Savannah

............. M�g ennyit:
~~~~~: �j r�sz kezd�dik.
***: Egy fejezeten bel�l cselekm�nyt elv�laszt� jelz�s.^^

   Addison Montgomery's True Life.* (Addison Montgomery igaz/val�di �lete)

�lom �s val�s�g

   ...Ord�t�som a f�lemben visszhangzott, �s a f�jdalom testembe nyilalt. �reztem, ahogy lever a v�z. S�t�t volt. A takar�ba markoltam, �s zokogtam, ord�tottam. Nem tehettem m�st. Iszony�an f�jt.
   �s... A f�jdalom csak arra j�, hogy tudd, hol hib�zt�l.
~~~~~
   Legt�bbsz�r a f�jdalom lek�zdhet�, de n�ha akkor �r, amikor nem sz�m�tassz r�. M�lyen �v�n alul �t, �s nem enged el. Nem ker�lheted el, �s az �let mindig �jabbakkal szolg�l.
   Kinyitottam a szemem. Hal�nt�komon �reztem a h�s izzads�g cseppeket. �bren vagyok. Nem f�j. Itt vagyok... Itt �s most. Minden...
- Minden rendben van. Addison... Nyugodj meg. - v�gasztalt Derek, mik�zben mag�hoz �lelt, �s hajamat s�mogatta.
- Mennyi az id�? - zih�ltam.
- �t. - moslygott meg�rt�en.
- Akkor fel is kelek. Kell csin�lnom reggelit Mikey-nak. - mosolyogtam, mik�zben kikeltem az �gyb�l. Amikor hallottam, hogy � is felkelni k�sz�l, h�tra sand�tottam. - Pihenned kellene. Tegnap fel�bredtem, amikor hazaj�tt�l... Kett�kor. - tettem hozz�. V�g�lis visszafek�dt.
   A konyh�ba menet ben�ztem Mike szob�j�ba is. Aludt, mint a tej. M�g volt k�t �s f�l �r�ja az �bred�sig. �gy szerettem. A fiam k�k szem� volt, �s fekete haj�, mint Derek, de az�rt voltak dolgok, amikben r�m �t�tt... P�ld�ul lobban�kony volt, �s nagyon, nagyon nyitott. �s persze, ami a sz�v�n, az a sz�j�n, elmondta a v�lem�ny�t mindenr�l, �s mindenkir�l, ha j� volt, ha rossz. Igen... Hasonl�tott r�nk.
   �lesen eml�keztem r�, hogy amikor megsz�letett, Derek mennyire nem volt oda �rte... Nem az�rt, mert nem akarta, hanem mert f�lt - jogosan, att�l, hogy Mark-�... Amit nagyon sz�gyeltem volna, de egy DNS teszt kimutatta, hogy Derek� - persze err�l Mike nem tudott semmit. Az�ta j� apa. Igazi apa. Mint azokban az amerikai filmekben, amikben bemutatj�k a rossz csal�dot, akik irigykedve n�zik szomsz�djaikat, akik t�k�letesek. Ez ut�bbiak voln�nk Mi... Tal�n...
   �s mostanra eltelt �t �v. Boldogok vagyunk, �pp �gy, mint a vizsg�lat ut�ni els� percben, mikor megtuduk, hogy Mike t�nyleg a mi�nk. Derek lelkesed�se nem lankadt, �n pedig... �n... �n csak figyeltem az esem�nyeket, melyek �gy robogtak el, mintha gyorsvonaton lenn�nek, �s �n csak a peronr�l szeml�lhetn�m �ket. Az id� rohan... Ezt mind tudjuk. �s, amit �n tudtam tenni, az �vek sor�n, az az volt, hogy vigy�ztam Mikey-ra, hogy magamhoz �lelve v�djem �t, �s a legjobb d�nt�seket hozzam meg �rte. Az �let��rt. Az�rt, hogy �gy �rezze, j� helyen van.
   �s b�r hallott minket veszekedni, nem egyszer az �vek sor�n, sz�m�ra az �g mindig tiszta maradt. Nem engedtem, hogy elbor�ts�k a felh�k. Mindig betakargattam este, vagy Derek... Nos, igen... Derek t�bbet dolgozott, mint �n. �n megtanultam beosztani az id�met, �s tudtam figyelni �s t�r�dni Mikey-val, m�g Dereknek ez nehez�re esett... De �n abszol�t meg�rtettem ezt. Meg�rtettem, mert... Mert meg kellett �rtenem az �vek alatt. Tudtam, hogy sz�m�ra a munka fontos, de persze azzal is tiszt�ban voltam, hogy mi is azok vagyunk, csak �pp m�g nem siker�lt megtal�lnia az egyens�lyt... �n pedig t�relmes vagyok. B�r a t�relmemnek is vannak hat�rai, �s Derek ezt a hat�rt tegnap l�pte �t. Illetve, az m�r ma volt. Akkor, amikor hajnali kett�kor esett haza. Ezt m�g �n sem tudtam megem�szteni, �s b�r szerettem volna, nem ment. �s abban is biztos voltam, hogy ezt sz�v� is teszem majd...

