A j�gvir�g

Elhagyt�l, mert nem mondtam…

Ajt�csap�d�s. Az ov�lis tiffany �veg is beleremegett, mintha a k�pen az �g fel� t�r� k�k-piros vir�gokat l�gyan meglibbentette volna a h�s tavaszi szell�, amely odakint, a h�z k�lvil�gt�l �v� falain t�l is f�jdog�lt. Azokon a falakon t�l, amelyek f�ltve �riztek az �lett�l, a k�lvil�gt�l �s a szeretett�l. Egysz�val mindent�l. Hat�rokat emeltek k�r�m, ahogy �n h�ztam v�d�falakat a lelkem k�r� m�g �vekkel kor�bban. Akkor a sz�vemben meg�llt az id�, megn�mult a benne �l� dal, �s nem cir�gatta tov�bb a sz�l gyeng�d ujjaival a lelkem. Az�ta csak a csend honolt benne.

Meredten n�ztem az ajt�t, amely m�g�tt m�sodpercekkel kor�bban elt�nt�l. �reztem, hogy valami fojtogatja a torkom, hogy majd’ beleszakad a sz�vem, m�gis olyan tomp�n t�volinak t�nt minden, hogy el sem hittem, hogy ezek az �n �rzelmeim. M�r ha voltak b�rmif�le �rzelmeim is… M�gis, mintha valami gyeng�den megcir�gatta volna az arcom, l�gyan csiklandozva szaladt v�gig az �rz�s a h�feh�r m�rv�nyb�r�n, s mikor odakaptam kezem, csak akkor �reztem a tenyeremen sz�tfoly� s�s csepp melegs�g�t. S�rtam.

H�nyszor fagytam meg a karjaid k�zt, oh, �desem! H�nyszor volt, hogy gyeng�d cs�kot �gett�l ajkaimra, majd lejjebb k�szt�l, s l�nggal bor�tottad a nyakam �s a dekolt�zsom? �n m�gis, mintha s�b�lv�nny� v�ltam volna, csak fek�dtem �s hagytam jeges t�zzel lobogva el�gni a testem, amellyel egy�tt l�ngolt a lelkem �s a sz�vem is a pokol legm�lyebb bugyraiban. Tudod, nem f�jt. Egy pillanatra sem �reztem semmit, csak az a csend l�ktetett a f�lembe, amelyet mindig hallottam olyankor. Tal�n a v�z monoton b�g�s�hoz tudn�m hasonl�tani, amit akkor hall az ember, amikor al�bukik a haboknak �s �sszenyomja a n�mas�g. Te volt�l az �ce�n, amelynek gyilkos hull�mai elnyeltek, �s az �rzelmeim voltak ezek a hang n�lk�li zajok. Nem �reztem semmit.

Ne haragudj! – Ajkaimmal n�m�n form�ltam a szavakat, melyeket te m�r nem hallhatt�l meg. De m�g magam el�tt is sz�gyelltem beismerni, hogy b�nom, hogy m�r minden egyes tettem megm�s�tan�m, ha tehetn�m. De ez lehetetlen volt, �gy felszegtem a fejem, �s felballagtam lassan az emeletre. Kezeimmel v�gigsim�tottam a l�pcs� eleg�ns, faragott fakorl�tj�t. L�baim monoton, ritk�s dobog�sai visszhangot vertek az �res, halott lak�sban. Magaddal vitted az eddig is gyeng�n l�ktet� �letet, amelyet te hozt�l el a vil�gomba, �s amelyet �n fojtottam meg.

