Athalie
Mimi könnye
Árván szaladt,
Egyedül
S könnye csak hullt
Keserűn.
Törékeny lány,
S gyönyörű
Akár egy hattyú.
Hisz hattyú-lány volt
Mimi,
Valaha igazi
Hattyú.
Könnyed teste
Kecsesen táncolt
Hajnali kristályvizeken.
Megfürödve Hold fényében,
Kristályarcú Nap tükrében,
Ragyogó Csillagok Tengerében
Hattyú-teste
Fénytől tisztán csillogott.
Rejtve maradt minden Álma,
Szívének legféltettebb vágya,
Csak a kristály s az arany,
Melyet Csillagok lelke takar,
Ismerhették igazán.
Minden este, s minden hajnal
Új mesét hozott,
S hattyú szívén
Örök könnye ragyogott.
Vigaszt hozó édes Álmot
Ígért a kis hattyú,
S minden éjjel
Lány lelkének Tükrében
Egy Álmot suttogott.
Álmot, amit csak ő ismert,
De ezüstös Hold fényén
Halkan sírva suttogott.
"Vágyom, kérlek, édes Holdfény,
Téged kérve sírok én,
Add vissza az én lány-valóm!"
Sírta halkan elvarázsolt szép Mimi.
S könnye fakadt, mint a patak,
Úgy sírt Hattyú-lány Mimi.
S reggelre kelve,
Csodát hozott a Nap.
Álomba sírt Miminek.
Könnyező Hattyú-lány
Harmatos tó partján
Lányként ébredhetett.
Újra lány lehetett.
2011. szeptember 12.
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó