Kritika - Senussya
Z. R. Emma - A halálra születtünk
A kritikát először a hibák felsorolásával szeretném kezdeni, az első pár oldalt Holly javította, a többit én.
Íme Holly javítása:
Az óra szokásosan telt; a tanárnő felolvasta a verset, utána pedig elmondta mit gondol róla és nekünk mit kell gondolnunk róla és éreznünk közben – sok a „róla”, fontos a jó kezdőmondat. Ha az első mondat nem nyer meg, nem érdekel a könyv.
Az órát kopogás szakította félbe, mindenki az ajtó felé fordult, ami a tanterem végében volt. – mindenki a terem végén lévő ajtó felé fordult/mindenki a teremvégi ajtó felé fordult –így egy kicsit erőltetett, egy összetett mondatot lehet egy egyszerű mondattal is helyettesíteni
Teljesen ki kellett tekerednem, ha látni akartam kinek volt elég bátorsága megzavarni Miss. Cavellt, mert a falnál, a második sorban volt az egyszemélyes padom. – az előzővel egybevág, fölösleges mindent megmagyarázni, az ilyenekből csak nyakatekert mondatok származnak
Miss. Cavellt – Miss után nem kell pont
- Miért? Azt hittem bárhova le lehet ülni – kérdezte értetlenül. - ide kell kérdőjel, csak pontot nem kell utána írni
Mert én magam kitűnő voltam és szeretem tanulni – szerettem
Viszketni kezdett a tenyerem, a legszívesebben (…) – kimaradt: és
(…) érdeklődtem tettet (…) - tettetett
(…) olyan lendülettel, hogy lófarkával arcon csapott,(…) - korábban azt írtad, hogy a mellkasáig ért. Akkor nem csaphatta arcon.
Túl sokat ismételed, hogy „…de nem érdekel”, „…de nem foglalkoztam vele” és egyebek. Minden egyes cselekedet után és közben beékelsz egy hasonló gondolatot. Mintha minden egyes gondolatba belehalna, kicsit sajnáltatná magát. Ezzel a módszerrel a szereplő csak ellenszenvessé válik az olvasó szemszögéből. Persze, megértettük, hogy nem érdekli semmi, fölösleges folyamatosan emlékeztetni rá.
Igazából nem túlzottan érdekelt a helyzetem jelenlegi állása, jön még őszre tavasz és tavaszra is ősz. Eszembe, hogy hamarosan szülinapom lesz. Teljesen elfeledkeztem róla, nem mintha fontos lenne. – nem igazán értem, hogy ez a gondolat hogy kapcsolódott az előzőhöz.
Úgy érzem, hogy gyakran túl műviesen fogalmazol. Megpróbálsz igényesen és szépirodalmi hasonlatokkal, metaforákkal színesíteni a szöveget, de sokszor ez sok. Vagy értelmetlen mondatok kerekednek belőle, vagy egyszerűen az ellenkező hatást éred el vele. Nem kell folyton gyönyörűen beszélni, sokszor a kevesebb, több. Persze egy-két ilyen gondolatmenet is belefér, de ne vidd túlzásba.
Az elvállásunk fájdalma még mindig élő pokolként kínzott – elválásunk
ami négy utcára odébb lesz – utcával
nem érdemellek ételt. – érdemlek
- Milyen az új iskolád? – kérdezte Tom, akinek kiköpött mása voltam és Milyenek az új tanárok? – érdeklődött kedvesen Abigal. – először is: Abigelnek írják, másodszor, ha E/1-ben írsz, akkor lehet, hogy egyszerűbb anyának és apának hívni. Vagy maga Dante is így szólítja őket?
ha nem kínozz szerelmi bánat. – kínoz
És még néhány megjegyzés Hollytól:
Lilium és Dante? Igazán különleges neveket használtál egy ilyen történethez, talán már túl különlegesek is. Mindenestre, érdekes ez a két név együtt.
„A szüleim tudtak Emilyről, sokszor volt itt vendégségben, s ők összebarátkoztak vele.” – Ez a mondat így talán egy kicsit túl egyszerűre sikeredett. Mint amikor a gyerek hazajön az óvodából vagy az iskolából és elmeséli a szüleinek, hogy mi történt aznap. Találd meg az egyensúlyt a szépirodalmi és a hétköznapi fogalmazás között. Bár igazából lehet, hogy ez csak az én megérzésem, de ez a mondat így nem tetszik.
Azon kezdtem el gondolkodni, hogy hogyan élhetett Dantéban oly élénken az egész jelenet az előző barátnőjével, ha már több mint egy év eltelt: „Emilyvel évfolyamtársak voltunk, s miután szakítottunk elment egy másik iskolába, és egy évre rá engem is kirúgtak.”
Sokszor kerülsz magaddal szemben is ellentmondásokba. Kicsit jobban dolgozd ki a történetet.
Tetszik a szemszögváltás, Dante kezdő gondolatai kifejezetten jól sikerültek, szerintem jobban elkaptad a fiú karakterisztikáját.