Egy helyben �ll�, mozdulatlanul �rv�nyl� �r. Oh, igen, m�r eml�kszem, Kedvesem! Minden egyes �rint�sed maga volt a k�n �s egyszerre maga az �ress�g �s a Semmi. Igen, �gy nagybet�vel. El tudn�m neked mondani, hogy milyen a f�jdalom, a hi�ny, a szorong�s, a gyeng�ds�g, s�t m�g a szerelmet is k�r�l tudn�m �rni. De a semmit �s az �ress�get nem. Azok csak n�m�n f�ggenek a leveg�ben. Gyilkos g�zk�nt lengik be a teret, �szrevehetetlenek, l�thatatlanok, de ez sem v�ltoztat azon, hogy ott vannak �s �lnek. Kegyetlen gyilkos mind a kett�, igen. Meg�ltek engem. �s t�ged is. Mind a kett�nket �s azt a kapcsolatot, amely mint vir�g magja a vir�got, �gy hordozta mag�ban a csod�t, amelly� ez v�lhatott volna.

Megtorpantam a l�pcs�n fel�rve �s n�m�n meredtem a d�szes farag�s� ajt�ra. H�nyszor csaptad be d�h�sen? H�nyszor s�nylette meg a jegess�gem? – k�rdeztem magamt�l. Kih�ztam magam, minden er�mmel arra t�rekedve, hogy visszanyerjem kor�bbr�l megszokott �rzelemmentss�gem, s bel�ptem a t�gas, kr�msz�n szob�ba. Le�ltem a baldachinos �gyra �s csak n�ztem magam el�.

Tal�n ki is kelt a magj�b�l ez a csoda, csak annyira fagyos voltam, hogy a rajta v�gigk�sz� j�gvir�g meg�lte �t… Vagy m�g cs�r�j�ban elfojtottam minden �rzelmem? Annyira zavaros minden. Ne haragudj, k�rlek! Tudom, �ssze-vissza �rok, de nem tudom rendszerezni a gondolataimat. Nem eml�kszem, mikor mondtam ki: „Ne tov�bb!”

Te eml�kszel r�? Mikor l�ktelek el magamt�l? Tudom, hogy ez kett�nk�n m�r nem seg�thet, de m�gis �rdekel. Tudod, arra az esetre, ha egy most m�g olyan t�volinak t�n� napon felbukkanna m�g egy olyan �r�lt lovag, aki sz�lmalomharcot akar majd v�vni sz�vem konokul �g fel� meredez� b�sty�ival. Szeretn�m tudni, hogy mikor emelek majd �jabb �s �jabb er�d�tm�nyeket el�, hogy ne juthasson a k�zelembe…

Nem tudtam mit kezdeni magammal. Lassan felemelkedtem az �gyr�l, �s szemem p�szt�zni kezdte a szoba d�szes berendez�s�t, v�g�l pedig meg�llapodott a helyis�g v�g�ben l�v� �r�asztalon. Lass� l�ptekkel v�nszorogtam fel�, majd f�radtan roskadtam le a sz�kre, ezut�n kezembe vettem egy tollat �s a fi�kb�l el�v�ve egy lapot fektettem magam el�. Azt�n �rni kezdtem. Neked.

Tudod, most arra gondolok, tal�n t�vedtem. Lehet, m�r r�gen bejutott�l a sz�vem �rz� k�v�rba, csak egyik�nk sem vette �szre, mert nem azt tal�ltad, amit v�rt�l, �s �n sem fogadtalak sz�vesen l�tott vend�gk�nt – ink�bb �tn�ztem rajtad. Egy j�gpalot�ba l�pt�l, ahol majdnem megfagyt�l. De tess�k, engem akart�l, most megkapod. Felt�rom el�tted, hogy ki is vagyok, hogy hol tartok a sorsommal, de legf�k�ppen, hogy mi�rt vagyok az, aki... De haladjuk sz�pen sorj�ban. Tudod, hogy t�rt�nhetett ez az eg�sz?

