MariaLoren
KMK
Nem is tudom mit mondjak, ha azokra az időkre gondolok, amikor szaladgáltam ki a hóból, be a zöldkukoricába és a nagyharang sem tudta mit is keresek, csak kongott, mint hetvenhét fazék az ürességtől. Akkoriban létezett három betű, kissé titokzatos, sejtelmes és rejtelmes, valami KMK, vagy mi a franc lehetett és azt jelentette:
- Közveszélyes Munkakerülő.
Nem tagadom, veszélyes voltam másokra, mert úgy kerülgettem, mint macska a forró kását, addig-addig, hogy mindig beleestem a munkába, pont a kellősközepébe, s sosem a végét, hanem az elejét fogtam meg, azt is jó keményen, marokva fogva, mint Toldi a petrencés rudat, míg egy szép napon, egészen váratlanul újra felütötte fejét ez a formátum, s mind a mai napig él;
- KMK!
Én úgy tudom volt közben valamiféle váltás, pénz e, vagy gazda, netán rendszer-gazda, esetleg gazdag-rendszer, ám igazából nem tudom, de gügyögnek valamit erről:
- Ideváltanak, átváltanak, beváltanak, Jézusom!:
- Megváltanak(?)
- Tény, hogy a három betű újra itt van a maga egyszerű gyönyörűségében. A plusz, minusz annyi, hogy ma ezt jelenti:
- Közveszélyes Munkakereső.
Nesze neked! Ettől még a nagyharang is akkorát kongott, hogy a hetvenhét üres fazék is megirigyelte volna, ha lukas nem lett volna.
- "Ej, mi a kő tyúkanyó!", meg aztán; - hát az árgyélusát!
All Rights Reserved!
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó
Új hozzászólás
Frissítés