Kritika - Hemy
Nan – Rme s Jlia
Be kell valljam, az t megllt bennem, amikor lttam, hogy versrl kell most vlemnyt alkotnom, mivel nem sokat konytok a lrhoz. Viszont miutn elolvastam, s rjttem, hogy n ebbe a versbe beleborzongtam, na, ott mr tudtam, hogy ez valami ms.
A kicsit sablonos cm egy unalmas, klisktl hemzseg mvet sejtet, viszont nagyot tved, aki bedl ennek! Nagyon szpen rod le ezt a szerelem-kzdelem tmt, szpen krbejrod, az rsod egy kerek egszet alkot. Kln tetszik, ahogy kt csoportra bontod a versszakaidat, gy mg kifejezbbek s jobban tjn az rzelmek ellentte. Lendletes, folyamatos vers, a rmek sem erltetettek.
Szpen, vlasztkosan fogalmazol, de egy szismtlst felfedeztem:
„S trj ki gyesen, ha a pengm feld szel!
Oh, ha nem tudsz kitrni, ht n azt sem bnom”
A „trj” sz ismtlse egy kicsit zavar, br ez legyen a legnagyobb hibd!
A msik, ami nekem kicsit szemet szrt, az ez a sor volt:
„Els fordul, itt llunk a csatatren”
Ez, hogy „els fordul.” Ebben a krnyezetben szerintem tl szlengesen hat. Annyira szpen rsz a m tbbi rszben, olyan lraian, hogy knnybe lbad a szem, de ettl a kifejezstl mgis egy bokszmeccs ugrik be, ahol kt trtt orr, izzadsgtl csillog test pasas kszl egymsnak ugrani. Nem hiszem, hogy ezt szeretted volna ezzel rzkeltetni, de ha mgis, akkor n krek elnzst! :D
Mindent sszevetve nekem nagyon tetszett, borzasztan irigyellek, amirt ilyen verset tudsz rni, s ksznm, hogy rhattam rla! Csak annyit mondok: gy tovbb s mg sok ilyet! ;)
|