M�g magam el�tt is sz�gyelltem az �rted s�rt gy�m�nt-cseppeket, melyek olvad� sz�vemr�l folytak le, s cseppentek az asztalra a pap�ros mell�. Hossz� percekig csak meredten b�multam �ket, ahogy �sszef�gg� t�cs�t alkottak, �s meg mertem volna esk�dni r�, hogy n�ha v�rt l�tok benne �rv�nyleni. Nem is csoda, megsebzett, v�rz� sz�vem megfagyott, s most, ahogy leolvadt r�la a j�gvir�g, a v�r�sl� ned� is belekeveredett az al�hull� cseppekbe.

T�k�letes taktikusnak tartottam magam. Azt hittem, senki sem veheti be a kir�lys�got, amely felett uralkodtam. �gy v�ltem, senki el�tt sem omlanak le v�d�falaim, hiszen b�sty�im sziklaszil�rdan �lltak, v�ram megh�d�thatatlanul magasodott az �g fel�, s f�l�tte gyakorolt uralmam t�rhetetlennek bizonyult.

De csak addig, am�g Te meg nem jelent�l. Beengedtem egy elt�vedt idegent e v�rba. Egy otthontalant, ki senki m�sn�l nem lelt igaz mened�ket. Hiba volt, most m�r tudom j�l. Bel�lr�l em�sztetted fel a kir�lys�gom, s k�s�bb, mikor m�r l�ttam a vesztem, hi�ba akartalak, nem tudtalak ki�zni. Minden pr�b�m hi�baval� volt, hiszen a maszkom m�g� l�tt�l, s tudtad, hogy valahol m�lyen bele is haltam volna, ha el kellett volna t�ged k�ldjelek. M�gis mind a ketten tov�bb ringattuk magunkat abba a hitbe, hogy m�g most is ugyanolyan �rz�ketlen vagyok.

Hogy nekem ez nem f�j…

Ahogy ezt a levelet �rtam, akkor fogtam csak fel, hogy mit jelentesz nekem. �s akkor �rtettem meg, hogy nem k�l�nlegesnek, vagy n�iesnek tartottad a hidegs�gem, hanem sz�nalmasnak. �nz�nek hitt�l, mag�nak val�nak, hisztisnek, ridegnek… �s megvetend�nek, ami�rt nem tudok szeretni. H�t ez�rt hagyt�l el… mert m�r nem tudt�l r�m feln�zni.

Pedig pokoli k�n volt, hidd el, Kedvesem! J�gkir�lys�gom falai kiolvadtak a melegt�l, amelyet sz�vembe csemp�szt�l. El�sz�r csak sz�pen lassan gy�ngy�ztek le a krist�ly-�vegr�l a cseppek, mint homlokon az izzads�g, v�g�l pedig minden elfolyt, mik�nt k�nnyeim patakzottak szememb�l elmosva a maszkom. V�ram, uralmam odalett. A j�gkir�lyn� koron�ja a porba hullt, a b�sty�k bel�lr�l rohadtak ki, a sz�vem �rz� v�d�falak romokba d�ltek. De Te ezt �szre sem vetted. T�l j�l j�tszottam tov�bbra is a kir�lyn�t, fel sem t�nt, hogy a d�szes ruha csak ill�zi�, hogy a j�gpalota l�ngokban �ll, hogy �rzelemmentes pillant�sokkal fal fel a szerelmes tekintetem.

Most itt �llok a p�r k�z�tt ill�zi�-kir�lyn�k�nt, s Te len�zel r�m, mint megvetend�, mocskos n�re.

H�t elmondtam. Ennyi volt, p�r pillanatba telt, �s kimondtam, hogy mit �rzek ir�ntad. Igen, amit�l annyira f�ltem, ennyire k�nny� feladatnak bizonyult. Csak t�l k�s�n sz�ntam r� magam. Amikor m�r nem volt lehet�s�gem helyrehozni. T�l sokat veszekedt�nk, t�l sok�ig hitt�k azt, hogy nem szeretj�k egym�st. Bemes�lt�k magunknak, hogy nem m�k�dik – �s nem m�k�d�tt.

H�nyszor fagytam meg a karjaid k�zt, oh, �desem! H�nyszor volt, hogy gyeng�d cs�kot �gett�l ajkaimra, majd lejjebb k�szt�l, s l�nggal bor�tottad a nyakam �s a dekolt�zsom? �n m�gis, mintha s�b�lv�nny� v�ltam volna, csak fek�dtem �s t�rtem. Ismered Szodoma elpuszt�t�s�nak t�rt�net�t? Tudom, hogy nem, nem vagy vall�sos. Isten elpuszt�totta a v�rost, de egy igaz f�rfit, �s annak csal�dj�t hagyta elmenek�lni azzal a felt�tellel, hogy nem n�znek h�tra, r�gi otthonukra, melyet az �r k�n- �s t�zes�vel s�jtott. De a feles�ge nem b�rta ki, visszatekintett, mire azonnal s�b�lv�nny� v�lt. L�tod? Ezt teszi a m�lt vel�nk, emberekkel. Ha visszan�z�nk, sokszor megdermed�nk a pillanatban, amelyben val�j�ban vagyunk…

Azt mondtam, hogy elmondom, ki vagyok �s mi�rt v�ltam ilyenn�, de nem ment. Nem tudtam elmondani neked. Ne haragudj r�m �rte, k�rlek! De m�r �gysem v�ltoztatott volna az eg�szen. Semmit.

Tudom, b�vebb magyar�zatra sz�m�tott�l, de nem megy, hogy t�bbet �rjak. Megb�n�t a m�lt, a jelen �s a j�v� is. Nem tudom elmondani, hol tartok a sorsommal, �s ki is vagyok �n val�j�ban. De tudod, tal�n m�r nem is ez sz�m�t. El�g, ha csak annyira eml�kszel, hogy van valahol egy n�, aki az �let�n�l is jobban szeret t�ged, minden tette �s szava ellen�re is. Minden maszk �s fagy ellen�re. Igen, szeretlek.

K�rlek, vigy�zz magadra, �s l�gy nagyon boldog! De mindenekel�tt, tal�ld meg azt, aki ki tudja mutatni, hogy mennyit jelentesz neki!

Gyorsan peregtek arcomon a k�nnyek, ahogy szakad� es�ben sz�nk�znak v�gig az es�cseppek az ablak�vegen egym�st �ld�zve, �s ahogy a p�rk�nyon t�cs�ba gy�lnek, �gy folytak �ssze az asztalon, mialatt el�vettem egy bor�t�kot, s belehajtottam a levelet, melyet neked �rtam, mik�zben k�pek peregtek a szemem el�tt, amelyeket nem volt er�m elmondani. Soha, senkinek. M�g neked sem.

K�pek a m�ly, �res s�t�ts�gr�l…

Egy jeges �rint�sr�l, egy hideg k�sr�l, amelynek �les peng�je a h�tam v�kony b�r�t has�totta. Eml�kek az �rdes teny�rr�l, amely v�gigsim�tott a f�lelemt�l �s a csapd�ba esetts�g k�ts�gbeejt� gy�trelmeit�l reszket� testemen. �s �reztem, igen. Mindenn�l tiszt�bban: kiszolg�ltatottnak �s gyeng�nek �reztem magam.

Kedves Nan�!

El�sz�r is azzal kezden�m, hogy igaz�n sz�pen fogalmazol, a k�pek tiszt�k, �rthet�ek �s valahol magukkal ragad�ak is. Tetszik, hogy ezt a f�jdalmas hangulatot pr�b�ltad l�raian meg�rni. Ugyanakkor, ha ezt v�lasztottad, akkor ragaszkodni is kellett volna hozz�: a metafor�kt�l olyan volt az eleje, mintha egy �rett, feln�tt n� szem�n kereszt�l l�tn�d a vil�got, aki m�r mindenr�l lemondott; n�hol viszont kiest�l a szerepb�l, �s olyan kifejez�sek is becs�sztak, amik kiz�kkentik az olvas�t. Gondolok itt p�ld�ul a „bemes�lt�k magunknak”-ra �s t�rsaira. Mintha csak egy tini l�ny kotyogna bele a „nagyok dolg�ba”. �gyelj az ilyen esetek elker�l�s�re!

