Kritika - Hemy
Nanó – Az idő fogságában
Körülbelül háromszor kellett elolvasnom az első bekezdést, de végül sikerült felfognom, miről is szól, s ezzel együtt rá is hangolódtam a novellára.
Nem szokásom dicsérni a kritikára váró művet, mert tudom, hogy az író mástól épp elég szép szót kap, de „sajnos” itt most nem igazán tudok mibe belekötni. :D
A mű hangulata csak úgy süt a reményvesztettségtől és a kilátástalanságtól, gondolom, ez is volt a célod. Hihetetlenül szépen írod le benne az érzelmeket és az emlékek előtörését, alig tudtam felkaparni az államat a szőnyegről.
Néhány apró hibát mégis sikerült felfedeznem.
„…melyek láttán nem tudott nemet mondani, nem tudott nem szeretni… és nem boldogan kacagni.”A kacagós részhez is jó lenne egy „nem tudott” szerkezet, mert előtte is kétszer leírtad, itt pedig úgy kívánkozik érte. Vagy ha nem akarod ennyiszer ismételni, akkor a másodikat hagyd ki („nem tudott nemet mondani és szeretni…”), de így én nem hagynám.
„A barna végre nem nézett már az erkély irányába…” Azt hiszem, ezen kívül még egyszer emlegeted a nőt barnaként. Nem tudom, de nekem annyira degradáló, lekicsinylő ez a jelző, mintha egy lóról beszélnél, vagy nem is tudom. Különösebben baj nincs vele, de nekem ez a benyomásom támadt tőle.
„…simogató babaillatot, s a lágy bőr simogató érintését…” Simogató, simogató. Szóismétlés.
„El tudott volna-e köszönni…” Az e kérdőszócskát az igéhez toldjuk, tehát helyesen ez így nézne ki: „El tudott-e volna köszönni…” Mondjuk most hiába kerestem utána, hogy igazam van-e, külön szabályt nem találtam, de szerintem ez így akkor is jobban hangzik. :D
„…el kell engednek a gyereked…” Elgépelés, engedned.
„Az levegő szomorúan méregette…” Plusz z betű, vagy csak nagyon költőies akartál lenni? :P
„…aztán lelke darabjai a mélybe alázuhanjanak…” Ez a „mélybe alázuhanjanak” nekem annyira nem stimmel. Egy versben még el tudnám képzelni, de egy epikai közegben inkább „mélybe zuhan” vagy „alázuhan a mélybe.” Nem tudom miért, ne kérdezd (ejj, de jól alátámasztom a kritikámat), de ez így jobban néz ki.
„…az a girbe-gurba betűkkel írt mondat…” Girbegurba, egy szó.
Részemről ennyi lettem volna. Komolyan, borzasztóan tetszik, amit csinálsz, gondolkodhatnál a publikáláson is. Nem felületes a munkád, alapos, rétegekre tudnám szedni, olyan szépen építed fel. Csak így tovább!
|