***

- Derek! Fogd m�r fel! Nem azt akarom, hogy ne dolgozz, hanem azt, hogy m�rt�kkel, �s tal�ld m�r meg azt a bizonyos egyens�lyt a munka, �s a mag�n�let k�z�tt! �n k�pes voltam r�, te mi�rt nem?! Hmm...?! - rivalltam r�. Ezalatt elfelejtettem, hogy Mike is a konyh�ban van, �s hallja mindezt... Sz�rny� lehetett neki, de nem foglalkoztam vele... Hogy mi�rt nem? Mert n�ha �n sem tal�lom az egyens�lyt...
- Addison! �n egyel�re nem tudom!
- Hogy-hogy nem?!
- Jajj, hagyjuk m�r ezt az eg�szet! Bocs�nat, hogy tegnap az�rt dolgoztam, hogy legyen k�t kocsink, tet� a fej�nk f�l�tt, hogy a palot�dat tudjam f�tettni, �s legyen v�z, �s Mikey tudjon suliba j�rni, meg szakk�r�kre, �s fociedz�sekre! Oh, �s igen, ott vannak az olyan jelent�ktelen dolgok, mint a ruh�k, az �tel �s ilyesmik!
- Ne mondd m�r ezt! �n is ugyan�gy megdolgozok �rt�k, b�r lehet, hogy kevesebbet keresek, mert nem t�l�r�zok annyit. �s, ha este haza tudn�l �rni, mondjuk h�tre, hogy egy�tt tudjunk vacsor�zni, azt d�jazni tudn�m! �s neh�z lehet, hogy te dolgozol, m�g �n - "val�sz�n�leg" - a l�bamat l�gatom valahol, �s azt v�rom, hogy majd te mindent megoldj!
- Bocs�nat, hogy...
- Ne, ne k�rj bocs�natot, el�g van m�r a padl�son bel�le!
- Eln�z�st a bocs�nat�rt...! - d�h�ng�tt, majd felvette a f�ldr�l a t�sk�j�t, �s az el�szoba fel� ment, hogy felvegye a zak�j�t. - Gyere, Mikey, ma �n viszlek suliba! - a fi� fel�llt az asztalt�l, integetett, majd kil�pett az ajt�n. Nem akart besz�lni. Ilyenkor sosem akart. �gy �rezte, jobb, ha cs�ndben marad, �s nem ideges�ti fel valamelyik�nket... �s ez rosszul esett. Nem akartam, hogy �gy �rezze mag�t...

***

   - Apu! - sz�lt Dereknek. - Rajzoltam neked valamit. - vigyorgott.
- Nocsak... �s mi volna az...? - mosolygott kedvesen.
- Rajz�r�n k�sz�tettem, �s kaptam r� �t�st is. �s neked fogom adni. De csak akkor, ha nem kiab�ltok any�val...
- N�zd, Mikey... Any�val n�ha kell vitatkoznunk, hogy meg tudjunk egyezni.
- Mi�rt?
- Nos... N�ha a feln�ttek az�rt kiab�lnak, mert haragudnak a m�sikra, �s...
- Nem szereted m�r a mamit, ugye...?
- De! Szeretem. Nagyon is. Csak tudod, a munk�mat is...
- Akkor engem nem szeretsz... - mondta lemond�an.
- H�! Kisember, ilyet m�g viccb�l se mondj! Nagyon szeretlek titeket, �s amikor n�ha vitatkozunk �desany�ddal, az az�rt van, mert szeretem...
- Kiab�luk az emberekkel, ha szeretj�k �ket?
- Nem mindig. Csak, ha a m�sik nem �rti meg, hogy valami fontos sz�modra. Mint neked a foci. Te is m�rges lenn�l, ha nem engedn�m t�bbet, hogy focizhass, ugye?
- Igen. Biztosan. �s akkor nem adn�m oda a rajzodat sem. - lengette meg a lapot. Derek volt rajta, egy kos�rlabd�val, �s Mikey egy focilabd�val. A f�rfi �tvette, s megn�zte. J� alaposan. Tetszett neki.