Az �rzelmek er�teljesek, fokozatosan fel�p�tve, ahogy az emberben megv�ltoznak az id� m�l�s�val; viszont nekem egy kicsit kisz�m�that� volt. Ha nincsenek benne a hasonlatok, a sz�p sz�szerkezetek, az utal�sok, akkor tal�n egy kiss� laposs� v�lt volna a m�. Ha m�r sz�pen fogalmazunk, igyekezz�nk egy sz�p t�rt�netet is kital�lni hozz�.

�dv: timsi

�sszesen: 24 pont

Kedves Nan�!

Gy�ny�r�en fogalmaztad meg a novell�dat �s a hangulata t�k�letesen illet a v�lasztott zen�hez is. Abban viszont egyet kell �rtenem Timsivel, hogy n�hol becs�szott egy-k�t szleng, ami a metafor�k, hasonlatok �s szimb�lumok k�z�tt er�sen visszavett az �lvezhet�s�gb�l.

Viszont az, ahogyan megszerkesztetted a t�rt�netet nagyon �tletes. Az, hogy v�ltakozott a n�z�pont, �rdekesebb� tette a m�vet �s amikor m�r �gy �rezte az olvas�, hogy nem b�r m�r a sok k�pre koncentr�lni, v�ltozott a n�z�pont �s a szob�ba ker�lt�nk, ahol volt egy kis t�rt�n�s. N�ha m�gis �gy �reztem, hogy a novella kevesebb k�pet is elb�rt volna. Azt hiszem, itt �rdemes a-kevesebb-n�ha-t�bb t�rv�nyre gondolni.

J� �tlet volt a v�g�re odatenni azt az utal�st a f�szerepl� m�ltj�ra. Nem kapunk konkr�t k�pet, de ez �ppen el�g, hogy olvas�s ut�n tov�bb j�rjon az agyunk a t�rt�neten. Viszont szerintem nem kellett volna ennyire megk�l�nb�ztetni a t�bbi sz�vegt�l. Sokkal nagyobb hat�st �rhet el, ha egyszer� a st�lusa.

M�g egy megjegyz�sem lenne a v�g�re. Mikor a lev�lr�szletekben �rtad az „oh, �desem” �s hasonl� megjegyz�seket, az „oh”, angol kifejez�s. Magyarul egyszer�en „�”-val jel�lj�k.

Nekem elnyerte a tetsz�semet a novella. Az �rz�s hat�rozottan �tj�tt, �s szerintem ez a l�nyeg. Innen m�r csak apr� csiszol�sok vannak h�tra.

�dv: Holly

�sszesen: 25 pont

Kedves Nan�!
 

Nagyon tetszett az �r�sod, kifejezetten �tletesnek tal�ltam a lez�r� r�szt. A j�gvil�ggal kapcsolatos hasonlatok j�l kifejezt�k a t�rt�net mondand�j�t, az �rz�sek k�l�n�sen tapinthat�v� v�ltak az olvas� sz�m�ra. S ez k�l�n�sen tetszett. De egy kis negat�v kritik�val is szolg�lhatok. N�h�ny r�szn�l ugyanis elf�radtam. T�l sok mindent szerett�l volna �tadni, mint amit egyszerre k�pes voltam befogadni. Kicsivel t�bb cselekm�nnyel k�nnyedebb� tudod var�zsolni a t�rt�netet.

