MariaLoren

A csend békéje - Portál szösszenet

Elviszek innen mindent; - idehordot szerelmeket,
hódvárrá építetteket,
hónapok alatt gyüjtötteket, sebzett, vérző rejtelmeket,
szívvel épített palotát nem eggyet: hármat,
mesés harang szavát, mely árad patakká, s várat
kissé lassan haladva, ezer -és megannyiféle felé,
a kék ég azúros kékje felé,
zöld határnak édenjébe; - elé
kelő Napnak,
üzenni csacsogó madaraknak,
sejtelmes, távolról jövő
régmúlt jövőből jövő
különös jelű, rezgő sugaraknak;
- Megüzenni a vágyat
a G-Portálnak.
Csak szemmel inteni másik szemnek,
gépemről szólni embereknek.
Szigetet találtam magamnak:
találtam csodáját aranynak,
hol nyílott a nyíló világ:
ismerős-ismeretlent, idegenek kedves szavát,
hegyek peremére hágva, síkság tavainál állva, tavát 
szeretetnek, csobogó csermely s erdő rengetegnek
harmatát, simogatását ismeretlennek.
Nem hagyok semmit, az emlékemet se, se
álmokat, boldogat és nyugtalanokat, se
suttogó éjjeli sóhajt, mely sodort
oly sok vihart, a mámor ár
egyszer így, másszor úgy koholt
s csiszolt parázsló vígaszt nekem,
életre szólót, hogy nem felejthetem.
Vándorbottal kezemben, tarisznya vállamon,
haladva messzire, már nyugodtan mondhatom:
- Nem vagyok idegen!
G-Portál szigeten
halkan, vagy hangosan kiálthatom:
- Tanultam életet, mint szorgos hangya,
s nem vagyok árvaként kitagadva.
Csak fúj a szél, s visz az élet,
hasonlóan a sodródó falevélhez.
Emlékedet tarisznyámba rakom,
viszem azt magammal csobogó habokon,
s majd a habok intenek csókot helyettem,
míg utoljára visszatekintem
az itt töltött időt mesélve
fellegeknek, pacsirtának, őznek, regélve
szabad röptű madárnak,
magasló csillagárnak,
emlékeddel tarisznyámban olvashatom:
- Ez az új szerelem szép volt; - S jó volt nagyon.

{ Copyright - Szeramé & G-Portál Team }

Súgó 1 hozzászólás

Új hozzászólás Frissítés

2014.04.06. 10:35 Pulipumi Szia! Nagyon tehetséges versíró vagy! Én is szoktam írogatni, de hozzád képest eléggé le vagyok maradva... Am. a versről: Nagyon szépen fogalmazol A rímek szerintem teljesen rendben vannak Az egész versből látszik, hogy te szabadon alkotsz, és nem érdekel hogy mások mit gondolnak rólad... És az is tetszik, hogy szerintem te szívből írod a verseket és nem egy megadott mintára... Egy dolog ellen van csak kifogásom... hogy is mondjam...nincs benne semmi megfogható, csak megfoghatatlan érzések kavalkádja. De ha te ezt direkt csináltad akkor minden oké :) Igazi művész vagy!     Üdv: Pulipumi / //my-pets-blog.gportal.hu /