***

   A nap esem�nyeit az is tet�zte, hogy Derek �s �n egy eseten dolgoztunk. Folyton vitatkoztunk valamin... A legr�mesebb a m�t�ben l�v� c�v�d�sunk volt... Senki nem mert megsz�lalni, �s csak mi besz�lt�nk... Ink�bb mondjuk �gy, kiab�ltunk. Egy m�t�ben, egy nyitott koponya f�l�tt...
   Haza�rve ledobtam magam a kanap�ra �s lehunytam a szememet. Azond gondolkodtam, hogy mit ronthattam el... Ekkor meghallottam az ajt� z�r�nak a kattan�s�t. F�l�lltam, mivel besz�lni akartam Derekkel. El�sz�r Mikey robogott be a szob�ba.
- Mami! - h�zta el az "i" bet�t. - Kaptam egy �t�st rajzb�l. - ugr�lt. Leguggoltam, �s meg�leltem.
- �gyes vagy, kicsim!
- Meg akarod n�zni?
- Mutasd!
- A pap�n�l van. - feln�ztem Derekre, aki most l�pett be a helyis�gbe.
- Majd megk�rem, hogy mutassa meg. - mosolyogtam.
- Addison... - mosolygott Derek halv�nyan. Azt hitte, hogy most bocs�natot fog k�rni - �szint�n - �s mindennek v�ge lesz, megit boldogok lesz�nk, megint csl�d. Igazi csal�d... �n is ezt hittem... Ekkor betoppant Mike, aki alighogy elment, �jra itt volt, egy rajzal a kez�ben.
- A m�sik rajzot most fejeztem be! Ez a tied, mami. - ny�jtotta �t a k�pet. - Ez te vagy... - mutatott a magasabb, hossz� haj� alakra, amelyik a kisebbet �lelte. - Ez pedig �n. - mutatott r�.
- Nagyon sz�p. �gyes vagy nagyon.
- Kimehetek m�g egy kicsit? - Derekre n�ztem, � b�lintott.
- J�, de csak egy kicsit... Am�g el nem k�sz�tj�k a vacsor�t... - b�lintott, �s m�r futott is.
   Derekre n�ztem. � peig r�m.
- Addison... Szerintem egy kicsit k�l�n k�ne v�lnunk... El k�ne k�lt�zn�m, vagy valami, hogy...
- Micsoda?! Mi�rt?! – v�gtam a szav�ba.
- Hogy megnyugodjanak a ked�lyek...
- Oh, ugyan m�r... – kezdtem az �jabb vit�t. - J�, tudod mit... Ha nem akarsz t�lem most semmit, akkor... Akkor keress valaki m�st, �s randizz vele, de akkor minket hagyj b�k�n, �s fejezd be ezt!
- Nem tudom, hogy...
- Dehogy nem! Valahogy �gy kell: Addison, nem akalrak t�bb� l�tni, Addison, m�r nem szeretlek.
- Addison... �n szeretlek t�ged... H�t nem l�tod? H�t nem �rted? �letem szerelme vagy, nem hagyn�lak el! De te folyton m�st akarsz... Arra k�rlek, ha nem l�tsz k�z�s j�v�t, ha nem vagy benne biztos, k�rlek... K�rlek... K�rlek fejezd be te, mert �n nem tudom... Ne szenvedjen se Mike, se te, se �n...
- �... �n... �n nem tudom... - sz�netet tartottam. - Csak menj el, ha j�l esik... Az �gyis j�l megy... - n�ztem ki a teraszra vezet� ajt�n. Mikey-t kerestem, de nem volt sehol...
- Addison... - sz�lt Derek, de nem hagytam hogy befejezze.
- Derek...! Hol van Mike?! - kirohantam. Megl�ttam a medenc�ben a focilabd�j�t. - Ne... Ne... Ne! - zokogtam. Meg sem b�rtam moccani, mintha a l�bam a f�ldbe gy�kerezett volna. Nem tudtam, hogy mit tegyek, hogy elfussak, vagy a medenc�be ugorjak-e, vagy sik�tsak, vagy h�vjam a ment�ket, vagy... Vagy... Nem tudtam mit tegyek. �s ez sz�rny�... V�gt�re is, orvos vagyok, tudnom kell, hogy mit tegyek, ha kr�zis van... �s �n... �n nem tudtam...
   Derek a v�zbe ugrott. A csobban�s, �s a r�m fr�csk�l�d� v�z visszar�ngatott a F�ldre, �gy berohantam a h�zba, �s h�vtam a ment�ket. Mire ki�rtem �jb�l az udvarra, Derek l�legeztetni pr�b�lta a fi�nkat, aki szinte feh�r volt... Mire �jb�l �szbe kaptam, m�r a h�z el�tt �lltak a ment�k. �s �n csak... Csak sodr�dtam a t�rt�ntekkel. Az id� pedig rohant, s �n m�gis... T�l lass�nak �reztem... Nem tudtam, hogy mi lesz, hogyan tov�bb...
   Kisz�lltunk a m�r j�l ismert k�rh�z ment� fogad�j�ban, imm�ron, mint egy p�ciens hozz�tart�i. Megl�ttam Richard-ot, a f�n�k�nket. P�r pillanatra �t�lelt, de nem reag�ltam r�, hanem a fiamat viv� hord�gy ut�n n�ztem, majd kibontakoztam karjaib�l, �s ut�nnuk mentem. Ahogy a szab�lyzat el��rta, nem mehett�nk be, hizsen aznap nem orvosk�nt voltunk ott...
   A v�r�ba le�lt�nk, �n Derek v�ll�ra hajtottam a fejemet. Nem besz�lgett�nk, nem n�zt�nk egym�sra �s nem akartunk gondolkodni sem. Persze az agyunknak nem tudtunk parancsolni, �gy v�gig azon kattogtunk, hogy mi lesz, ha...
   Ilyenkor az emberben fel�tik fej�ket a r�gi eml�kek. A sz�p eml�kek... Amikor boldogok voltunk... �n csak az els� napokra, �s hetekre tudtam gondolni, amikor megsz�letett a fi�nk... Olyan �des volt... �s akkor ott voltak az els� sz�linapok, �s kar�csonyok, Halloweenek. Az els� rajzai, aj�nd�kai, melyeket nek�nk k�sz�tett... Hogy mennyire hitt a t�nd�rmes�kben, hogy egy ideig azt hitte, hogy Derek a kir�lyfi, �n pedig a kir�lyl�ny... Azt hitte, hogy az �let olyan, mint a mes�kben: boldog �s gondtalan. �s akkor megfordult a fejemben, hogy lehet, hogy t�bb� m�r nem l�thatja a k�k eget, hogy nem j�tszhat vel�nk, nem fog t�bbet focizni, nem fog nek�nk rajzolni... Soha... �s ett�l sz�rny�s�gesen nagy �rt �reztem a sz�vemben... �s f�jdalmat... �s... Minden rosszat...
   K�b� k�t �ra m�lva el�nk l�pett egy orvos. Mindketten ismert�k �t. Miranda Baley volt az... Fel�lltunk, �s fesz�lten figyelt�nk. Megfogtam Derek kez�t, �s el sem eresztettem.
   - Addison... Derek... Mi mindent megtett�nk, de Mikey szervezete nem b�rta tov�bb. T�l kicsi volt... �s... Nagyon, nagyon sajn�ljuk, de...
- Ne... - ny�gtem. - Miranda, ne mondd ezt... Az... Az nem lehet... - Derekre n�ztem, aki lehorgasztotta fej�t, �s k�nnyek folytak v�gig arc�n. - Az nem... - Derek bel�mfolytotta azzal a sz�t, hogy mag�hoz �lelt, s v�ll�n zokogtam tov�bb.