A cím is elég meggyőző volt (ahogy a másik történetnek is). Érdekelt, hogy vajon mi lehet a témája a regénynek és kedvet adtál, hogy elkezdjem. J
Íme az én részem:
pitagorasz tétel – Pitagorasz-tétel
kínozzni, érezzni – gyakran a z-re végződő igéket két z-vel írod, amikor eggyel kellene
Ki a kedvenc írod?- íród
s az ezáltalmegszűnt – s az ezáltal megszűnt
a fejem Dante tekintette elől – tekintete
visszahúzódok a csigaházamban – csigaházamba, gyakran írsz ban/ben-t, ba/be helyett
szenvedélyes közbe vágások – közbevágások
beszélve az agyamról, aki - az agyad nem egy élőlény, nem aki, hanem ami
én pedig felháborodtam akartam közbe vágni, de tekintette elhallgatott – én pedig felháborodottan akartam közbevágni, de tekintete elhallgattatott
Elégé – eléggé
indulattal elnézett az útra – indulatosan az útra nézett
eddig leakartam rövidíteni – le akartam rövidíteni
is megfogod ezt ismerni – meg fogod ezt ismerni
végig néztem az – végignéztem
ha félre értenéd – félreértenéd
„ - Mikor fogom megismerni az Elveszettség melódiáját? - komolyan a szemembe nézett.
Annyira szomorúnak tűnt, mint egy kivert kutya, aki csak az utcákat rója, hátha talál valakit” Most akkor ki akarja megismerni az Elveszettség melódiáját, Lilium vagy Dante? Nem egyértelmű, hogy ki beszél.
aztán hátra arcot – hátraarcot
egy másik formában, mint amiben eddig létezett. – mint amelyben eddig létezett; az amely szebb kifejezés, mint az ami
Pannonius középbe járok – járók
ezért rá írtam – ráírtam
bele hallgathatott – belehallgatott
Így végig gondolva – végiggondolva
neki feszült – nekifeszült
Nagyon szeretem, de tudtam, hogy – gyakran írod a szeretem-et jelen időben, pedig a múltban játszódik a sztori, helyesen: szerettem
Vizet melegítettem és neki láttam, hogy csináljak két teát magunknak. – nekiláttam, hogy két csésze teát készítsek
minden lélek rezdülését – lélekrezdülését
belőle a vastag kötetett – kötetet
Visszamentem az ágyamhoz a laptopomhoz – visszamentem az ágyamhoz és a laptopomhoz
a borongós felhőket, amik kisebb- amelyek
akik nem láthattak rám – nem láthattak engem
épp ésszel – ép ésszel
Szürke szövet kabát volt rajta, világoskék farmer és egy egyszerű csizma – szövetkabát
Semmi váltás ruha – váltásruha
Elkérem Liliumtólskypeon- Elkérem Liliumtól Skype-on.
Fizikailag épp voltam – ép
végig mért – végigmért
A tanár elindult kifele a diákokkal én pedig követtem őket – a tanár elindult kifelé a diákokkal, én pedig követtem őket
egy két személyes – kétszemélyes
egyszer kinövőm- kinövöm
Lavina indultam- lavinát indítottam el
ahol a kertben pár jó páran álldogáltak- ahol a kertben már jó páran
kemény diszkó zene – diszkózene
sörös üvegét – sörösüvegét
körbe néztem – körbenéztem
hátsó udvarra- hátsóudvarra
akartalak félre vezetni – félrevezetni
megfertőzz- megfertőz
tegnap az este elég ittasnak – tegnap este
Már megbocsáss, de ha semmi bajod nem lenne velem- ha nem lenne semmi bajod velem
Na jó, én ezt nem hagyom annyiba!- annyiban
A sejtések sokszor értelem nélkül születnek az emberben, a tudatalattiból, amely sokkal több tud, mint amennyit mi megértünk egy eseményből, vagy pár szóból. – amely sokkal többet tud
sok barátom volt, két lány, akikkel beszélgettem az iskolába – az iskolában
hogy esélyt sem add – sem ad
de forgotta gyomrom – forgott a
Alapvetően szeretem tanulni, szeretem olvasni, szeretem házi feladatot írni, de – szerettem
hogy lása komolyan – lássa
A tovább tanulás- továbbtanulás
csak nem rég- nemrég
nem hagyja ennyibe –ennyiben
majd az ő taktikáját alkalmazzon – alkalmazom
amilyené – amilyenné
Ördögi kőrbe- körbe
„Bejött. Rám nézett, utána pedig rögtön elment. Én pedig végeztem két üveg vodkával. – két üveg vodkát egy ember nem tud meginni egyhuzamban, különben is, ha valaki olyan részeg, akkor hogy tud neten leírni akármit is? KÉPTELENSÉG!
még mindig abba – abban
hét éves – hétéves
pedig tönkre tesszük – tönkretesszük
Megcsörrent a telefonom, ezért felkeltem az ágyról, kivertem a fejemből nyomorult gondolataimat, és lementem az ajtóba, hogy beengedjem. Nem a csengő csörrent meg?
