llv�nynak t�maszkodott. Csendben �llt, �s hallgatta a t�rt�nteket, L�ttam m�r ilyen masin�t, mint ami n�la volt hisz Cs�kszereda nagyvil�gi hely volt mindig is. Megk�rdezte, lefot�zhatna-e a kuty�val. Nem tartott sok�ig, semmi be�ll�t�s, csak azt mondta, n�zzek a kuty�val egy�tt a kamer�ba. Ahogy n�ztem, �s � v�rt, �gy �reztem egy �j �let kezd�dik most.  Egy olyan, ami  m�r nem a gyermekkor, ahol meg kell k�zdeni a mindennapok�rt. De m�r volt velem valaki, akit ott, abban a pillanatban Kiflinek neveztem el. �s Istenemre mondom, sokat seg�tett elviselhet�v� tenni az �letet.