***

   A temet�s napj�n a legt�bb bar�tunk megjelent. Nem sokan ismert�k igaz�n Mikey-t, ink�bb csak miattunk j�ttek el... Sz�p volt... Olyan, ami egy olyan valakihez illik, akit nagyon szeret�nk... Szerett�nk...
   �n nagyon... Lass�nak �reztem magam. Mintha lass�tva mozogtam volna, �s k�r�l�ttem minden gyorsabb lenne, �s �n vissza akartam menni. Oda, amikor minden rendben volt. Mikor nem voltam "Szeg�ny Addison, aki a fi�t s�ratja...". De az voltam. �s nem lehet...
De �n ott... Ott leragadtam. �s ott volt a nyom�s, mert mindenki k�r�l�ttem s�rg�tt, v�rta, hogy mondjak valamit, vagy csin�ljak, vagy kiboruljak, hogy �v�ltsek, vagy s�rjak... �s j�tszottam a szerepemet. Elmondtam a mondatokat, �s megtettem, am�g csak kellett, ha a v�g�n ett�l mindenkinek jobb lett... De �n nem... Nem tudtam, hogy csin�ljam... Nem tudtam, hogy legyek ilyen... �n nem... Nem tudtam ki ez az ember...
~~~~~
   - Derek... Derek... - kiab�ltam - Nem... Nem fogja t�bb� l�tni a k�k eget! �s f�l! Nem l�tod?! Nem hallod?! - csak a saj�t hangomat hallottam, �s a s�t�ts�gben pr�b�ltam elkapni a hangfoszl�nyokat. Kinyitottam a szemem. �s... A f�ny fogadott. Mindent el�nt�tt a f�ny, vak�t� volt. L�ttam elmos�dott, s�t�tebb embereket, de hangjukat nem hallottam, csak azt l�ttam, amint sz�juk mozog. Derek is ott volt. - Derek... - sz�ltam. Megfogta az arcom, �s mondott valamit, de nem hallottam. L�tta, hogy nem fogok v�laszolni, �gy megfogta a kezem. �n is megszor�tottam az �v�t.

   V�g�l meghallottam a hangokat is.
- Oh, ne... Elvesz�tj�k... M�t�t kell... - mondta egy f�rfi hang. R� n�ztem. Arca aggodalmat t�kr�z�tt... �gy �n is agg�dni kezdtem.
- Derek...?
- Itt vagyok. - mondta - Itt vagyok, �s nem hagylak itt!

***

   - A legk�kebb �g... Nem fogja l�tni... - mondtam. A p�r perccel kor�bbi nyugtalan �llapotomat az aggodalom v�ltotta fel.
- Addison...? - kinyitottam a szememet. Meg�reztem a f�jdalmat. Most a fizikait...

- Derek...? Mi t�rt�nt?

- Elvesztetted a bab�t. M�hen k�v�li terhess�g volt...
   Az id�... Rohan. Az id� senkire nem v�r. Az id� begy�gy�tja a sebeket. De mindannyian arra v�gyunk, hogy t�bbi id�t kapjunk. Id�t, hogy talpra �lljunk. Id�t, hogy feln�j�nk. Id�t, hogy felejts�nk. Id�t...

***

Sz�lj hozz� te is!

N�v:
E-mail c�m:
	Amennyiben megadod az email-c�medet, az el�rhet� lesz az oldalon a hozz�sz�l�sodn�l.
Hozz�sz�l�s:
Az�rt, hogy ellen�r�zhess�k a hozz�sz�l�sok val�dis�g�t, k�rj�k �rd be az al�bbi k�pen l�that� sz�t. Ha nem tudod elolvasni, a friss�t�s ikonra kattintva k�rhetsz m�sik k�pet. �rd be a fenti sz�t:

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.