este magánosan – magányosan
négyvodkás üveggel- négy vodkásüveggel
Imádtam ezt az érzés- érzést
holnap utánra- holnaputánra
ahogy körül ölel, élveztem minden pillanatátés hirtelen – körülölel, pillanatát és
tízesnél foglal helyett – helyet
Miért nézz így rám – néz
de kitudja – ki tudja
Hasonlóak jó tanulok – hasonlóan jó tanulók
Danteval – Dantéval
Akkor megnézzed- megnézed
Mezítelen bőre vágytam! – bőrére
Meg úgy. Egyébként sem. – Meg úgy egyébként sem
Átölt. – átölelt
Vele akartam lenni életem hátra lévő részében, vele aludni, vele kelni, vele szeretkezni, vele csókolózni!- hátralévő; és nekem furcsa, hogy a szeretkezni után írtad azt, hogy csókolózni, és nem fordítva
de megakarok – meg akarok
Nem tehettem róla – tehetek
fekete opel – úgy tudom, hogy a márkaneveket nagybetűvel írjuk: Opel.
mindig is nagyon jó aggyal rendelkezem- rendelkeztem
volna ellenne- ellene
Négy nappal először- négy nappal ezelőtt
nem akartak hagyni aludni – aludni hagyni
Helyett foglalt- helyet foglalt
Lehiggasztja- lehűti
saját hittüket- hitüket
Fogalmad sincs miről mit gondolok!- Fogalmad sincs, hogy
s nem voltam hajlandó visszább menni
Dantével-Dantéval
tönkre tetted- tönkretetted
Vodka szagod van – elhúzódott tőlem és a levegőbe szagolt. – Igen, ez vodka – a vodkának nincs szaga, ezért is kedvelik sokan.
Nos, ha már a hibáknál tartunk, folytassuk a történet azon mozzanataival, amelyek nekem nem tetszettek. Először is, Lilium és Dante olyan gyorsan összejöttek, hogy nagyon furcsa volt ez nekem. Utána, ez a dolog, hogy a srác megcsalja a lányt… elég bizarr. Esküdözik saját magának is, hogy szereti blablabla, de mégis megcsalja. Ez a kettő nem igazán fér össze szerintem. Dante drogfüggő, mégis azonnal leáll, amint összejön Liliummal, könyörgöm, ez lehetetlen! Még a szerelem sem ennyire erős. Aztán ott van az, hogy két üveg vodkát megivott egy este alatt, aztán még képes volt neten beszélgetni a lánnyal. Ilyen nincs! Nem ihatott meg két üveggel egymaga, és nem lehet képes írni. Nekem személy szerint nem igazán tetszett az sem, hogy lefordítottad az October and Aprilt magyarra, mert ha jól sejtem, akkor ez a The Rasmus száma, nem? Akkor meg miért fordítottad át? Ennyire szerintem nem kell magyarosítani. A stílusod hol magasztos, nagyon irodalmi, hol egyszerű, már-már túlságosan is egyszerű. Szerintem döntsd el, hogy melyik stílusban szeretnél írni, mert a kettő nem fér össze így. Főleg a párbeszédeknél jött ki ez a túlzott egyszerűség. Ráadásul rosszul használod a határozókat is, és gyakran jelen időt használsz a múlt idő helyett. Azt javaslom, hogy mindig olvasd át párszor a sztorit, mielőtt hátradőlnél, hogy végeztél vele. A Word sok hibát aláhúz, ezeket ellenőrizd. Nem tudom, hogy mennyit szoktál olvasni, de mindenképpen jót tenne, ha sok regényt olvasnál, mert az fejlesztené a helyesírásod. A történet szerintem jól indult, de onnantól kezdve, hogy Lilium összejött Dantéval, valahogy nagyon gyorsan történtek az események, már-már érthetetlenül. Néha csak kapkodtam a fejem ide-oda, hogy akkor ez most miért is történt. Lilium féltékeny lett, van is oka rá, s te ezt jól szemléltetted, csak néha már sok volt ez az „ elárultál-de megbocsátok-haragszom rád- de szeretlek” – dolog. Néhol zűrzavarossá vált a kapcsolatuk. A végén történő öngyilkosság pedig nagyon teátrális, ha az volt a célod, hogy kifejezd a lány megbolondulását, akkor sikerült.
A nevek nekem tetszettek, szeretem az egyedi neveket, ráadásul egy most készülő regényemben én is Danténak hívom a szereplőt, a másikban meg McGregor a családnév, amit alkalmazok. J Viszont a Lilium nekem nagyon furcsa volt, egy dal címére emlékeztet. Dante karakterét jobban eltaláltad, mint Liliumét, ő valahogy hihetőbb lett. Ez a Kundera könyv pedig felkeltette az érdeklődésemet, még sosem hallottam róla. Viszont azt furcsállom, hogy Dante adta a lánynak a könyvet, aztán nem tetszik neki, amikor az is átveszi a mű szellemét.
Összességében nem volt rossz, az elején faltam a sorokat, de egy ponton megtört a varázs. Úgy érzem, kicsit elsietted. Remélem, hasznos a kritika, s még hallok felőled. A hibák miatt ne csüggedj el, sok gyakorlással minden hiba eltüntethető!
|