�dv: Andi

21 pont

S�g� 4 hozz�sz�l�s

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s

1

2011.04.25. 09:37 Holly Szerintem igazad van abb�l a szempontb�l, hogy a dal a f�jdalmat adja �t, �s a novell�nak is err�l kell sz�lnia. Sz�val az �n r�szemr�l el�gnek tal�ltam a cselekm�nyt. �sszesen kilencven pontot adhattunk, minden zs�ritagt�l harmincat. N�zt�k a nyelvtant, a karakterek kialak�t�s�t, �s a t�rt�netsz�v�st �s a dal �s novella k�zti kapcsolatot.

2011.04.24. 13:47 Nan� Eszembe jutott m�g valami a cselekm�ny hi�ny�val kapcsolatban: Mondjuk m�sr�szt az�rt is ezt a dalt v�lasztottam, mert ehhez szerintem semmif�le mozgalmass�g nem illik. Amikor m�r j� p�r h�nappal ezel�tt el�sz�r hallottam, az els�, ami eszembe jutott r�la az az stagn�l� f�jdalom volt. �gyhogy mivel tudtam, hogy milyen st�lusban �rok, milyen k�pess�geim vannak, tudtam azt is, hogy ez a dal illene hozz� �s azt hittem, �gy nem lesz baj, ha nem lesz mozgalmas a p�lyamunk�m. =) Am�gy feltehetek egy k�rd�st? Puszt�n k�v�ncsis�gb�l, semmi sz�monk�r�s, vagy k�z�k�d�s nincs benne(m). H�ny pont volt a maximum �s miket/mi alapj�n pontoztatok?

2011.04.22. 16:19 Nan� Bocs�nat, az egyik mondatn�l �gy l�tom, hogy nagyon elkalandoztam... Helyesen: Azt hiszem, nem siker�lt el�rnem azt a hat�st, amit szerettem volna vel�k, �gy amint ezt a hozz�sz�l�st elk�ld�m, m�r megyek is kijav�tani �ket.

2011.04.22. 13:12 Nan� Sziasztok! Els�k�nt szeretn�m megk�sz�nni az �szinte kritik�itokat, sokat seg�tettetek vele. Nagyon h�l�s vagyok, hogy r�szt vehettem a versenyen. =) M�sr�szt gondoltam, hogy az�rt egy-k�t dologra rag�ln�k, ha nem baj. =) Amit a legt�bbet emlegettetek: a be-becs�sz� szlengek. Azt hiszem, nem siker�lt el�rnem azt a hat�st, amit szerettem volna vel�k, �gy amint ezt a hozz�sz�l�szt elk�ldtem, m�r megyek is kijav�tan �ket. Azok - b�rmilyen furcs�nak is t�nik - direkt ker�ltek bele a sz�vegve, egyfajta ellens�lyoz�sk�nt. Csak annyi volt vel�k a c�lom, hogy �rz�keltess�k, hogy a f�szerepl� nem az a komoly n�, �s mivel labilis lelki�llapotban van, nem mindig tudja tartani a szokott maszkj�t �s egy-egy sz� erej�ig kics�szik a kez�b�l a saj�t maga ir�ny�t�sa. Meg sem fordult a fejemben, hogy ez ellenkez� hat�st is kiv�lthat, �gy �r�l�k, hogy megeml�tett�tek. Mostm�r l�tom, buta �tlet volt. =) Azt pedig, hogy t�nyleg csak a megfogalmaz�s tartja egyben a t�rt�netem, k�l�nben lapos lenne, nagyon j�l tudnom, sajnos ilyen a st�lusom. Az igazs�g az, hogy pr�b�lkoztam m�r vele, de nem �ll j�l nekem a cselekm�nyd�s t�rt�netek �r�sa. Valami�rt nem megy... ezt m�g fejlesztenem kell. ;) Nagyon sz�pen k�sz�n�m, hogy r�szt vehettem a versenyen �s a kedves, illetve seg�t� sz�nd�k� kritik�kat is nagyon sz�pen k�sz�n�m. ^^

1