Nashii
Cím nélkül 4.
Fáj minden perc, fájnak az évek.
Könnyem megered, ha a régmúltba nézek.
Látlak téged mikor még szerettél.
De eltelt pár év, és új útra eredtél.
Könnyebb lenne hinni, hogy mindvégig hazudtál,
Nem fájna annyira, hogy szerettél, s elhagytál.
Miért kellett a sok édes, drága szó,
Ha a jövő tudtad, majd nem rólunk szól?
Minden este könnyezek, mielőtt lefekszem,
És ugyanígy teszek, miután felkelek.
Nem én akarom, de nekem csak ez jut,
Az örök szenvedés, mi miattad indult.
|